Magyar Hírlap online

A józan ész újra győzhet

Adóreform, a bürokrácia felszámolása és patrióta gazdaságpolitika kell a kisvállalkozások talpra állásához

Az új kormány a gazdaság felpörgetését tűzte ki egyik céljául, amihez számít a vállalkozók véleményére. Vereczkey Zoltánnal javaslataikról beszélgettünk. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) mikro-, kis- és középvállalkozásokért felelős alelnöke bízik a gazdaság talpra állásában.



– Az MKIK segíti az új kormány gazdaságfejlesztési munkáját, amiről nyilatkozatot is aláírtak. A nemzeti konzultáció minapi állomásán – amelyen Orbán Viktor leendő miniszterelnök és Matolcsy György kijelölt nemzetgazdasági miniszter is részt vett – ön ismertette a kamarai javaslatokat. Gyakran hallani a túlzott adminisztrációról. Milyen megoldásokat javasolnak a csökkentésére?

– Elsősorban a párhuzamos intézményrendszer átalakításától várhatunk jelentős eredményt. Magyarországon gazdaságfejlesztéssel számos intézmény foglalkozik, ezért a hatékonyság alacsony, a költségek nagyok. Ezt a párhuzamosságot sürgősen meg kell szüntetni, a létszámot csökkenteni kell. Például az Új Magyarország fejlesztési terv pénzeinek koordinálásában, a végrehajtásban tizenöt szervezet működik negyvennégy irodával. Egy vállalkozónak négyszázötven operatív programot kellene végigolvasnia ahhoz, hogy eldöntse, melyik szól neki.

– A hatósági működés területén milyen lehetőséget lát a bürokrácia csökkentésére?

– Több mint negyven hatóság százféle jogcímen büntetheti a vállalkozásokat. Gyakori, hogy egy cselekményért akár több hivatal is kiszab bírságot, a tevékenységekben jelentős átfedés van. Ezért logikus lépés például az APEH és a VPOP összevonása. Az pedig tarthatatlan, hogy számos hatóság a saját működési költségének egy részét a büntetésekből fedezi.

– Hol lehet még adminisztráció-csökkentéssel egyszerűbbé tenni a vállalkozók életét?

– Fontos a brüsszeli minimum elve. Ne akarjunk a magyar vállalkozások nyakába több kötelezettséget varrni, mint amennyit az unió megkövetel. Nem kell „túllihegni” az EU-elvárásokat, hogy bizonyítsa az államigazgatás, micsoda éltanuló, miközben hatalmas pofonokat kapnak a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások az esztelen túlvállalás miatt. Ha az EU-nak jó az a szabály, amelyet alkotott, akkor ahhoz nekünk nem kellene még három végrehajtási rendeletet hozzácsapnunk.
A túlbuzgóság aztán káoszt okoz, amire jó példával szolgálnak azok a tavaly elfogadott, gazdasági tárgyú jogszabályok, amelyekhez 34 másik törvényt kellett módosítani.

– A nem közhatalmi jellegű gazdaságszervezési feladatokat lehet-e kisebb bürokráciával elvégezni?

– Ebben lenne szerepe a gazdasági kamaráknak, s ezzel lehetne csökkenteni az államigazgatási apparátus létszámát.

– Milyen adórendszerre szá-mítanak?

– Az elmúlt nyolc évben a vállalkozók adóterhei folyamatosan nőttek. Az adórendszer egyetlen funkciója teljesült csak, a központi költségvetés bevételeinek biztosítása. Holott ez gazdasági szabályozó eszköz, amely terelhet, ösztönözhet és jutalmazhat. Terel a jogkövető adózói magatartásra, mert ez társadalmi érdek is. A fejlett államokban az emberek megvetik az adócsalókat, mert tudják, azok miatt nekik kell több adót fizetniük. Másfelől ösztönöz a beruházásra, a munkahelyteremtésre. Bár az adókedvezmények körét csökkenteni kell, vannak olyan prioritások, amelyek annyira fontosak a társadalomnak, hogy jutalmazni kell a megvalósításukban részt vevő vállalkozókat. Például ha valaki környezetvédelmi beruházást hajt végre vagy a szakképzés elősegítése érdekében tanulókat foglalkoztat, akkor ezt az állam ismerje el, s biztosítson ezen vállalkozásoknak még több adókedvezményt.

– Júliustól a kormány adócsökkentést hajt végre. Milyen javaslatokat tesznek a kormányfőnek? Mondjon néhány példát!

– Először azokban a kérdésekben kellene előrelépni, amelyeknek nincs jelentős költségvetésibevétel-csökkentő hatásuk, ugyanakkor kimutatják a vállalkozások irányába a patrióta gazdaságpolitika elindulását. Egyes adókat pedig meg kell szüntetni. Például teljesen felesleges a cafeteria rendszer megadóztatása, hiszen már iparágak épültek rá, s működtek eredményesen. Vannak igazságtalan adók is. Például miért kell egy szállodának adót fizetni minden televíziókészülék után, ha nem minden szobában van vendég? Logikus, hogy csak ott kelljen, ahol van vendég. Továbbá nagyon fontos az adókulcsok mérséklése. A vállalkozók túladóztatottak, 2003 óta folyamatosan nőttek az adók, túladóztatottak nemzetközi versenyképességi összehasonlításban is, mert a versenytársainknál alacsonyabbak az adók. A túladóztatás közgazdasági értelemben a legkárosabb, hiszen a magas adók miatt nem jut pénz fejlesztésekre, ennek pedig az lesz a következménye, hogy aki most még talpon van, de beruházásra már nem futja neki, egy-két év múlva végleg lehúzhatja a rolót.

– Mint közlekedési szakember, mit javasol a magyar fuvarozók versenyképességének javítására?

– A nemzetközi árufuvarozásban és személyszállításban a gépkocsivezetők és árukísérők külföldi tartózkodásakor a jelenlegi napidíj mértékét az európai uniós átlag szintjére kellene emelni. Rá akarjuk bírni a kormányt, hogy a gépjármű-átírási illetéket mérsékelje a közúti közlekedési szolgáltatásban használt járművek esetében, hiszen ezek termelőeszközök, s a magas illeték gátolja az eszközpark korszerűsítését. A gépjárműadó mértékének leszállítása is indokolt, az uniós minimum-előírások figyelembevételével. Ezeken felül javasoljuk a teljes gépjárműadó-rendszer, a méltánytalan elemek – egyebek mellett a pótkocsik adóztatásának alapja és mértéke – átgondolását.

– Az MKIK régóta kritizálja az uniós pénzek felhasználását. Milyen javaslataik vannak e területen a hatékonyság növelésére?

– Az összes forrás 17-18 százaléka megy csak gazdaságfejlesztésre.
A többi olyan területekre jut, amelyek a későbbiekben nemhogy bevételt nem hoznak, de folyamatos kiadást jelentenek majd például az adott önkormányzatnak. Természetesen szükség van uszodákra vagy a települések parkjainak rendbetételére, de nagyságrendekkel fontosabb lenne olyan projekteket támogatni, amelyek aztán nem kiadást jelentenek, hanem az adók révén bevételt hoznak a helyhatóságoknak, s a központi költségvetésnek.

– Gyakori probléma, hogy a vállalkozások úgy érzik, fényévekre vannak a pályázati lehetőségektől. Jelentős gond az önerő hiánya. Milyen változásokra van szükség?

– Le kell egyszerűsíteni az uniós pályázatokat, ne kelljen negyvenoldalas nyomtatványokat kitölteni, elég legyen egy egyoldalas dokumentum. Mivel valóban nagy gond e körnek az önrész előteremtése, ebben is segítő kezet kell nyújtani a vállalkozásoknak. Például a forgóeszközhitelt biztosító sikeres Széchenyi-kártya mellett Széchenyi beruházási kártyát is ki akarunk bocsátani. A garanciakérdéseket a hosszú futamidő miatt azonban itt jobban kell rögzíteni.

– Milyen javaslataik vannak a jövő januártól érvényes általános adóreformhoz, amelyre Orbán Viktor a nemzeti konzultáción utalt?

– Kiszámítható, hosszú távon működő, átlátható és egyszerű adórendszerre van szükség, mert ez szolgálja a foglalkoztatás bővülését, a beruházásösztönzést, a kivitel növekedését. Ha a 670 ezer mikro-, kis- és középvállalkozás mindegyike csak egy-egy embert fel tudna venni, máris teljesülne kormány által vállalt egymillió új munkahelynek a fele-kétharmada.