Magyar Hírlap online

A Valutaalap Hitele Nélkül Nem Megy

Ki kell tolatnunk a zsákutcából, s helyre kell állítani a befektetői bizalmat 

A magyar gazdaságban a fordulat éve lehet a 2012-es esztendő. Ugyanakkor Magyarország finanszírozása továbbra is drága: azért, hogy javuljon a pozíciónk, alapfeltétel az EU–IMF-hitelmegállapodás létrejötte – hangzott el egy tegnapi konferencián.



„Az Európai Unió két évtized alatt lenne képes arra, hogy a mostani GDP-arányosan 85 százalékos átlagos adósságállományát leépítse hatvan százalékra, és miután a mai ismeretek szerint az unióban 2020-ig éves átlagban nem lesz két százaléknál gyorsabb a gazdasági növekedés, a felhalmozott államadósságot elinflálással lehet kezelni” – jelentette ki Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet vezető kutatója a Világgazdaság tegnapi konferenciáján. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy hazánknak ki kell tolatnia a gazdasági zsákutcából, valamint helyre kell állítania a kormánynak a befektetők körében Magyarország iránt tapasztalható bizalmatlanságot. Alapfeltétel, hogy létrejöjjön az EU–IMF-hitelmegállapodás, amelyben az Európai Központi Bank is résztvevő lesz – emelte ki a közgazdász, aki szerint az idén másfél százalékos visszaesés várható, amely az ezermilliárd forintos költségvetési kiigazítás következménye.

„Talán 2013 vége lehet az, amikor a vállalatok azt tapasztalhatják, hogy a hitelállomány növekszik” – húzta alá Nagy Márton, az Magyar Nemzeti Bank igazgatója. Ugyanakkor mindez azt is jelenti, hogy a hazai vállalati piacon négy-öt éves hitelszűke alakult ki, amely kiugróan hosszú periódus. „Más válságos időszakokban legfeljebb két-három évig tartott a hasonló állapot” – tette hozzá a szakember.

„A magyarországi bankrendszernek a devizahitelesek végtörlesztéséből eredő vesztesége a legújabb becslés szerint 210 milliárd forint lesz február végére” – ismertette Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke, megjegyezvén: a magyar bankok tőkemegfelelési mutatójának 12 százalékos szintje igen jónak mondható. Patai Mihály is fontosnak tartotta az EU–IMF-hitelmegállapodás mielőbbi tető alá hozását.

„A hitelminősítőknek nincs mindig igazuk” – hangoztatta Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank volt vezérigazgatója. Emlékeztetett rá, sem az 1990-es évek végén Ázsiában, sem 2008-ban nem jelezték előre a válságot. Mégis, nagyjából 90-95 százalék az esélye annak, hogy igazuk van egy-egy ország esetében a hitelminősítőknek. De a konkrét számnál sokkal fontosabb az, hogy a piaci szereplők hisznek-e nekik – tette hozzá.