Magyar Hírlap online

Agrárszerződés határok nélkül

A határon túli magyarság megőrzésének kulcsa a vidéki térségek fejlesztése, a nemzetek összefogása

Együttműködési megállapodást kötött tegnap a Kárpát-medencei határon túli magyarság képviselőivel a magyar kormány. A vidékfejlesztési nemzeti stratégiai program célja, hogy a partnerek közös erővel találjanak választ a térség problémáira, felhasználva a közös infrastruktúrát és a régió természeti-vízrajzi adottságait.



Vidékfejlesztési együttműködési megállapodást kötött tegnap a Kárpát-medencei határon túli magyarságot képviselő szervezetekkel a magyar kormány. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint a magyarság életében mérföldkő a megállapodás, amelyet Magyarország képviseletében – a tárcavezető mellett – Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, valamint Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke, illetve Ausztria, Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna magyarságának képviselői írták alá.

„A határon túli magyarság többsége vidéki térségekben él, ezért megmaradása nagyrészt a falu és kisváros, a tájak, a vidék és benne a mezőgazdaság helyzetétől függ. Ezért a vidéki térségek fejlesztése a magyarság megmaradásának is nemzetpolitikai, stratégiai alapkérdése” – közölte Fazekas Sándor. Elmondta: tekintettel arra, hogy a térség államait a történelem és a földrajzi adottságok egyaránt összekötik, gondjaink és jövőnk is közös – együttműködésre vagyunk ítélve. A politikai csatározások pedig nem vehetik elejét a közös munkának.

„A program összhangban van a határ menti magyarság, a szomszédos államok és az unió érdekeivel egyaránt. Stratégiánkkal a szomszédos államokat is támogatni szeretnénk, reméljük, hogy az együttes fellépéssel a térség közös gondjaira közös megoldásokat találunk” – emelte ki a miniszter. Véleménye szerint a Kárpát-medence természeti-vízrajzi adottságai, a térség országainak együttműködésében rejlő kölcsönös előnyök, valamint a külhoni magyar közösségek sokirányú kapcsolataiban rejlő lehetőségek ma még jórészt kihasználatlanok. „Globalizált világunkban elengedhetetlen a hasonló sorsú és érdekű termelők széles körű összefogása, az eurorégiós kertek pedig lehetővé teszik a közös fellépést, a közös programok és célok megvalósítását” – mondta Fazekas Sándor. Megjegyezte: élnünk kell azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az unió biztosít számunkra, valamint a még nem uniós szomszédos államokkal is meg kell találnunk a közös hangot. Az együttműködés célja a környezet- és tájgazdálkodást is magában foglaló mezőgazdaság megvalósítása. A tárcavezető hozzátette, Magyarország történelmi emlékhelyeinek, néprajzi kincseinek jó része a trianoni békediktátum következtében az állam határain túlra került, azonban ezek megőrzése továbbra is kötelességünk.

„Az együttműködési megállapodás tartalommal tölti meg azt a közjogi aktust, amellyel magyar állampolgárságot kaphattak a határon túli honfitársaink” – közölte Semjén Zsolt. Elmondta: végre helyreállt a dolgok normális rendje, ugyanis a térség mindig is földrajzi és vízrajzi egységet alkotott. Rámutatott: nem lehet csak határok között gondolkodni, a vízügy kérdésköre például a Kárpát-medencében nem oldható meg egy államon belül. Kiemelkedő fontosságúnak nevezte az együttműködési megállapodás létrejöttét, továbbá szorgalmazta, hogy az élet minden területén szülessenek hasonló térségi stratégiák.