Magyar Hírlap online

A város kastélya vagy a kastély városa?

Az önkormányzat szerint az értékesítés keszthely érdekeit szolgálná

Régóta foglalkoztatja a keszthelyieket, mi lesz a sorsa a város területén található nagy értékű ingatlanoknak. Ezek közül is kiemelkedik a Festetics-kastély tőszomszédságában jól elkerített hatalmas terület, amely korábban a Magyar Néphadsereg „rakétabázisa” volt, majd a magyar államé lett, a Helikon Kastélymúzeum Kht. pedig a kezelés jogát kapta meg. A város azóta is szeretné a területet értékesíteni, a kezelő azonban ezt minden eszközzel igyekszik megakadályozni.



Továbbra is úgy gondolom, hogy nem a kastélynak van városa, hanem a városnak van egy gyönyörű kastélya – foglalta össze röviden Ruzsics Ferenc polgármester.

A keszthelyi Festetics-kastély tőszomszédságában található területet egykoron rakétabázisként használta a honvédség. Pontosabban: rakétákat hordozó nehézjárművek állomásoztak a Festeticsek egykori vadasparkjában. Az egykori katonai terület sorsát illetően jogosan merül fel a kérdés: a honvédség távozása után miért nem a város igényelte meg az ingatlant. Ruzsics Ferenc szerint viszont ez megtörtént, de elutasító választ kaptak.

A város képviselő-testülete a Kincstári Vagyoni Igazgatóság Zala megyei kirendeltsége és a Helikon Kastélymúzeum Kht. kezdeményezésére 2003-ban hozott egy határozatot, amely az említett terület építési szabályzatának megalkotását támogatta. A Belügyminisztérium balatoni területi főépítészi irodája 2004. július 15-i záró szakmai véleményében nem emelt kifogást a módosítások ellen. A 2004 augusztusában elfogadott rendelet szerint a mintegy 35 hektáros terület „gazdasági-kereskedelmi” minősítésűből „különleges lakó-, üdülő-, valamint zöld terület” lett. A határozatot valamennyi képviselő elfogadta, s a Helikon Kastélymúzeum Kht. ügyvezető igazgatója, Czoma László sem kívánt bővebben hozzászólni az átminősítés tényéhez.

A 2006-ban a Ruzsics Ferenc vezetésével felállt új képviselő-testület egy befektetési portfóliót készített el. Ebbe a város szabad fejlesztésű területeit gyűjtötték egybe. Megjelölték, mit is enged meg az adott területen a szabályozási terv. Ez felkerült a város honlapjára is. Jelezték benne azt is, hogy nem a város, hanem az állam a tulajdonos a „rakétabázis” esetében. „A kiajánlással az volt a célunk – mondta Ruzsics Ferenc –, hogy felpezsdítsük Keszthelyt, befektetőket vonzzunk ide, hiszen az ipar, az erdőgazdaság (mint adóbevételt jelentő forrás) elhagyta az iskolavárost.” Az egykori katonai területen jelenleg uralkodó állapotokról a polgármester azt is elmondta, hogy a „rakétabázis” mind ez idáig annyiban változott, hogy a Vadászati Múzeumnak otthont adó épület kivételével valamennyi épületet a Helikon Kastélymúzeum Kht. lebontatta, ám vélhetően nincs pénze a további munkálatokra. Hozzátette: a kht. tulajdonába került időközben több más ingatlan (Szántódpuszta, Fenékpuszta, Amazon Szálló stb.) is, de a fejlesztések elmaradtak. Éppen ezért például a fenékpusztai rommező kitakarítását, valamint gyommentesítését az önkormányzat a saját költségén végeztette el. Ruzsics Ferenc nyomatékosította, hogy nem terveik vannak, hanem fejlesztési lehetőségeket kínálnak a lehetséges befektetőknek. Az állam pedig majd eldönti, hogy a volt katonai bázison vadasparkot, lakóparkot vagy éppen wellnessközpontot kíván-e létesíteni. A szabályozási terv egyébként engedélyezi a vadasparkot is.

Lapunk felkereste a Helikon Kastélymúzeum Kht. ügyvezető igazgatóját, Czoma Lászlót is. Az igazgató kijelentette: a területet nem szabad eladni, a városban elég pláza épült már, s van több eladható ingatlan is Keszthely határain belül. Czoma szerint a honvédségi területen eredetileg 59 épület volt, ebből kettőt meghagytak, a többit lebontották.
Az egyikből lett a már működő Vadászati Múzeum, a másikból pedig az iszlám művészeti múzeumot alakítják majd ki. A mintegy 35 hektáros rakétabázis területén jelenleg bérelhető raktárak vannak. Mindaddig, amíg a rendbetételre nem lesz pénz, ez az állapot marad – mondta Czoma László.

Ez a rendbetétel azonban mást jelent, mint amiről az önkormányzati portfólióban olvasni lehet. A kht. ide ugyanis kizárólag a vadaspark újralétesítését képzeli el, mégpedig 2012-re.

Arra a megjegyzésre, hogy ha a tulajdonló magyar állam mégis el akarná adni a volt bázist, Czoma László kijelentette, hogy azt megakadályozzák. Mint mondta, egy főúri kastélyparkban nincs helye sem iparnak, sem lakásoknak. Hozzátette azt is, hogy a 2004-es átminősítést valóban a kht. (is) kezdeményezte, de csakis vadasparki hasznosítással.

Abba sem mennének bele, hogy a terület egyik részében legyen akár lakópark, a másikban pedig vadaspark. „Ez ugyanis – mondta Czoma László – keresztülhúzná a világörökség részévé nyilvánítás lehetőségét.” Arra a kérdésre pedig, hogy miért nem akarnak egyezkedni az önkormányzattal, azt felelte, hogy ez „olyan, mintha a szomszédom telkét akarnám értékesíteni”.

A kht. most készíti terveit azokhoz az uniós pályázatokhoz, amelyekből a felújításokra, átalakításokra szeretnének pénzt elnyerni. Az önkormányzat azzal, hogy a honlapjára föltette az ingatlant, elkezdte árulni a területet – hivatkozott egy internetes honlap értesülésére Czoma László. A kastélymúzeum ügyvezetője ehhez annyit tett hozzá: „Üzentem az önkormányzatnak, hogy nézzék meg, mit árulnak.” w