Magyar Hírlap online

IMF-hitelt, de mielőbb!

Kovács Árpád szerint Magyarország gazdasága az Európai Unió konjunkturális helyzetétől függ

Megúszhatjuk a gazdasági visszaesést az idén: de jobb esetben is „változatlan” marad a hazai GDP, szemben a jelenleg érvényes félszázalékos növekedési várakozással – fejtette ki lapunknak Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke. Szerinte hazánk függ az unió konjunkturális helyzetétől. A közgazdász úgy tartja, nagyon fontos, hogy Magyarország mielőbb megkösse a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval az új hitelkeretről szóló megállapodást.

Magyarország gazdasági mutatói eddig teljes egészében „beleilleszkedtek” a környező országok trendjeibe, s a gazdaság fundamentumait tekintve nagy különbségek nem is voltak. Ugyanakkor míg más kelet-közép-európai országban a tőkebeáramlás visszatért bizonyos szintre az elmúlt időszakban, addig hazánkban ez a trend sajnos nem tapasztalható. Nagyon hiányzik a működő tőke nagyobb arányú beáramlása a magyar gazdaságba – mondta lapunknak Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke. Szerinte a befektetési problémákra is gyógyírként hat majd a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval történő hitelmegállapodás, amelynek létrejöttét a közgazdász kiemelten fontosnak nevezte. Elsősorban nem főként a pénz miatt, hanem azért, mert az megerősíti az ország finanszírozhatóságát, egyfajta jelzés lenne a pénz­piacok felé, s bizalmi védőernyőt is jelentene, amely jelenleg nagyon fontos Magyarországnak.

Az egyetemi tanár kiemelte: az EU–IMF-kölcsön a külvilágnak azt is üzenné, hogy fenntarthatósági garancia van a 2013-as költségvetésre is. Kovács Árpád szerint a 2012-es költségvetést illetően vannak kockázatok, és nem elsősorban a gazdasági növekedés terén, hanem a „piaci hullámzás” és magas csődkockázati besorolás miatt. Kiemelte, jelenleg csak drágán finanszírozható Magyarország államadóssága: a tíz százalék körüli államkötvényhozamok nem fenntarthatók, hat-hét százalék körüli hozamokra lenne szükségünk, továbbá mérséklődniük kellene a csődkockázati mutatóknak is, egész egyszerűen azért, mert hatszáz-hétszáz bázispontos irányadó ráta mellett képtelenség a hosszabb távú finanszírozás.

A szakember úgy tartja, az idén megúszhatjuk a gazdasági visszaesést: de jobb esetben is a GDP „változatlan” marad – szemben a jelenleg érvényes félszázalékos növekedési várakozással. Ugyanakkor 2013-ban már egy-két százalékos gazdasági bővülés jöhet – ezt a „nem hivatalos” prognózist a magasabb német növekedési várakozások táplálják. Kiemelte: a magyar gazdaság felettébb nyitott a külpia­cokra, az éves gazdasági teljesítményünk alakulása pedig Németország és Ausztria helyzetétől is függ, mivel utóbbiak fontos felvevőpiacaink.

Nem szabad elfelejteni, figyelmeztetett a szakértő, hogy az a nagyvállalati kör, amely főleg a feldolgozóiparhoz kapcsolódik, továbbra is a magyar gazdaság húzóereje. Eközben sajnos a kis- és közepes cégek nem igazán teljesítenek – e téren a környező országok jobban állnak, hiszen nálunk valódi belső piac sincs. Kovács Árpád rámutatott: a nemrég megrendezett davosi világgazdasági csúcsnak több üzenete is van. Egyrészt – szemben a tévhittel – „marad” a kapitalizmus, másrészt a fejlődő-feltörekvő piacok mind nagyobb részt hasítanak ki a globális termelési „tortából”, továbbá a mai napig nem dolgoztuk fel a 2008-as világgazdasági krízist, sőt annak utóhatásait is nyögjük. A Költségvetési Tanács elnöke azt is hangsúlyozta: a világ gazdaságában a változások rendkívül gyorsak, s nehéz eldönteni, hogy mi a jó és mi a rossz. Ő személyesen például támogatója az egykulcsos szja-rendszernek, látható azonban, hogy a szisztéma sokba került, az ebből származó többletet pedig nem fordították a belső fogyasztás felpörgetésére.