Magyar Hírlap online

Minden harmadik magyar használja a világhálót

	A fiataloknak nem okoz gondot a virtuális világ felfedezése (Fotó: Hegedüs Róbert)

Az internetpenetrációs adatok tekintetében minden évben több statisztikai adatsor is megjelenik. A sokszor nagyságrendileg is eltérő számokat tartalmazó adatok az internetpenetráció fogalmának különböző értelmezéséből és egyes esetekben az eltérő mérési módszertanból erednek. Az internetpenetráció elméletben az internetezők számát mutatja a teljes lakosság arányában egy adott területre vonatkozóan. Internetezőnek pedig az a személy tekinthető, aki valamilyen online tevékenységet végez havonta legalább egy órán keresztül. A fogalom a gyakorlatban éppen ezért sokszor keveredik az internethez hozzáférők számával – holott ez az adatsor olyan személyeket is tartalmaz, akiknek lenne lehetőségük az internethasználatra, de ezzel mégsem élnek (ilyennek tekinthetők például több generáció együttélése esetén egyes szülők vagy nagyszülők, akiknél a háztartásban van internet-előfizetés a gyermekek miatt).

Sokan nem használják

Magyarországon 2008 első fél évének végén a 14 évesnél idősebb lakosság valamivel több mint 49 százalékának volt valamilyen internet-hozzáférése, éves szinten tehát a korábbi években is tapasztalható internet-hozzáférési arány növekedése folytatódott. A 14 év feletti lakosság egészére vetítve mindez majdnem 4,2 millió főt jelent, akiknek elméletileg módjukban áll a világháló adta lehetőségeket kihasználni. Ez az adat tartalmazza azokat a személyeket is, akik a könnyen elérhető internetezési lehetőséggel nem élnek. Az internetezés gyakoriságát vizsgálva láthatóvá válik, hogy az internethez elméletben hozzáférők közül csaknem 16 százalék még 2008 második félévének végén sem élt a világháló lehetőségeivel. A fenti adatok alapján Magyarországon 2008 második negyedévének végén – a 14 évnél idősebbek közül – 3,09 millió fő töltött internetezéssel havi legalább egy órát, vagyis a tényleges internet- penetráció 36 százalékos (száz magyar állampolgárból 36 tekinthető "valódi" internetezőnek). Az adat némileg módosulna, ha az iskolai oktatásban már számítástechnikai ismereteket tanuló diákokat is beleszámolnánk, ezt azonban – módszertani okok miatt – a világon sehol sem teszik.

Nemzetközi kitekintés

Az idei első negyedév végi adatok arról tanúskodnak, hogy a földrajzi értelemben vett Európa (benne 52 állammal, köztük a 141 millió fős Oroszországgal) összesen nyolcszázmillió fős lakosságából – 14 év fölöttieket tekintve – megközelítőleg 385 millióan férnek hozzá valamilyen módon az internethez. Az EU 27 tagországa lakosainak mintegy a felének van valamilyen internetelérési lehetősége. A nemzetközi (ITU, US Census Bureau, Nielsen NetRatings) és helyi szervezetek adatai alapján összesített internet-penetrációs statisztikák mindegyikében található pontatlanság.

Éppen ezért a nemzetközi internet- penetrációra vonatkozó összehasonlító elemzéseket óvatosan kell kezelni – hívja fel a figyelmet a GKI jelentése. Magyarország esetében az Európai Bizottság által közzétett internetpenetrációs adatok 2008 elején rosszabbak, mint Lettországé, Csehországé, Észtországé, vagy akár Horvátországé, de a magyar adatok is tartalmaznak pontatlanságokat.

A világ egészét tekintve az ázsiai országok internetező számának dominanciája látható: Kína 253 millió fős, internethez hozzáférő közösségével – nem meglepő módon – vezeti a rangsort, míg a dobogó képzeletbeli második helyén Japán (94 millió fő) a harmadikon pedig Dél-Korea (hatvanmillió fő) áll.

A középmezőnybe tartozunk

Az internet-hozzáférési adatok alapján Magyarország az internethez hozzáférők számát tekintve erőteljesen az EU-27 tagállamai középmezőnyébe tartozik, de elmaradottnak semmiképpen sem tekinthető.

Az idei év folyamán azonban jelentősen megugrott a mobilinternet-előfizetők száma, ami mutatja, hogy már Magyarországon is egyre nagyobb az igény a mindenhol jelen lévő hálózatra csatlakozó eszközök iránt – így az internethez hozzáférők száma a következő egy év során is biztosan nőni fog.