Magyar Hírlap online

Készül már a következő Windows-utód is

	A Vista nem lesz olyan hosszan egyeduralkodó, mint az XP (Fotó: Reuters – Richard Chung)

A Microsoft legfrissebb operációs rendszere, a Windows Vista másfél éves. A társaság talán legtöbbet támadott – bár a Windows Millennium is heves kritikákat kapott rövid pályafutása során – szoftvere már régen felkészült arra, hogy kiszolgálja a nagy tömegek igényeit – állítja a vállalat. A nemrégiben megjelent első nagy javítócsomag, az SP1 után már jól használható, modern programmá vált a Vista, sugallja a redmondi cég.

A Microsoft legújabb reklámkampánya meglehetősen furcsára sikeredett, egy szociológiai kísérletnek is beillő tesztkampány során kiderült, hogy a felhasználók nagy része csak benyomások és a csoportnyomás hatására mond ítéletet a Vistáról, nem pedig a személyes tapasztalatok alapján. A Mojave-kísérletben százhetven érdeklődőnek állították, hogy a vadonatúj, Mojave kódnéven ismert operációs rendszert látják működés közben. Eközben kamerával felvették az emberek reakcióit, és a felvételeket online közzétették. A tesztalanyok szerint a bemutatott rendszer jó, szívesen használnák, illetve kellemesen csalódtak, amikor megtudták, hogy a némileg átfazonírozott Vistát látták.

A helyzet tulajdonképpen ugyanaz, mint hat-hét évvel ezelőtt, amikor még a Windows XP járt hasonló cipőben. Az akkori hardverekhez képest túlságosan nagy volt az étvágya, sokszor fordult elő kompatibilitási probléma, de számos kisebb-nagyobb szoftverhiba is megkeserítette a felhasználók életét. Ezek a negatívumok azonban az évek és a javítások során eltűntek, a ma már matuzsálemi korú XP él és virul, sőt az eddigi legstabilabb Microsoft-rendszernek kiáltották ki.

A Vista debütálásakor, 2007 januárjában még viszonylag kevés olyan PC volt, amely teljes mértékben kielégítette volna a csillogó-villogó Aero felület igényeit, mára azonban a sokmagos processzoroknak, illetve a rendkívül olcsó memóriáknak köszönhetően nincs jelentős hardveres akadálya annak, hogy a Vista döcögés nélkül fusson az új gépeken. A Mojave-kísérlet egyik fő üzenete, hogy most már gondtalanul vásárolhatunk hardvereket, mert 5500 kompatibilis a Vistával, illetve hogy 3500 szoftver direkt az operációs rendszerre készült.

A Vista közel sem lesz azonban olyan hosszan egyeduralkodó, mint a Windows XP, hiszen már most hivatalosan is megerősítette a vállalat, hogy 2010 környékén érkezik a hetedik Windows, amely mind terjedelmében, mind hardverigényében sokkal szerényebb lesz. A készülő szoftverről ma még nagyon keveset tudni, de a legutóbbi híradások szerint megjelenésével egy időben debütál a DirectX 11 is. A DirectX az a része a Windowsnak, amelyen keresztül a grafikáért felelős processzort és a hangokért felelős csipet programozhatják.

Nagyjából a DirectX képességei és funkciói határolják be, hogy milyen grafikus trükkökre képes a Windows, és azokat milyen sebességgel tudja megjeleníteni. A rendszer a Windows 95-ben mutatkozott be, és valóságos áldás volt a programozóknak, hiszen végre egységesen lehetett kezelni mindenféle multimédiás eszközt. A tizedik verzióig számos javítás jelent meg a DirectX-hez, de mind kompatibilis volt.

Ez a Vista megjelenésekor megváltozott, hiszen a tizedik már csak az új operációs rendszerrel működik együtt. A Windows 7 megjelenésével a DirectX 11 is bemutatkozik, közölte most a redmondi vállalat, és ugyan a technikai újdonságokról egyelőre nem sokat tudni, annyi bizonyos, hogy a grafikus processzorok szabadabb programozása lesz az egyik legforróbb terület, hiszen addigra a grafikus kártyákon is nyüzsöghetnek majd a speciális számításokért felelős, villámgyors processzormagok, amelyek optimalizált kihasználásával óriási tartalékok érhetők el.

A Microsoft a hetedik Windows után egy egészen új operációs rendszer alapjait készíti elő. A következő évtized derekán megjelenő, Midori kódnévre hallgató szoftver minden ma ismert programtól különbözni fog, és a korábban már bemutatott kísérleti rendszerre, a Singularityre épül.

A Midori filozófiájának lényege, hogy internetközpontú, az alkalmazásokat pedig a hardvertől függetlenül futtatja. Kevesebb program lesz majd fizikailag a gépen, a feladatok ellenőrzését is egészen máshogy végzi majd. Az új rendszer segít abban, hogy minden szoftver és eszköz folyamatosan kapcsolatban lehet egymással, és az internettel.

A Midorival megszűnnének a kompatibilitási problémák, nem kellene minden operációs rendszerhez optimalizálni egy adott programot, és az sem jelentene gondot, ha a Midori nem hasonlítana a korábbi Windowsokra: a virtualizáció szabadságot ad a fejlesztőknek. Mivel az új programot a nulláról fejlesztik, számos olyan régi örökségtől megszabadulnak majd, amelyek még a múlt században ragadtak rá az operációs rendszerekre.

A Microsoft célja az új fejlesztéssel egy gyors, kicsi és biztonságos rendszer, amelyet tetszőlegesen lehet bővíteni.