Magyar Hírlap online

Erkölcstelen bálványaink

A szuperhősök már nem szuper hősök

Egy új amerikai tanulmány szerint a szuperhősök negatív példaképet jelentenek a fiataloknak. A vita, hogy a szuperhős képregényfigurák milyen hatást gyakorolnak a gyerekekre, nem új keletű. Most arra derült fény, hogy szüleink kedvencei és a modern filmes feldolgozások között komoly különbség van.

„A mai szuperhősök inkább akcióhősök, folyamatosan erőszakosak, agresszívak, szarkasztikusak, és ritkán beszélnek annak értékéről, hogy tetteiket az emberiség javára követik el. Amikor pedig nem viselik a szuperhős jelmezt, kihasználják a nőket, ékszerekkel és fegyverekkel fitogtatják férfiasságukat. Remek példa erre a Vasember” – magyarázta az eredményt Sharon Lamb, a Massachusetts Egyetem pszichológusa.

A kutatók szerint a gyerekek a régi képregényhősökről példát vehettek, mivel azok civilben valódi problémákkal küzdő, sebezhető emberek voltak. Ma azonban csak annyit tanulhatnak a feldolgozásokból, hogy vagy a szuperférfiasság vagy a nemtörődömség a célravezető. Mindkettő félreértelmezett szuperhőskvalitás. Tony Stark például a képregényekben megküzd az alkoholizmussal, és végig pozitív hős marad. Robert Downey jr.-nak – kábítószeres múltja miatt – azonban jobban áll a poénból italozó, macsó szerep. Bruce Wayne eredetileg nem rendelkezik szupererővel, csupán intelligenciája és kitartása segíti Batmanné. Kitűnő minta lehetne a gyerekeknek, hogy mi mindent érhetnek el az eszük segítségével. A legutóbbi két Batman-film rendezője, Christopher Nolan azonban egy sokkal sötétebb figurát jelenít meg, amely bár jót tett az akciófranchise újjáéledésének, de a mondanivalón változtatott.

További probléma, hogy az elmúlt években hiányoztak a pozitív női szuperhősök a vászonról: Elektra és Macskanő többször szupergonosznak is beillett volna, az X-Men női hősei pedig rendre háttérbe szorultak a férfi főszereplők mellett. Nem véletlen, hogy a Brit-Kolumbia Egyetem kutatói azt mutatták ki, hogy a lányok mindössze 33 százaléka választ magának női szuperhőst példaképként, a fiúk pedig csak áldozatként vagy akadályként tekintenek a lány szereplőkre. Tehát megerősödnek a nemi sztereotípiák.

A szuperhősök a popkultúra mitológiai hőseinek tekinthetők, és a pszichológusok is elismerik, hogy helyük van a modern példaképek között. Hollywood azonban feláldozza őket az akció és a nemtörődömségből származó jellemkomikum oltárán, amelyből aztán a fiataloknál a bliccelő iskolai teljesítmény vagy rosszabb esetben a fegyverrel fenyegetőzés következhet.