Magyar Hírlap online

Három részre szakadt kontinensünk gazdasága

Közös valutaövezetbe igyekvő keleti szárnyán az országok helyzete stabil ugyan, de a magánadósok még mindig egyre nagyobb számban dőlnek be, jelentős forrásokat vonva el a gazdaság finanszírozásától. Az ősszel eldől, hogy mekkora esélyei vannak a leszakadók felzárkózásának.

Csaknem ezermilliárd eurót szánt eddig az unió a válsághatások enyhítésére, de egyelőre csak az államközösség megosztottsága növekszik. Az Európai Központi Bank elköltött már több mint hatvanmilliárd eurót a valutaövezet tagállamai államkötvényeinek felvásárlására. Az eurózóna tagországai pedig 750 milliárd eurót tettek félre még májusban a bajba keveredők megsegítésére, s a görögök ehhez még külön 110 milliárd eurós mentőcsomagot is kaptak, azonban a vártnál rosszabb teljesítményt nyújtanak, és a spanyolokkal együtt a megszorítások enyhítésére lesznek kénytelenek. Ehhez még hozzájárulnak a lassulásra utaló amerikai gazdasági adatok, s így ismét rendkívül óvatossá válik a bankok hitelezéspolitikája. Kemény szeptember elé néznek tehát azok a kormányok, amelyeknek a nemzetközi pénzpiacokon felvett kölcsönökkel kell finanszírozniuk adósságszolgáltatásukat.

Az ősz legnagyobb kérdése, hogy a német gazdasági gőzhenger magával tudja-e húzni az unió többi tagállamát, vagy állandósul a közösség háromfelé szakadása. A német gazdaság ugyanis az újraegyesítés óta nem látott tempójú fejlődésbe kezdett, az angolok és a franciák is biztatóan haladnak a kilábalás felé. A kontinens déli felén ugyanakkor a portugálok és a spanyolok, s az olaszok is a stagnáláshoz közeli állapotokat mutatnak, miközben a görögöknél a vártnál is jobban zsugorodik még a gazdaság.

Az unió keleti végeiben az államcsőd már nem számít a fenyegető veszélyek közé, de a bankok még mindig küszködnek a válság tüze után maradt zsarátnokkal, amit a bedőlt magánhitelek számának aggasztó növekedése jelent. Az Economist című tekintélyes brit gazdasági hetilap elemzése szerint a magyar és lengyel bankrendszerben emelkedik ugyan, de nyolc százalék alatt van ezeknek a kétes kintlévőségeknek az aránya. Lettországban ugyanakkor a hitelek egyötödét teszik ki a behajthatatlan kihelyezések. A letteknél a helyzet azért hasonló a magyarhoz, mert ők voltak az egyetlenek az unióban, akik lehajráztak bennünket a devizahitelek arányát tekintve. Míg nálunk a főként svájci frankban felvett kölcsönök a háztartások hitelállományának a kétharmadát teszik ki, náluk a kilencven százalékát.

A legutóbbi európai stressztesztek – amikor a bankokat extrém válsághelyzeteknek teszik ki próbaképpen, s ezek hatásait vizsgálják – azt igazolták, hogy nagyobb bedőléseket nem okozhatnak a közép-európai hitelek. Vagyis a behajthatatlan lett hitelállomány növekedése miatt nem mennek csődbe a svéd bankok, s a hasonló magyarországi folyamatok sem rendítik meg alapjaiban az osztrák pénzintézeteket. A szakemberek szerint nem a bankcsődök jelentik tehát az igazi veszélyt, hanem az, hogy a kétes kintlévőségek elszívják a pénzintézetek tartalékait, s nem marad elég pénzük a gazdaság finanszírozására. Márpedig ez azt jelentheti, hogy lelassul a kilábalás, s befagy az a stagnáló állapot, amely az unió déli tagállamaiban már tapasztalható. A japán példa is igazolja ugyanakkor, hogy ebből az állapotból igen nehéz kitörni, s a tartós vegetálás csak a szakadékot növelheti Európa gazdag és szegény államai között.

Hirdetés:
Nincs lakásbiztosítása? Kösse meg a piacvezető lakásbiztosítónál, havonta már egy pizza áráért védheti otthonát! Lakásbiztosítás