Az ÁSZ szerint az előző pénzügyminiszterek nem az ország elsődleges érdekeit képviselték
Érdemben nem javult a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tevékenysége, pedig tavaly minden idők leglesújtóbb kritikáját kapta az Állami Számvevőszéktől. Tegnap kiderült, 2009-ben is koncepciótlanul és átláthatatlanul kezelték az állami vagyont. Ezért Veres János és Oszkó Péter volt szocialista pénzügyminisztereket is felelősség terheli.
„A pénzügyminiszterek döntései nem az állam elsődleges érdekeinek figyelembevételével születtek, korábbi döntéseket módosítottak, visszavontak, hatályon kívül helyeztek, a döntési folyamatokat a koncepció és az átláthatóság hiánya jellemezte” – állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. 2009. évi tevékenységének ellenőrzéséről készített, tegnap ismertetett jelentésében.
A számvevőszék alapvető hiányosságokat talált az MNV működésében és jogi szabályozásában. Az ÁSZ a sukorói ingatlancsere, a Malév Zrt., a volt moszkvai kereskedelmi érdekképviselet eladása és a bábolnai ménesbirtok ügyében már tájékoztatta a legfőbb ügyészt. A szervezet becslése szerint ezek az ügyletek jelentős vagyoni hátrányt okozhattak az államnak, felelősségre vonás azonban – Tátrai Miklós egykori MNV–vezérigazgató munkaviszonyának felmondásán túl – nem történt – közölte Warvasovszky Tihamér, az ÁSZ alelnöke. Annyi bizonyos, hogy Sukoró miatt 1,3 milliárd forint, a moszkvai kereskedelmi székház ügye miatt pedig mintegy 3,5 milliárd forint kár érte az államot.
Az ÁSZ megállapította, hogy a pénzügyminiszterek 2008–2009-ben nem vizsgálták a kialakított vagyonkezelési, intézményi rendszer működését, nem hozták meg a hibákat kiküszöbölő az átlátható és hatékony vagyongazdálkodást biztosító intézkedéseket. Becker Pál, a szervezet főigazgatója hozzátette, az ÁSZ szerint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsot is felelősség terheli a kialakult helyzet miatt. A volt pénzügyminiszterek felelősségének megállapítása ugyanakkor az ügyészség feladata – tette hozzá.
Az MNV-re bízott vagyon könyv szerinti értéke 2009-ben 12 861 milliárd forint volt. Az MNV a rábízott vagyonnal – az ingatlanvagyonnal, a Nemzeti Földalap vagyonával és a gazdasági társaságokban lévő vagyonnal – jóváhagyott középtávú vagyonhasznosítási stratégia nélkül gazdálkodott. Az ingatlanvagyon hasznosítására hozott intézkedések egyes esetekben – például a Fradi-pálya 1,2 milliárd forintos szerződése – az állam számára hátrányosak voltak. Nem valósult meg az állami tulajdonú társaságok hatékony és célszerű vagyonkezelése sem. A Malév és a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok tőkeemelése veszteséges gazdálkodást finanszírozott. A Malév privatizációjában azt is kifogásolták, a kiadott pénzügyminiszteri határozatok nem tették lehetővé, hogy a magyar állam beváltsa a 32 millió eurós garanciát, ráadásul ellentétesek voltak a vagyontörvényben megfogalmazott elvekkel.
A négy kiemelt székházprojektnél – MÁV, Magyar Televízió (MTV), Magyar Posta, Magyar Villamos Művek – pedig az előzetes számítások alapján a várt hatékonyságjavulás nem következett be, sőt ezek többletköltséget okoztak. A számvevőszék rámutatott, a saját tulajdonú székházak kedvezőbb megoldást jelentenek, mint a bérlemények. Példaként említették, hogy a vagyonkezelő az MTV-től hatmilliárd forintért megvásárolt székházat 2005-ben 4,5 milliárdért értékesítette. Az MTV 2010 májusáig 16,2 milliárd bérleti díjat fizetett és a határozatlan idejű szerződés miatt 38 évig további évi 2,2 milliárdot, azaz összesen 83,6 milliárd forintot fizet.
Tovább kell lépni a jelenlegi zárszámadási gyakorlaton – szorgalmazta tegnap Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről elmondta, az államháztartási törvény előírásai jellemzően teljesülnek, így alkalmasnak találták a költségvetés végrehajtását. Ám megállapították, hogy az általános tartalékokban indokolatlan átcsoportosítások történtek. A számvevők kifogásolták, hogy a költségvetés általános tartalékának hatvan százalékát olyan feladatokra csoportosította át az előző kormány, amelyek előre tervezhetők voltak. Ezek között említette, hogy a Külügyminisztériumnak azért kellett az általános tartalékból 2,8 milliárd forintot adni, mert nem teremtette meg az EU 2011-es magyar elnökségének ellátásával összefüggő feladatok finanszírozásának költségét, illetve „elfelejtette” befizetni az ENSZ- és EBESZ-tagdíjakat.
Kifejtette, változtatásokat javasol a tartalékok kezelésében, az egészségügyi finanszírozás rendszerében, az állami vagyonkezelésben, a 4-es metróval és az EU-val összefüggő költségvetéssel kapcsolatban.
A számvevők kifogásolták, hogy a zárszámadási törvényjavaslat többkötetes dokumentuma nem biztosítja az átláthatóságot, illetve az évek közötti összevethetőséget. Az elnök elmondta, a központi költségvetés tavalyi hiánya 743,7 milliárd forint volt, ami 67,87 milliárddal, azaz tíz százalékkal haladta meg a módosított előirányzat összegét. A hiányt csökkentette a kormányzati zárolás, valamint az ötszázmilliárd forintot meghaladó maradványtartási kötelezettség. Az adóbevételek azonban 415,6 milliárddal elmaradtak a tervezettől. Domokos László hangsúlyozta, a számok azt mutatják, hogy nem az önkormányzati rendszer volt a közvetlen közreműködő az államháztartás hiányának kialakulásában.
Az ÁSZ elnöke szólt arról, hogy a kincstári kör finanszírozása biztosított volt. A központi költségvetés tavaly év végi 18 964,9 milliárd forint összegű bruttó adóssága 4,8 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A devizában fennálló adósság aránya 2009-ben 44,7 százalékra nőtt az előző évi 37,6 százalékról.
Domokos szerint a nemzetgazdasági elszámolások kiadási és bevételi előirányzatainak teljesítési adatai megbízhatók, ám ez alól kivételt jelentenek az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások, valamint a lakástámogatások, amelyeket korlátozott minősítéssel látott el az ÁSZ.
Hirdetés:
Nincs lakásbiztosítása? Kösse meg a piacvezető lakásbiztosítónál, havonta már egy pizza áráért védheti otthonát! Lakásbiztosítás
Magyar Hírlap Sajtóklub
Az író az európai liberálisokat riasztotta a kádár-kor "feltámadása" miatt
Három szervezet is elhatárolódik a hazánk elleni nyugati sajtókampánytól
A miniszterelnök szerint nem lehetetlen a Malév újraindulása
Daily Mail: A külföldi média szándékosan hallgatott erről, ez pedig „több, mint felelőtlenség”
Ellenzéki szózuhatag: nemcsak a kormányt bírálták, egymásnak is üzengettek a hét végén a politikusok
Demokrata-kör: Bencsik András műsora
Csudai Sándor képriportja