A megállapodás szövegét az európai uniós csúcs előtt tanácskozó visegrádi négyek vezetői szerint még módosítani kellene
A munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés áll a tegnap megkezdődött uniós csúcstalálkozó középpontjában. Az állam- és kormányfők emellett előrelépést szeretnének elérni a költségvetési fegyelem megszigorítására hivatott új egyezményt illetően is.
Az uniós csúcstalálkozó napirendje is jelzi a gondok szaporodását. A munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés ösztönzése ugyanis immár egy évtizede szerepel csaknem minden uniós összejövetel témái között. Most azonban mindezek kibővültek a költségvetési fegyelem megszigorításával is. Ami azt jelenti, hogy nem állnak rendelkezésre a tagországokban többletforrások olyan állami programokra, amelyekkel fel lehetne gyorsítani a gazdasági fejlődés ütemét. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke ezért azt javasolta: a fel nem használt felzárkóztatási támogatásokat csoportosítsák át olyan programokba, amelyek révén új munkahelyek teremthetők. Különösen a fiatalok foglalkoztatását kellene ösztönözni, akiknek a körében a legmagasabb az állástalanok aránya. Spanyolországban például minden második 25 év alatti ifjú hiába keres munkát.
Bár Barroso ötlete kézenfekvőnek tűnik, a tagországok egy része mégis úgy vélekedik: ne kezdjenek átcsoportosítgatni, mert ezzel csak újabb elosztási viszály magvait vetik el az unióban. A szakemberek szerint ugyanakkor a jelenlegi gazdasági helyzetben az unió aligha engedheti meg magának, hogy parlagon hagyjon 82 milliárd eurót, aminek bevetésével ösztönözhetné a gazdasági fejlődést.
Az unió vezetőinek az ösztönzés eszközeinek megválasztásakor azonban arra is kell figyelniük, hogy az adósságválság közben ne süllyesszék el a hajót. A legsürgősebben megoldandó probléma a görögöké, akik újabb hitel nélkül már márciusban csődbe mennének. Az egybegyűltek többsége a jelek szerint elveti ugyan azt a német javaslatot, amely szerint csődbiztost kellene Athén nyakára ültetni, megfosztva ezzel a kormányt szuverenitásától. Ugyanakkor a pénzt adományozó országok egyre nagyobb ellenszenvvel szemlélik, hogy a görögök a kölcsönfelvételre szabott egyetlen feltételt sem teljesítenek. Márpedig ha a görögök nem kezdenek bele a radikális reformokba, akkor a világ minden pénze is kevés lesz a megmentésükre. Balázs Péter, aki korábban az Európai Bizottság regionális politikával foglalkozó biztosa, illetve Magyarország külügyminisztere is volt, a távirati irodának úgy nyilatkozott: Görögország népessége akkora, mint Magyarországé, de nagyságrendileg hét-nyolcszor annyi pénzre lenne szükségük, mint állítólag nekünk.
Az adósságválság tovagyűrűző hatásainak kiküszöbölésére az unió állandó mentőmechanizmust kíván életbe léptetni, egyelőre ötszázmilliárd eurós fedezettel ez év második felétől. Ennek finanszírozásához azonban a németek csak akkor hajlandók hozzájárulni, ha megszületik a megállapodás egy költségvetési unióról is, azaz a büdzsék alapszámainak szoros egyeztetéséről. A megállapodás szövegét az uniós csúcs előtt tanácskozó visegrádi négyek vezetői szerint még módosítani kellene. A magyar, a lengyel, a cseh és a szlovák kormányfők azonban úgy vélekedtek: bár a megállapodás az euróövezet tagországaira vonatkozik, az egyeztetéseken részt kell venniük azoknak a tagállamoknak is, amelyek később szándékoznak belépni a közös valutazónába.
Vörös festékkel öntötte le a frissen avatott szobrot
"Csak egy kiút van, az államadósság újratárgyalása"
Valótlanul állítja a volt miniszter, hogy jogosan használtak katonai eszközöket 2006 őszén
Orbán Viktor elvonná a pártok támogatását, az MSZP, a DK és az LMP ragaszkodik a jussához
Tiszteletadás. Nyirő József Ünnepélyes újratemetésének részletes programja
Sűrűn dobálják a sarat a kormányzóra, de nem őt akarják valójában eltalálni. nyilván Brüsszel is érti már, ki a valódi célpont