Magyar Hírlap online

A szocialista kormányoké a felelősség

A lakástámogatási rendszer szétverése tolta el a piacot a kockázatos devizahitelezés irányába

A devizahitelezés anomáliáiért a fő felelősség a szocialista kormányokat terheli – összegezte lapunknak vizsgálataik eredményét – amelyet ma ismertet – Papcsák Ferenc. A lakossági devizaeladósodás okait vizsgáló parlamenti albizottság vezetője szerint az egyik fő probléma az volt, hogy a szocialisták szétverték a korábbi otthonteremtési programot, a kamattámogatást, s ez a devizahitelezés irányába tolta el a piacot. A másik fő hiba volt, hogy az akkori kormányok nem tettek semmit az anomá­liák felszámolásáért.



– Ki a felelős a devizahitelezés elszabadulásáért?
– Nem szeretnék még prejudikálni, de a vizsgálataink alapján azt látni, hogy a devizahitelezés anomáliáiért a fő felelősség a szocialista kormányokat terheli.

– Járai Zsigmond volt jegybankelnök, volt pénzügyminiszter mondta nemrég, hogy a 2002 és 2010 közötti kormányok esetleges érdekeltsé­geik miatt nem akarták érteni a lakosság devizában való eladósodásának problémáját…
– Elképzelhető, hiszen a miniszterek közül sokan a gazdaságból, a pénz világából érkeztek. Ezt teljes bizonyossággal persze nem lehet kijelenteni, de hogy a kockázatokat és veszélyeket pontosan látták és tudták, azt igen. Hatalmas károkat okozott, hogy a szocialisták szétverték az első Orbán-kormány sikeres lakástámogatási rendszerét. Akkortájt a kamattámogatás révén hatszázalékos kamat terhelte meg a törlesztéseket, a rendszer szétverésével ez 16 százalékra kúszott fel, s emiatt a devizahitelezés irányába mozdult el rendszer. Mára ennek volumene 6600 milliárd forint, ami a 2010-es GDP 24 százaléka, s így nemzetgazdasági kockázatokat is magában rejt.

– Egyes vélemények szerint a kamattámogatás nagy teher volt a büdzsének.
– A 2000. évi GDP-ben a kamattámogatás mértéke 0,1 százalék volt, míg a 2008-asban – ha nem szüntetik meg a szocialisták a kamattámogatást – 0,8 százalék lett volna.

– Ez jelentős növekmény.
– Csak látszólag. Ne felejtsük el, hogy a gazdaság egészét tekintve pozitív hozadéka lett volna az áfa és egyéb adók, járulékok befizetése miatt. Másfelől ha a devizahitelezésben a forintgyengülés miatt megnő az emberek havi törlesztőrészlete a felvett hitel után, akkor kevesebb jut tejre, kenyérre vagy új televízió vásárlására, tehát fogyasztásra, ami újabb pofon a gazdaságnak.

– És a bankok felelőssége?
– Patai Mihály, a bankszövetség elnöke nagyon korrekt volt, elismerte a pénzintézetek két hibáját: nem számoltak azzal, hogy az árfolyam-ingadozások ilyen mértékűek lesznek, s azzal sem, hogy a svájci frank árfolyamát nem a piac árazza be.

– A bankok azzal védekeznek – ami nem minden esetben felel meg a valóságnak –, hogy nem ők beszélték rá az embereket a hitelekre, hanem a hitelközvetítők.
– A formális tájékoztatás megtörtént, de a devizahitelezés valós veszélyeire sem a bankok, sem a pénzügyi közvetítők nem hívták fel az emberek figyelmét. A banki profit növelése lebegett a szemük előtt, s ennek érdekében a közvetítők bevonása háttérbe szorította a racionális kockázatelemzést, kvázi nem hitelképes ügyfelekhez is öntötték ki a pénzt a bankok. Az is súlyos hiba volt, hogy a hatóságok sem léptek közbe.

– A nemzeti bank többször rámutatott a devizahitelezés anomáliáira.
– Igen, de nem volt ennek megakadályozásához megfelelő eszköze. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF), a versenyhivatalnak és a fogyasztóvédelemnek kellett volna együttesen fellépnie. Csakhogy a PSZÁF vezetését a szocialisták legyengítették. Mostanában sok kritika éri a jelenlegi kormányt, hogy esetleg majd összevonná a felügyeletet és a jegybankot. Ha akkor a pénzügyi felügyelet és az MNB egy szervezetként működött volna, sokkal hatékonyabban fel tudott volna lépni a devizahitelezés elszabadulása ellen. A legmegdöbbentőbb talán, hogy a volt szakminiszterek a PSZÁF-ra és az MNB-re mutogatnak, miközben e szervezetek az állami rendszerhez és részben a kormány alá tartoztak.

– Lesz felelősségre vonás?
– Mi a probléma feltárását elvégeztük, erről az alkotmányügyi bizottság dönt majd.

– Milyen büntetési tétel várható?
– Erre nem szeretnék válaszolni.

– Nem fél attól, lesznek, akik azt mondják majd, az albizottság megállapításai politikai indíttatásúak?
– Ennek semmi alapja nincs. Gondoljon csak a 6600 milliárd forintra s azokra a családokra, amelyek a szocia­listák nemtörődöm politikája miatt most a tönk szélére sodródtak, s azokra, akik ugyan még tudják fizetni a felvett kölcsönt, de gyomorgörccsel nézik nap mint nap az árfolyamokat.

– Beszéljünk a végtörlesztésről! Vannak, akik azt mondják, hogy az csak a „gazdagok” kiváltsága.
– Ez azoknak szól, akik megfelelő forrással bírnak. Ebbe a körbe akarja bevonni a kormány a köztisztviselőket, a közalkalmazottakat. De a kabinet azokra is gondol, akiknek már nincs esélyük, hogy leróják a tartozásukat. Nekik az eszközkezelővel dob mentőövet. A bebukott ingatlanokat az eszközkezelő megveszi, s a tulajdonos bérlőként benne maradhat, sőt idővel akár meg is vásárolhatja.

– A devizahitelezés problémájának nagyságához képest ez megfelelő válasz?
– Azért azt ne felejtsük el, hogy a szocialisták „áldásos” tevékenysége miatt alakult ki a jelenlegi, drámai helyzet, s az Orbán-kormány a nyakába zúdult teher alatt próbál megoldást találni. Az eszközkezelő az egyik ilyen segítség a probléma felszámolásához. Azoknak, akik minden támogatási rendszerből kiesnek, Zuglóban mi is létrehoztunk egy helyi eszközkezelőt. Mert jó megoldásnak tartjuk a bajba jutottak megsegítésére.

---

Mentőöv a közszolgáknak

A végtörlesztésnél kedvezőbb megoldást talált a kabinet arra, hogy kimentse a közszolgálatban dolgozókat a devizahitel-csapdából – egyebek mellett erről ír Orbán Viktor kormányfő a közszféra érintett munkavállalóinak szóló újabb levelében. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője közölte, az új típusú árfolyamgátnak – a gyermekszámtól függő állami kamattámogatásnak – köszönhetően átlagosan harminc százalékkal alacsonyabb lesz a havi törlesztőrészlet a jelenleginél. (MTI)