Magyar Hírlap online

Gyenge termést hozhat a hideg

Hiányos búzatáblák, oda a repcevetés kétharmada

Gyenge, legfeljebb közepes termésre számítanak az idén a szántóföldinövény-termelők. A repcéből várhatóan a szokásos mennyiség egyharmadát takaríthatják be, és a búza esetében sem rózsás az őszi vetésterület állapota. A tartósan nagy hideg pedig tovább ronthatja a kilátásokat.



Komoly bajban van az idei repcetermés, az őszi vetés csupán a hasznosított földterület harminc-negyven százalékán hozhat eredményt. „Az aszályos időjárás miatt a gazdálkodók nem tudtak megfelelő vetőágyat készíteni, így a magok egy részének esélye sem volt kikelni. A vetés másik harmada, amely rögök közé került, kikelt ugyan, azonban a csapadék hiánya miatt nem tudott tovább fejlődni. Azokon a helyeken pedig – az összes vetésterület húsz százalékán –, ahol egyáltalán ki sem bújt a növény a földből, azóta már újravetették a repcét” – tájékoztatta lapunkat Domján Gergely, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének alelnöke. Elmondása szerint az őszi vetést az is nehezítette, hogy a 2010-es év nagyon csapadékos volt, a föld a sok eső miatt leülepedett, így a szántás is nagyon nehezen ment. A repcetermést pedig tovább tizedelheti a nagy hideg. „Ha tartósan mínusz húsz fok közelébe csökken a hőmérséklet, akkor fennáll a veszélye annak, hogy a már kikelt növények elfagynak.” A repce esetében az elvetett terület alig egyharmadán várható termés, ha tehát februárban nagy fagyok lesznek, akkor még ennyit sem tudnak betakarítani a gazdálkodók. Az árpánál kedvezőbb a helyzet – mutatott rá Domján Gergely –, bár a tervezett terület egészén nem tudták elvetni a magot az ősszel a gazdák. „Már látni, hogy foltokban kelt ki a búza is, ezért lesznek olyan táblarészek vagy egész táblák, amelyeket be kell majd szántani. A búza, ahol ki tudott sorolni, és megfelelő gyökérzettel bír, ott megmarad, de kedvező terméshozam nem várható” – emelte ki a szövetség alelnöke. A repcével ellentétben azonban a búza hideg időben is tud növekedni. Ugyanakkor ha huzamosabb ideig – tíz napnál tovább – mínusz húsz fok körüli hőmérséklet lesz, a búzatermés is veszélybe kerülhet. Ahol a repcét vagy a búzát kiszántják, oda a tavasszal kukoricát vagy napraforgót ültetnek majd, így jelentősen átalakulhat az őszi és a tavaszi vetésű termények aránya. „Ha a tavasz is aszályos lesz, akkor a kukoricát csak oda lehet majd vetni, ahol jól előkészíthető a föld. Napraforgót így várhatóan nagyobb területen termesztenek majd, mint az megszokott volt. Ha túltermelés nem is lesz az idén, napraforgóból várhatóan a szokásosnál nagyobb mennyiséget takaríthatnak be” – tudtuk meg Domján Gergelytől. Szerinte a felvásárlói szerződéseket ajánlott idejében megkötni, mert korán csökkenhet a termények ára. Azok a repcetermelők, akik csapadékban bő területen gazdálkodnak, jól járhatnak az idén, a kevés termés várhatóan felhajtja majd az árakat.

Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint ha legalább egy centiméteres gyökérzettel rendelkezik a növény, az már biztos jele a túlélésnek, ha viszont tartós hideg köszönt be, az tovább ronthatja a gabonatermést. Zala megyében is közepes képet mutat a szántóföldi növényállomány. Fentő János, a Zala Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának osztályvezetője a távirati irodának elmondta: ha nem lesz megfelelő vastagságú hótakaró, a hosszú ideig tartó, kemény fagyok jelentős károkat okozhatnak. Hozzátette: az október végi csapadék hatására a növények nagy része kikelt, de a fejlettségük még egy-egy táblán belül is nagyon eltérő.