Magyar Hírlap

2012-02-02

Elmarasztalt a bíróság egy bankot

Az ítélet szerint nem lehet a kezelési költséget is devizában elszámolni

Első fokon pert nyert hitelezőjével, az OTP-vel szemben a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke. A 2010. december végén indított polgári eljárásban a Békés Megyei Bíróság egy szabad felhasználású devizaalapú hitellel kapcsolatban adott igazat Kásler Árpádnak – adta hírül az Index.

Az ítélet szerint tisztességtelen volt az a szerződésben rögzített feltétel, amely alapján a kezelési költséget is svájci frankban számolták el.

Ez egyoldalú előnyt biztosított a banknak az ügyfél hátrányára. A devizás elszámolás azért sem indokolt, mert az árfolyam változásával a pénzintézet számlavezetésének kiadásai nem emelkednek.

A bíróság azt is kimondta, hogy szintén semmisnek tekinthető az a rendelkezés, amely szerint az adós törlesztőrészleteinek megállapítása a bank által meghatározott devizaeladási árfolyamtól függ. Az elsőfokú ítélet megsemmisíti az eladási árfolyamok alkalmazását, és kimondja: csak akkor érvényes visszamenőleges hatállyal a szerződés, ha a bank az ügyfélnek kedvezőbb árfolyamon számítja ki a fizetendő összegeket. Az indoklásban az áll, hogy „a vételi és eladási árfolyam közötti különbözet haszna ebben az esetben a pénzügyi intézménynél csapódik le, anélkül azonban, hogy e mögött bármilyen szolgáltatás állna”. Az ítélet ellen az OTP fellebbezett.

Ezzel az esettel már a második hazai pénzintézet áll bukásra a peres eljárásokban. A múlt héten a Magyar Hírlap is megírta, hogy érvénytelennek nyilvánította a Szegedi Törvényszék a Partiscum XI. Takarékszövetkezet 2010. márciustól 2010. június 4-ig hatályos általános szerződési feltételeit első fokon meghozott ítéletében. Mégpedig azért mert ezek a kikötések lehetővé tették, hogy szinte bármilyen okból egyoldalúan lehessen változtatni a szerződéseken. A megállapodásokban ugyanis pontosan rögzíteni kell azokat a felek akaratától független okokat, amelyek fennállása indokolhatja a módosításokat.

Külföldiek is végtörlesztettek
A magyar hitelfelvevők mellett külföldiek is éltek a végtörlesztési lehetőséggel a Magyar Nemzet információi szerint. Az érintettek általában fővárosi ingatlanokra – leginkább budai vagy belvárosi lakásra, családi házra – felvett kölcsönüket fizették vissza, s ehhez közülük sokan forinthitelt is igényeltek. A lap szerint a végtörlesztő külföldiek többsége évek óta Magyarországon él, letelepedési engedéllyel, állandó lakhellyel rendelkezik, munkaszerződés köti ide, multinacionális vállalatok magyar leánycégeinek alkalmazásában áll, nagyobb részük felsővezetőként, szakértőként, tanácsadóként dolgozik. (MH)

MH-összeállítás