2008-06-24
Szörnyeteg az nVidiától
A vezető grafikuscsip-gyártó nVidia a múlt héten bemutatta legújabb fejlesztését, a GT200 kódnevű termékcsaládot. Az elképesztő számítási erővel bíró hardvert a szaklapok szörnyetegnek becézik, ami a hatalmasra nőtt léghűtést, a fogyasztási adatokat és a teljesítményt tekintve ugyancsak találó.

|  |  |
| A GT200 fogyasztása hatalmas, teljesítménye viszont egyedülálló |
|
Az nVidia a GT200 grafikus csipekre építve két asztali számítógépekbe építhető grafikus kártyával indítja új terméksorozatát. A GeForce GTX 280 és 260 az elkövetkező hónapok, de inkább a következő egy év legerősebb kártyái lesznek, mivel a konkurens AMD az utóbbi időben nem tudott megjelenteti kellő erővel felruházott saját hardvert a prémium szegmensben.
Egyesített processzorok
Az új család legerősebb tagja, a GTX 280 240 stream processzorral és 80 textúrázó egységgel érkezik, amelyet 512 bites memóriainterfész egészít ki. A GT200 az nVidia második generációs unified shader, azaz egységesített shader architektúrája. Ebben a felépítésben a GPU-ban már nem a sok éven át uralkodó pixel- és vertexfeldolgozók muzsikálnak, hanem olyan összetett egységek – stream processzorok –, amelyek a pixel és a vertex, illetve a DirectX 10-ben bemutatkozó geometriai shaderek kiszámolására egyaránt alkalmasak. Ennek lényege, hogy a stream processzorok folyamatosan és egyfolytában teljes terhelés alatt képesek működni, nem fordulhat elő kihasználatlan kapacitás.
Az nVidia a GT200 elé azt tűzte ki célul, hogy az új hardver kétszer olyan gyors legyen, mint az elődje. A grafikus csip 602 MHz-en üzemel, az 1 GB GDDR3 memória órajele 2214 MHz lesz, 1,4 milliárd tranzisztort tartalmaz.
A 260-as jelzéssel ellátott változatok ehhez képest 192 stream processzort és 64 textúrázó egységet tartalmaznak, a 448 bites interfész pedig a 2 GHz-en hajtott, 896 MB GDDR3 memóriáért felelős – a magórajel ez utóbbinál 576 MHz. Az új megoldások egyaránt támogatják a H.264 tömörítést, a Folding@Home programot, illetve a valósághű fizikáért felelős PhysX funkciókat.
A csipekből hiányzik a DirectX 10.1/Shader Model 4.1 támogatása, amely a fejlesztő Microsoft szerint a modern grafikus programok még kifinomultabb megjelenítését teszi lehetővé. Az nVidia piaci pozíciója megengedi, hogy különleges kapcsolatot tartson fenn a játékokat fejlesztő és kiadó cégekkel. Ez a kapcsolat természetesen anyagi támogatásokban is értendő, ahogy a terméktámogatásokban és a jövőbeli közös fejlesztések kialakításában is. A Microsoft és az AMD minden fórumon hangoztatja a DirectX 10.1 használatának fontosságát. Az nVidia szerint a GT200 tervezésekor fontolóra vették ennek a támogatásnak a megvalósítását, de miután konzultáltak a vezető játékfejlesztő cégekkel, elvetették az ötletet, mert azok úgy nyilatkoztak, hogy a DirectX legutóbbi kiterjesztése nem túl fontos, ezért inkább a már meglévő architektúra sebességének további optimalizálását választották.
Változó étvágy
Az első tesztek alapján a szaklapok pozitívan fogadják az új csipeket, kiemelve technikai jellemzőiket és teljesítményüket. Az erővel együtt a méret is megnőtt – hiába a 65 nanométeres gyártástechnológia, a G200 mérete nagyjából hat darab Intel Penryn csipnek felel meg, szerencsére a fogyasztásban sikerült előrelépni. A G200 hasonlóan a processzorokhoz többféle energiagazdálkodási módot ismer. Üresjáratban mindössze 25 wattot fogyaszt, ezt annak köszönheti, hogy elsőként a GPU-k világában támogatja a csip egyes részeinek lekapcsolását, amikor azokra nincs szükség. DVD- vagy a Blu-Ray filmek lejátszásakor mindössze tíz wattal nagyobb az étvágy, de ha modern játékprogramok vagy más 3D-s alkalmazások futtatásába kezdünk, máris 230-240 wattos lesz a kártya energiaigénye – nem véletlenül nevezik a GT200-ra épülő hardvereket a rosszmájú kritikusok ipari hajszárítónak.
Nem csak játékra
Az nVidia által tavaly az év elején bejelentett CUDA fejlesztői platform lehetővé teszi, hogy a jelentős számítási teljesítményt a számítógép ne csak látványos, de sokszor haszontalan effektek megjelenítésére használja. A GT200 már több mint 500 gigaFLOPs számítási teljesítményt képes nyújtani, így már tudományos kutatások és szimulációs modellek futtatásakor is jól használható.
A speciális, nagy teljesítményű grafikus csipekről elmondható, hogy bizonyos esetekben egy szimpla processzorhoz képest több tízszeresére, de nemritkán akár egy-kétszázszorosára is gyorsulhat egy adott számítási feladat végrehajtása.
Az elemzők szerint az AMD-nek nincs esélye egy rivális hardver megjelentetésére, de lehet, hogy nincs is ilyen szándéka. A hatalmas teljesítmény mellé nemcsak jelentős méret és energiapazarlás társul, hanem igencsak borsos ár is. A konkurencia ezért inkább a közép- és alsó kategóriákban készül az ellentámadásra. Ennek egyik első jele, hogy a GT200 premierjére időzítve bemutatkozott a Radeon HD 4000 sorozat első tagja, HD 4850, és az ár-teljesítmény mutatói láttán máris izgalomba jött a szakmédia szerte a világon.
Eredeti forrás: Fábián Balázs
Fábián Balázs