Magyar Hírlap online

Félmilliós fizetés a szakácsoknak

Magyar szakembereket keresnek Németországi vendéglátóhelyekre, a fizetés csábító, de mérlegelni kell a megélhetés költségeit is

Magyar vendéglátós szakembereket keresnek németországi munkahelyekre. Egy felszolgáló és egy szakács havonta több mint félmillió forintnak megfelelő eurót kereshet. Ráadásul amíg idehaza szinte mindent el kell végezniük a konyhán dolgozóknak, addig a németeknél csak egy-egy részfeladatot.

Vendéglátós munkakörökbe keres magyarokat országjáró munkaerő-toborzás keretében a Német Szövetségi Munkaügyi Szervezet bonni központja és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ).

„Felszolgálókat, szakácsokat, konyhai kisegítőket, szobalányokat keresnek. Feltétel a németnyelv-tudás és a szakmai tapasztalat” – mondta lapunknak Lengyel Nóra, az NFSZ osztályvezetője. Jelezte, aki megfelel az elvárásoknak, rövid időn belül állást kap. Annak sem kell elkeserednie, akit a toborzást követő két héten belül nem közvetítenek ki, mert az összes jelentkező bekerül a bonni munkaügyi központ rendszerébe, így alkalomadtán megkereshetik.

Lengyel Nóra felhívta a figyelmet arra is, hogy a kinti fizetések jóval meghaladják a magyarországi szintet, de érdemes a megélhetés költségeinek is utánanézni. Egy bajor sörözőben egy felszolgáló bruttó 1861 eurót keres havonta, ami a jelenlegi árfolyamon átszámítva több mint 506 ezer forint. Ugyanitt egy szakácsnak havi bruttó kétezer eurót (544 ezer forintot) kínálnak. Ezért a pénzért hetente öt napot, vagyis heti negyven órát kell dolgozni.

„Magyarországon jelenleg túlképzés jellemzi az ágazatot. Működnek gyorstalpalók, ahol néhány hónap alatt hozzá lehet jutni az oklevelekhez. Így bőven akad, aki külföldön kíván szerencsét próbálni, ám az is tény, hogy rövid idő alatt nem lehet a szakmát elsajátítani” – mondta lapunknak Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestülete tiszteletbeli elnöke. Szerinte a folyamatok rossz irányba mutatnak. Jó szakembereket kell képezni, s nem szabad megengedni, hogy nem kellően képzett munkavállalók lépjenek be a piacra.

Háber Tamás jelezte azt is, hogy külföldön nem csak a fizetések, a feladatok is mások. Amíg hazánkban egy szakácsnak a konyhában jellemzően mindent el kell látnia az ételkészítés során, tőlünk nyugatra kezdetben csak egy-egy folyamatot kell felügyelnie. Ennek oka: a fejlettebb országok vendéglői több szakácsot foglalkoztatnak, nem egy ember dolgozik több helyett, és a vállalkozások kitermelik a költségeiket. Ez húsz-harminc évvel ezelőtt hazánkban is így volt. Magyarországon a lakosság 25-30 százaléka jár étterembe manapság, míg nyugaton ez az arány hetven százalék.

Háber Tamás elmondta azt is, nem biztos, hogy minden külföldi állásajánlat olyan jó, mint amilyennek látszik. Ezzel együtt nem baj, ha a magyar szakemberek külföldön is tapasztalatot szereznek, de a cél az, hogy ezt a későbbiekben itthon kamatoztassák. A fizetések azonban Magyarországon még nem olyan csábítóak, mint külföldön, a vendéglátó-ipari ágazatban az átlagkeresetek a minimálbér kétszeresére tehetők.

---

Több álláskereső és egyszerűbb szabályok
Februárban 673 600 álláskeresőt tartottak nyilván hazánkban, ami több mint tízezer fős csökkenést jelent januárhoz képest, ezzel párhuzamosan jelentősen, több mint 23 százalékkal nőtt a bejelentett új állások száma az év második hónapjában. Éves összehasonlításban 2,2 százalékkal (14 600 fővel) nőtt az álláskeresők száma – derül ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adataiból. Czomba Sándor, a gazdasági tárca államtitkára pedig a parlament egyik albizottságának ülésén ismertette, tavasszal módosul az egyszerűsített foglalkoztatási törvény. A szerződésbe elég lesz beírni a felek nevét, a munka jellegét és a bért, a megállapodás minden egyéb adminisztrációt kivált. A mezőgazdasági idénymunka definíciója is módosul, s részben kiterjed a feldolgozói tevékenységre is. Ezt eddig azért korlátozták, hogy a konzervgyárak ne ezt a foglalkoztatási formát válasszák. A szaktárca kimutatása szerint havi 100–120 ezer munkavállalót alkalmaznak ebben a jogi formában. (MTI)

---

Újabb csillag

Újabb budapesti étterem, a Vörösmarty téri Onyx kapott Michelin-csillagot. Konyhájuk magyar, akárcsak a főszakács és a személyzet. Európában 15 három-, 58 két- és 284 egycsillagos étterem van. Hazánkban a budapesti Costes kapott korábban csillagot. A franciaországi központú gumigyártó Michelin útikönyvek kiadásával is foglalkozik, egyik útikönyvsorozata éttermekre összpontosít, s 1926 óta tüntetik ki a kiválónak ítélt éttermeket. (MH)