Magyar Hírlap online

Csatlakozunk a pénzügyi paktumhoz

Az EU egyes kifogásairól meg lehet egyezni – ám az MNB-fizetéseknél, a bírák nyugdíjazásánál bizonyítható, nem diszkriminatívak

Nem vonják össze a Magyar Nemzeti Bankot és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő tegnap Brüsszelben, miután találkozott José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével. A kormányfő javasolni fogja az Országgyűlés szakbizottságának, hazánk csatlakozzon a készülő uniós pénzügyi paktumhoz.



Orbán Viktor kormányfő javasolni fogja az Országgyűlés illetékes bizottságának, hogy Magyarország csatlakozzék a készülő uniós pénzügyi paktumhoz. A miniszterelnök ezt, a távirati iroda tudósítása szerint, tegnap este közölte újságírókkal Brüsszelben, miután megbeszélést folytatott José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével. Elmondta, a pénzügyi paktumhoz az eurózónán kívüli EU-országok is csatlakozhatnak majd, de a szövegezési munka során megerősödött az az elem, hogy a következményeket a paktumhoz csatlakozóknak csak az euróövezetbe való belépés után kell majd viselniük. A paktumhoz való csatlakozásunk mellett szól, hogy a tervezetben már nincs benne az adóharmonizáció terve.

Orbán Viktor az MTV Híradójának tudósítása szerint Brüsszelben azt mondta, hogy az uniós kifogások egyik csoportjáról hamar meg lehet állapodni, mert azokat a magyar kormány nem tartja stratégiai jelentőségűnek. Példaként említette az adatvédelmi ombudsman kérdését, amit szerinte jogi keretek között lehet rendezni. A Hvg.hu azt közölte: a kormányfő szerint a monetáris tanács tagjainak felmentésére vonatkozó szabályokat szintén törli a parlament, ha a bizottság ezt szeretné. Ugyancsak „nem kulcskérdés” a kormány delegáltjának részvétele a monetáris tanács ülésén. A másik kérdéskörnél viszont a kormányfő szerint további tárgyalásokra van szükség. Mint mondta: a magyar álláspont szerint azoknál a kérdéseknél – például a jegybanki fizetéseknél és a bírák nyugdíjazásánál – be lehet bizonyítani, hogy azok nem diszkriminatívak.

A kormányfő hangsúlyozta, Magyarország készen áll a tárgyalásra az unióval és a valutaalappal is. Derűlátó abban, hogy gyorsan megkezdődhetnek a tárgyalások a Magyarországnak nyújtandó pénzügyi támogatásról.

Ezt megelőzően Martin Schulz európai parlamenti elnök is fogadta a magyar miniszterelnököt. Schulz a sajtó előtt hangsúlyozta, nyitott szellemű és gyümölcsöző megbeszélést folytattak. „Konszolidációs politika folyik ma Magyarországon” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a találkozót követően. Schulz hangoztatta, hogy a beszélgetés során magánvéleményként kifejtette a magyar alkotmánnyal és a kormányfő politikai stratégiájával kapcsolatos aggodalmait is. Egyébként a múlt héten EP-elnökké választott Schulz emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor az uniós tagországok vezetői közül az első, akit új pozíciójában fogad. Nyomatékosította, hogy teljességgel tiszteletben tartja a magyar nép és kormány függetlenségét. Ugyanakkor kiemelte, az EU döntéshozóinak azt javasolja, kerüljék azokat a lépéseket, amelyek „a magyar miniszterelnök malmára hajtja a vizet”, és EU-ellenes indulatokat válthatnak ki Magyarországon. Az EP elnöke arra kérte Orbánt, ne csak külföldön használja az európai retorikát, miközben Magyarországon a nyilvánosság az EU-ellenes kijelentéseivel van tele. Herman Van Rompuyjal, az Európai Tanács elnökével is tárgyalt Brüsszelben Orbán Viktor kormányfő. A találkozón a két politikus megvitatta az európai fiskális és stabilitási paktum helyzetét. A gazdasági és monetáris unió megerősítését, a tagállamok költségvetési politikájának szorosabb összehangolását célzó kormányközi megállapodást várhatóan a magyar parlament is támogatja majd.

---

Pártvélemények:

Jávor Benedek, LMP: Nyilvánvaló volt, hogy a kezdeti szabadságharcos retorika kudarcba fullad, és a kormányfő végül behódol az Európai Uniónak. Orbán Viktor tegnap szinte minden lényeges kérdésben meghátrált, Simor András fizetését, valamint a tanácstagok eskütételét egyfajta gumicsontként hagyta hátra – amiben valószínűleg enged majd az unió. Valódi megoldást nem hozott a tegnapi találkozó, csupán azt prezentálta, hogy a kormányfő meghajlott az unió előtt. Ha a kormány hallgatott volna az LMP javaslataira, s nem folytatja tovább az elhibázott gazdaságpolitikát, ma jobb tárgyalási pozícióból indulnánk, és nem lenne szükség az IMF-hitelre és a kölcsön feltételeként – várhatóan – kiszabott megszorításokra sem. (KCS)

Göncz Kinga szocialista (EP) képviselő szerint a kormány kettős beszédet folytat, vagyis a külföldnek és a belföldnek szóló kommunikáció ellentétessége miatt nincs hitele a világban. Magyarországot „a látszatdemokráciát építő Orbán-kormány áldozatának” tekintik Európában. Szerinte az uniós közösségben azt látják, hogy miközben a magyar miniszterelnök Strasbourgban és Brüsszelben „európainak próbál látszani”, Magyarországon az Európai Uniót használja fel arra, hogy „közös ellenség köré teremtsen egységet”. (MTI)

Balczó Zoltán, Jobbik: A három kötelezettségszegési eljárás legfontosabb része a Magyar Nemzeti Bankot érintő szabályozás kérdése. Eddig még nem ismert, hogy Orbán Viktor pontosan milyen változtatást vállalt a tegnapi találkozón. A jegybanktörvényen úgy kellene változtatni, hogy a mindenkori jegybankelnök a magyar gazdaság érdekeit szolgálja, s ne a nemzetközi pénzvilág érdekeit. Nem értünk egyet az uniós kifogással, miszerint a jegybank függetlensége veszélyben lenne, hiszen az MNB ma sem az: az Európai Központi Bank befolyása alatt áll. Ami a készülő uniós pénzügyi paktumot illeti, Orbán Viktor miniszterelnök nemrég még erősen kritikusan szólt a költségvetési unióról, ami olyan módon jelentené az önrendelkezésünk feladását, amelyet egyszerűen nem lehet támogatni. (KCS)

A Fidesz és a KDNP: A két kormánypárt nem kívánta kommentálni lapzártánkig Orbán Viktor miniszterelnök és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének találkozójával kapcsolatos híreket. (MH)