Magyar Hírlap online

Birkózás az unió adósságválságával

Az Európai Központi Bank hitelinjekcióival megmentette a közösséget az összeomlástól, de egyedül képtelen rendezni a krízist

Az Európai Központi Bank hitelinjekcióival megmentette a közösséget az összeomlástól, de egyedül képtelen rendezni a krízist 

Sikerült ugyan kivédenie a pénzügyi összeomlást az Európai Központi Banknak (EKB), de a hitelezésben keletkezett károkat még nem sikerült helyreállítani – derült ki Mario Draghi Davosban tartott előadásából. A helyzet rendezéséhez nagyobb pénzügyi támogatást vár Németországtól Martin Schulz, az Európai Parlament új elnöke.



Az EKB megmentette ugyan az uniót a hitelpiac összeomlásától, de egyedül nem képes megbirkózni a válsággal – hangsúlyozta a pénzintézet elnöke a Világgazdasági Fórumon. Mario Draghi ezzel arra az ötszázmilliárd eurónyi hároméves hitelinjekcióra utalt, amellyel december végén kisegítették a bankokat. A gond azonban az, hogy a megsegített pénzintézetek nem áramoltatják tovább ezt az összeget a gazdaságba. Még egymásnak sem mernek hiteleket adni, mert senki sem bízik a másik hitelképességében.

Draghi szerint az európai kormányoknak mindenképpen meg kell állapodniuk a költségvetési politikák szorosabb összehangolásáról. Annál is inkább, mert a bankok hatalmas összegeket kölcsönöztek a kormányoknak, és ha azok helyzete megrendül, akkor a bankrendszernek ismét óriási veszteségekkel kellene szembenézniük, amit egyáltalán nem biztos, hogy kibírnának. A költségvetési kiigazítások azonban visszafogják a növekedést, ezért Draghi olyan szerkezeti reformokat ajánlott a kormányoknak, amelyek nem az adóemelések és a kiadáscsökkentések révén valósíthatók meg, és így hozzájárulhatnak a foglalkoztatás és a gazdaság növekedéséhez.

Addig is, amíg ilyet nem találnak, a válság kezeléséhez nagyobb pénzügyi támogatást vár Németországtól Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) új elnöke. A szociáldemokrata politikus szerint a berlini iránymutatás alapján végzett válságkezelés két év után még mindig nem hozta meg a várt sikert, ezért át kell gondolni a módszereket. Korábban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója és több vezető európai politikus tett az EP elnökéhez hasonló nyilatkozatot.

Amíg a németek vitatkoznak, addig a mentőcsomagokban egyelőre az IMF játssza a főszerepet. A UBS bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzése szerint sok szalagcím kapta fel, hogy a magyar kormány kellemetlen helyzetbe került, amiért ismét az IMF-hez kellett fordulnia, a valutaalapnak azonban a térség kilenc másik országában is vannak programjai, és ezeknek a jóváhagyott összértéke 53,808 milliárd dollár. A magyarországi IMF-programmal kapcsolatban a UBS elemzői közölték: várakozásuk szerint az erről szóló megállapodást csak márciusban vagy később írják alá.

A ház londoni közgazdászai tíz-tizenöt milliárd dollár körüli készenléti programot valószínűsítenek az új csomag keretében.

---

Ultimátumot kapott Görögország

Ultimátumot adott Görögországnak Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, az euróövezeti tagállamok pénzügyminiszteri tanácsának elnöke, aki a Handelsblatt című német üzleti lapban kifejtette: ha nem fog össze a három legnagyobb görög párt, akkor Athén nem kap több pénzt. Juncker szerint az új athéni kabinet minden erővel a szerkezeti reformok végrehajtására törekszik, a folyamat azonban lassú, mert egyes lobbik még mindig erősebbek, mint a parlamenti frakciók közti összefogás, ez pedig árnyékot vet Görögországra. Jelezte, rendkívül szerencsés, hogy éppen Lukasz Papademosz, az Európai Központi Bank (EKB) egykori alelnöke az új görög kormány miniszterelnöke, a pártok azonban nem könnyítik meg a dolgát. Az eurócsoport elnöke hangsúlyozta, hogy a vezető pártok elnökeinek ismét alá kell írni egy megállapodást a reformokról, még mielőtt a nemzetközi támogatók újabb hitelcsomagot hagynak jóvá Görögországnak. Juncker a távirati iroda szerint ugyanakkor arra is utalt, hogy a magánhitelezők mellett esetleg az EKB és az euróövezeti államok is elengedhetnének bizonyos részt Görögország tartozásából. Szerinte az ötlet nem teljesen abszurd, mert a magánhitelezők és az athéni vezetés közti egyeztetésen jelenleg tárgyalt ajánlat nem elégséges ahhoz, hogy a hazai össztermékhez viszonyított görög államadósság a kitűzött célnak megfelelően 120 százalékra csökkenjen 2020-ra. (MH)