Magyar Hírlap online

Fellángolt a háború a böngészők között

	Az újabb fejlesztések lázba hozzák az internetes világot (Fotó: Béli Balázs)

A Google minden különösebb hírverés nélkül szeptember elején jelentkezett saját webböngészővel, amelynek a Chrome nevet adta. A megjelenés lázba hozta az egész internetes társadalmat, hiszen a keresőmotorjával a világ egyik legbefolyásosabb cégévé növő vállalat nem szokta ügyetlen barkácsmunkával lejáratni magát, sőt innovatív megoldásai példaértékűek és követendőnek számítanak.

Ez úgy tűnik, igaz a Chrome esetében is. Megjelenése (a Google főoldaláról tölthető le) utáni első órákban már meg is jelentek az első felületes kritikák és benyomások a blogokon, fórumokon. Az eddigi böngészőkhöz képest teljes hátraarcot mutat a Chrome, a túldíszített, legördülő menüktől és beállítási panelektől nyüzsgő csiricsáré programok helyett a letisztultság és a puritán egyszerűség megtestesítője. Sebességben ugyanakkor jelenleg minden ellenfelénél gyorsabb, a rendszer erőforrásait pedig a legkevésbé terheli. A bétaverzió az általános böngészésre megfelel ugyan, de számos kiegészítés, finomítás hiányzik belőle. Természetesen számos újítással is bír a program, például a többszálú futással, amelynek segítségével a program tovább működik akkor is, ha egy-egy oldal összeomlik vagy befagy. A fejlesztők állítása szerint sokat dolgoztak a minél gyorsabb futáson, és hogy az összetett funkciók és szolgáltatások is gyorsan teljesíthetők legyenek a böngészőn. A Chrome lelke az új JavaScript motor, a V8, aminél ennél a teljesítményre helyezték a hangsúlyt.

A Google feldobta a magas labdát, és a nyílt forráskódú programot szabadon lehet majd módosítani, amit szerte a világon programozók tízezrei fogadtak örömmel. Nem is lett volna más lehetőség, mert a Chrome egyes építőkockáit a Apple WebKit, illetve a Mozilla Firefox megoldásaiból emelték át. A Mozillával éppen a napokban hosszabbították meg a megállapodásukat, így utóbbi továbbra is használhatja a cég keresőjét a Firefoxban.

A Chorme ma még csak Windows operációs rendszereken elérhető, de már dolgoznak a Linux- és Mac-változatokon is – ez utóbbiak megjelenési dátumáról egyelőre nem jelent meg hír. A konkurensek sem hagyták szó nélkül az új böngésző megjelenését, voltak, akik meglepő örömmel fogadták. "A Google Chrome segíthet megnyitni a böngészőpiacot. Ha ezáltal nőni fog az emberekben az igény az alternatív megoldások iránt, akkor ez pozitív folyamatnak mondható" – emelte ki interjújában Thomas Ford, az Opera szóvivője. A mérsékelt sikerű, de évtizedes múltú Opera böngésző sajtószóvivője szerint az új böngésző elsősorban az Internet Explorer felhasználói közül fog sokakat elcsábítani. Ugyanakkor szóvá tette, hogy az olyannyira dicsért V8-as motor előnye el fog tűnni, ha a közeljövőben megjelenik az Opera közelgő 9.6-os bétaverziója.

A Firefoxot kalapáló csapat szintén reagált a Chrome jelentette kihívásra, és ugyancsak üdvözölte az új jövevényt. A nyár második fele a Firefox 3.0-s verziójának megjelenésétől volt hangos. Az új verzióban számos apró hibát kijavítottak, a program memóriaéhségét pedig jelentsen visszafogták, ezért kiemelt érdeklődés övezte a megszólalást. Augusztus végén jelentették be, hogy a program 3.1-es verziója is készülőben van, és ugyancsak érdemi fejlesztéseket hajtottak végre rajta. Például az új TraceMonkey motor révén a kódok végrehajtása az eddigi többszörösére gyorsul, ahogy a Javascriptek végrehajtása is, illetve további funkciókkal bővül az eszköztár. Emellett lehetővé válik a képszerkesztés, valamint a háromdimenziós grafika megjelenítésének lehetősége is, erre szintén a megnövekedett sebesség révén nyílik alkalom. Sőt az Ogg kiterjesztésű hangformátumok lejátszására is lehetőség nyílik, amely az MP3-hoz hasonló minőségű zenei fájlok tömörítésére és lejátszására képes, de szabad forráskódú, és nincs licencdíja.

Ugyancsak augusztus végén a nagy öreg, a Microsoft is megrázta magát, és bejelentette az Explorer 8 második bétaverzióját. A böngésző fejlesztéséért felelős igazgató, Dean Hatchamovitch szerint ezúttal közelebbről is megvizsgálták, hogy a felhasználók valójában miként használják a világhálót, és igyekeztek a programot ennek megfelelően alakítani. A rossz nyelvek szerint viszont gyakorlatilag a Firefox 3 újításait másolták le, mások viszont örülnek, hogy csaknem kétéves kihagyás után itt az új verzió, amelynek a végleges verziója feltehetőleg novemberben jelenik meg. Erre utal, hogy a Microsoft az ősszel indítja háromszázmillió dolláros reklámkampányát, amellyel a Windows Vistát, az új Explorert és úgy általában a céget fényezi majd.

Hogy mit hoz a jövő, ugyancsak kérdéses. A Chrome megjelenésével egyesek máris a hagyományos operációs rendszerek hanyatlását vetítik előre, illetve azt, hogy végre az ingyenes és szabadon fejleszthető programok elérik azt a fejlettségi szintet, amikor az átlagembernek is kényelmes, komolyan vehető alternatívát jelentenek. A meccs vége azonban korántsem egyértelmű, hiszen a felmérések szerint a PC-k majd háromnegyedén Explorer van telepítve, és a Firefox csak négy év alatt tudott huszonöt százalékos részesedést kiépíteni, az Opera pedig valahol hátul kullog a sor végén. A Google szerint a bombaként robbanó Chrome viszont a megjelenése napján kerek egyszázalékos részesedést szerzett a böngészőpiaci tortából.