Magyar Hírlap online

Biztosíték a devizatartalék

A tavalyi esztendő végén Magyarország nemzetközi tartalékai összesen 37,77 milliárd eurót tettek ki

Magyarország nemzetközi tartalékai 37,77 milliárd eurót tettek ki 2011 végén. Ennek azonban csak kis hányada az arany és a készpénz. Az állomány döntő része külföldi befektetés: állampapír, pénzbetét, illetve egyéb magas minősítésű értékpapír. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemzetközi tartalékaival szemben tartozások állnak fenn, az tehát nem az ország „önálló vagyona”, sokkal inkább „kölcsön vett” devizalikviditásnak tekinthető.

Decemberben kerek kétmilliárd euróval emelkedtek Magyarország nemzetközi tartalékai, amelyek így 37,77 milliárd eurót tesznek ki. A devizatartalék-állomány fő célja, hogy meglétével biztosítékul szolgáljon a magyar eszközöket vásárló befektetők számára. Emellett a jegybank, mint monetáris hatóság, fizetési problémák vagy devizapiaci zavarok, pél­dául a forint elleni támadások, spekulá­ciók elhárítása érdekében közvetlenül is felhasználhatja ennek egy részét, figyelembe véve, hogy a piaci szereplők válságidőszakban is megkövetelik, hogy a devizatartalékok elégséges szinten maradjanak.

A jegybank devizatartaléka viszonylag könnyen pénzzé tehető, biztonságos értékpapír formájában áll rendelkezésre, vagyis az említett összegnek csak jelentéktelen hányada az arany és a készpénz. Döntő része külföldi befektetés: állampapír, pénzbetét, illetve folyószámlán lévő pénz. A befektetések számottevő része magas minősítésű értékpapírokban testesül meg, ezek amellett, hogy biztonságos befektetésnek számítanak, megfelelően likvid piaccal is rendelkeznek, mindez lehetővé teszi, hogy szükség esetén rövid időn belül, értékvesztés nélkül eladhatók legyenek.

A devizatartalék növelésének többféle forrása lehet, mindegyiknek van azonban valamekkora költsége is, azaz a devizatartalék fenntartásának ára van. Ilyen forrás például a Gyurcsány-kormány által lehívott IMF–EU nemzetközi hitelcsomag egy része is. Megírtuk, hogy mind a Nemzetgazdasági Minisztérium, mind pedig a kormány cáfolta, hogy az MNB devizatartalékainak egy részét a kormány gazdaságélénkítésre, az unió és Magyarország hatályos jogi szabályozásával ellentétes módon használná fel. Ráadásul az MNB devizatartaléka nem számít bele a „közösbe”, viszont fontos szerephez jut, mint a magyar állampapírok és a forint piaci megítélését befolyásoló pénzügyi biztosíték.

Csaba László közgazdász szerint ha a forint árfolyama gyengül, akkor a védelmül szolgáló jegybanki tartalékot megsokszorozni kellene, nem pedig annak csökkentésére törekedni. Ez veszélyes lenne mindannyiunkra nézve. Bod Péter Ákos volt jegybankelnök is azt hangsúlyozta, hogy az MNB devizatartaléka az, aminek hívják: tartalék, amellyel nem lehet kezdeni semmit, nem használható fel pél­dául fejlesztésre. „Fejleszteni csak hitelekből lehet” – emelte ki a Corvinus Egyetem tanára, megjegyezvén: a Magyar Nemzeti Bank devizatartaléka jelenleg elég magas, ahhoz azonban nem elég, hogy megfékezze a pánikot, amely kitörne, ha a kormány hozzányúlna az állományhoz. „A vállalkozásokat az élénkíti, ha a kamatszint alacsony, márpedig, ha eltűnne a devizatartalék egy része, az megingatná a külső pénzpiacok bizalmát, és ennek nagyon súlyosak lennének a következményei” – tette hozzá a volt jegybankelnök.