Magyar Hírlap online

Elnöki szemle a végeken

Megjelent a Magyar Élet 2009. április 14-i számában

A múlt század háborúi az Amerikai Egyesült Államokat kétségtelenül a világ vezető hatalmává tették. A cím arra utal, hogy az Egyesült Államok elnöke látogató körutat tett április első hetében Európában és Kis-Ázsiá-ban, az Impérium székvárosaiban. Londonban a pénzügyi világválság kezelésre összeült nemzetközi tanácskozáson vett részt, Strasbourgban és Kehlben a kétnapos NATO csúcsértekezleten jelent meg, Prágában találkozott az Európai Unió vezetőivel, végül a török kormány vendége volt Ankarában, majd meglepetésként Bagdadba repült, katonái körébe.


"A második világháború óta nem volt a világ vezetőinek olyan fontos összejövetele, mint az április 4-i "G20" Londonban." Továbbá: "Történelmi és földrengető kísérlet talpraállítani a világgazdaságot, amely múlt évben összeomlott – írják az angol lapok –, azután hogy a telhetetlen házhitel-bankok és befektetők, nem törődve, kinek hiteleznek, a világ bankjainak sokaságát csődbe vitték, ami üzleti vállalkozások ezreit rántotta magával, munkások millióit tette az utcára".


A "G20" – tanácskozó államok csoportja – a hét legfejlettebb ipari államot (G7, Németország, Kanada, Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Japán), és több nagy feltörekvő államot (Dél-Afrika, Szaúd-Arábia, Argentína, Ausztrália, Brazília, Kína, Dél-Korea, India, Indonézia, Mexikó, Oroszország, Törökország) és az Európai Uniót foglalja magában. A G20 országai a világgazdaság 85 százalékát képviselik. A G20, mint szervezet, híre szerint már tíz éve segíti a nemzetközi pénzügyi szervek törekvéseit a gazdaság gyarapodása és fejlesztése terén. A G20 londoni tanácskozása fontos szerepet kapott, olyan elhatározások születtek, amelyektől remélik a világ pénzügyi stabilitásának helyreállíthatását. A tanácskozás résztvevői, a tagállamok kormányainak vezetői, országuk részéről a feladat elkötelezettjeiként voltak jelen, vagyis a döntés a tanácskozó államokra kötelező érvényű.


A konferencia előtt két nézet kínálkozott a megoldásra. Az angolszász (USA–UK) vélemény szerint folytatni kell a magas szintű állami megrendeléseket, amik élénkítik a gazdaságot. Ugyanakkor ez a módszer folyamatossá teszi az állami eladósodást. Kritikusai ezt hangoztatják, ugyanakkor belátják, hogy pénzügyi stimuláció nélkül nincs esély globális gazdasági felépülésre. Európa – francia és német szervezésben – a nemzetközi pénzügyi rendszer megreformálásában látja a megoldást. A kiadott jelentésekből nehéz követni ennek a két nézetnek a küzdelmét, valószínűleg felemás kompromisszum született, az angolszász javaslat ellensúlyozást kapott bizonyos ellenőrzés és szabályozás elfogadásával. A lényeg az, hogy a célt mindannyian pénzügyi beavatkozással kívánják elérni.


A válság megoldását a Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund, röviden IMF) pénzállományának megháromszorozásában állapították meg. Számszerűleg további – ahogy a közleményben áll – 1.1 trillió US dollárt adnak a gazdaság élénkítésére. Részletezve: IMF kap 500 billiót, fejlesztési bankok világszerte 100 billiót, a "global trade" kap 250 billiót, a "global liquidity" céljára 250 billiót szánnak.


Részünkre (vékonypénzű kispolgároknak) ez a hír sok érthetetlen elemet tartalmaz. Töprenghetünk, hogy is működik ez?: Felelőtlen kihelyezés miatt eltűnt a pénz a hitelintézetekből, emiatt akadozik a termelés, amely bankhitellel dolgozik. Ezért az államok feltöltik a bankokat pénzzel. Ám az államoknak nincs pénzük, inkább csak adósságuk van, tehát kölcsönt vesznek fel az IMF-től, amit a bankoknak átadnak. Igenám, de a válság olyan nagy, amihez az IMF-nek nincs elég pénze. Most jön a londoni megoldás: fel kell tölteni az IMF páncélszekrényeit pénzzel. Ezt vállalták Londonban a húsz állam vezetői. Nem arról van szó, hogy kölcsönöznek az IMF-nek, hanem adományoznak, hogy az kölcsönözhessen kamatfizetés ellenében. Ez idáig úgyahogy érthető, a jószívű adakozót szereti az Isten. Hazamegy a húsz miniszterelnök, és bejelenti hogy pénz kell. De mert a mai világban minden állam (kezdve az Egyesült Államokkal) deficittel gazdálkodik, valahonnan kölcsönt vesz fel. Így lesz egy erős IMF, amely hitelezői biztosítékai révén az eladósított államok gazdasági életének irányítóivá lesz. Erre fényes példa Magyarország, amelyet most "megmentett" az IMF a gazdasági összeomlástól azáltal, hogy kölcsönözött neki, amiből kifizethette korábbi tartozásai esedékes részletét. Nagyon sok ország él így, adóssággal törlesztve a hiteleket, és mint egyre kockázatosabb adós, egyre nehezebb feltételekkel kap újabb hitelt.


Lehet követni a folyamatot, ki fizet végülis? A bankok tudnak kölcsönözni a vállalkozóknak. Az állam fizeti a kamatot és törlesz az IMF-nek az adóbevételekből. A vállalkozó fizeti a kamatot és törleszt a hitelező banknak, amit felszámít a fogyasztónak. Végülis a polgár fizet úgy is mint adófizető, úgy is mint fogyasztó.


Egy trillió nagy pénz. Európában a neve billió, (10^12) = 1000 milliárd (ezerszer ezermillió) Érzékeltetésül: Ha egy szép családi ház építési ára egynegyed millió US dollár, minden millió dollárból 4 ház készül, ezerszer ezermillióból 4 millió ház. Sydney, Melbourne, Adealide 10 millió lakosának szüksége van 4 millió családi házra. Ennyi pénzt kapnak a szegény tönkrement világbankok, hogy tudjanak ismét kölcsönözni. Londonban arról is szó volt, hogy amennyiben az egy trillió nem hozza meg a kellő eredményt, 5 trillióig is el kell menni.


A cseh miniszterelnök, Mirek Topolanek (akinek hazai pozíciója éppen ekkor megingott) őszintébb volt mindenkinél, azt mondta, hogy az amerikai megoldás a gazdasági válságra költséges, és út a pokolba. Ahhoz, hogy elkerüljük a bajt, vissza kell lapozni a történelmet – mondta.


A Londonban járt politikusok bizonyára követik a pénz járását, és ha igen, akkor egy akaraton vannak a bankárokkal abban, hogy ki fizet, ki kap. Nagy hangulatúak a nagy napon az első oldali újságcímek: Guardian és Mail: Brown’s new world order. Financial Times: G20 leaders hail crisis fightback.


Az imperátori látogatás következő állomása a haderőszövetség szemléje volt. Strasbourgban, az idei NATO csúcskonferencián Obama elnök az atomfegyverveszélyről szólt, néven említve Észak Kóreát és Iránt. "Nem korlátozhatjuk az atomfegyverek veszélyét anélkül, hogy a legtöbb ilyen fegyvert tároló hatalmak, az Egyesült Államok és Oroszország, nem tesznek komoly lépést készletük csökkentésére. Tehát ezt szorgalmazzuk a következő években." Az elnök egyetértett Dmitry Medvedevvel, Oroszország elnökével – akivel Londonban találkozott első ízben –, atomfegyver készletük mintegy harmadával történő csökkentése kérdésében. Az elnök nagy veszélyt lát nukleáris anyag fekete piacában, vagy terroristák kezébe jutott ilyen fegyverekben. Obama azon van, hogy tiltás alá essen atomfegyverek kísérletező kipróbálása. A világ atomfegyver állománya számítások szerint 24 ezer, ebből 10 ezer az Egyesült Államok, 13 ezer Oroszország birtokában van. Obama feladatának tartja a meglévő atomfegyverek biztonságban tartását, majd redukálását, végül megsemmisítését, továbbá megakadályozni nukleáris anyagok továbbítását további országok részére.


Az idei NATO-csúcsot a szervezet megalakításának 60. évfordulóján tartották a szövetség államainak külügyminisztereivel. A kettős helyszín – a franciaországi Strasbourg és a németországi Kehl, illetve Baden-Baden – azt volt hivatott jelképezni, hogy a szövetség egyik gyökere a második világháború utáni nyugat-európai összefogás.

Ezen a NATO-csúcson először üdvözölhették az immár 28 tagú szövetség új, teljes jogú tagjaként Albániát és Horvátországot, valamint köszönthették Franciaországot abból az alkalomból, hogy az ország visszatért a NATO katonai parancsnoki struktúrájába.


A találkozót nagyon heves összecsapások kísérték a NATO ellen tiltakozó harcias csoportok és a rendőrök között mind német, mind francia területen. Strasbourg több utcája könnygázfelhőben úszott, és a zavargók által felgyújtott egyik helyi Ibis-hotelből felszálló füstöt a NATO-csúcs helyszínén is látni lehetett.


Elhatározták: szakértői csoportot hoznak létre arra, hogy az kidolgozza az atlanti szervezet új stratégiai koncepciójának tervezetét. A NATO kinyilvánította, hogy számára Oroszország nagyon fontos "mint partner és mint szomszéd". Háromezer fős katonai erősítést küld a NATO Afganisztánba, az augusztus 20-ára kitűzött elnökválasztás biztonságának szavatolása érdekében – döntöttek a csúcson. Emellé 100 millió dollárt szánnak az afgán fegyveres erők fejlesztésére. Idén 70 kiképző csoportot küldenek Afganisztánba.



Obama bejelentette, hogy 21 ezer amerikai katonával emeli meg az afganisztáni 38 ezer fős amerikai erőket. Stratégiáját Afganisztán stabilizációjában jelölte meg, de vállalja a Talibán és al-Kaida erőszakosainak kiirtását Afganisztánból és Pakisztánból. Utalt Európa fokozottabb veszélyeztetettségére, amivel egyetértett Gordon Brown, kijelentve hogy "Mi egy sikeres, demokratikus Afganisztán felépítésén dolgozunk, ami által a mi utcáink Britanniában biztonságosabbak lesznek".


John Hutton brit védelmi miniszter közölte a Guardiannak, hogy Britannia további ezer katonát küldhet idei nyáron, és NATO-körökben bizonyosra veszik, hogy Európából további 3000 katonát kapnak. Obama világosan utalt rá, hogy egy jobb atlanti kapcsolat reménye függ Európa készségétől – "to step up to the plate and to share the burden in Afganistan". Meg hogy "egy al-Kaida támadás veszélye nagyobb Európában, mint az Egyesült Államokban". Franciaország 150 csendőrt küld afgán rendőrképző feladatokra, amihez a déli államok is küldenek 150 főt.


Anders Fogh Rasmussen lett a NATO új főtitkára. Törökország szinte a végsőkig ellenezte a többi tagország által támogatott dán kormányfő jelölését, de végül beadta a derekát. Az volt a kifogásuk a liberális Rasmussennel szemben, hogy a dán lapokban 2005-ben megjelent Mohamed-karikatúrák ügyében nem volt hajlandó bocsánatot kérni. Emellett Ankara nehezményezte, hogy Dániában szabadon működhet egy szeparatista irányzatú kurd tévécsatorna. Törökország alkuhelyzetben van, mert Kis-Ázsia az Egyesült Államok világhatalmi stratégiájának egyik legfontosabb térsége.


Prága vállalta az USA–EU csúcs vendéglátását. Itt Barack Obama felszólította az Európai Unió tagállamait, hogy fogadják be a Guantánamó-i támaszponton fogvatartott személyeket. Ehhez szép szavakat mondott: "Nincs régi vagy új Európa, csak egy egységes Európa van. Bízom az erős Európában, s mindent megteszünk azért, hogy Európát támogassuk". Elutasította azt a véleményt, hogy erős Európa a transzatlanti kapcsolatok meggyöngüléséhez vezetne. "Az Egyesült Államoknak és Európának nincs más választása, mint a közös fellépés". Afganisztánnal kapcsolatban úgy vélte, hogy az EU "többet tehet, és többet is kell tennie" az ország újjáépítése és az ottani közbiztonság növelése érdekében. Obama azt is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok támogatja Grúzia területi egységének fenntartását, és nem fogja elismerni sem Dél-Oszétia, sem Abházia függetlenségét.


Obama finomította korábbi álláspontját a Cseh- és Lengyelországba telepítendő rakétavédelemi pajzs megépítéséről. Korábban az oroszok által hevesen ellenzett program esetleges leállításáról beszélt annak fejében, ha Moszkva segíti az iráni nukleáris fegyverkezés letörését. "Tisztázzuk, Irán nukleáris és ballisztikus rakétáinak léte létező veszély, nemcsak az Egyesült Államokra, de a szomszédos országokra és szövetségeseinkre egyaránt. A Cseh Köztársaság, valamint Lengyelország nagy bátorságot mutatott akkor, amikor hajlandó volt befogadni a védelmi rendszert. Ameddig az iráni veszély létezik, addig folytatni kívánjuk a rakétavédelmi rendszer kiépítését"– szögezte le az elnök.


Ankarában, a török parlamentben Obama elmondta, hogy nagyobb partnerségre kell törekedni a muszlim világgal. Az USA viszonya a muszlim világgal nem épül, s a jövőben sem épülhet csupán az al-Kaida ellenzésére. "Washington támogatja Törökország EU-csatlakozását". Kijelentette: országa nem áll háborúban és soha nem is fog háborút viselni a muszlim világ ellen.


Összegezhetjük: Amerika, mint a világhatalom megtestesítője, széleskörű stratégiában gondolkodik, és jó ideje hozzászokott ahhoz, hogy másokat, mindenkit, annak feladataiba bevonjon. Bárkit szövetségesévé fogad, attól azt is elvárja, hogy a hűséget saját érdeke ellenében is gyakorolja. Amint saját érdekét követi, Amerika megharagszik, és annak vége.

*

Az amerikaiak semmit sem bíznak a véletlenre. Az elnököt 500 fő kísérte Európába. A hivatalos delegációnak tagja volt többek között Hillary Clinton külügyminiszter, Timothy Geithner pénzügyminiszter, Rahm Emanuel kabinetfőnök, Lawrence Summers pénzügyi- és Christina Romer gazdasági főtanácsadó.

A terepet – London, Strasbourg, Baden-Baden, Prága, Ankara – már korábban felmérte az amerikai biztonsági szolgálat. Március 31-én az Air Force 1 elnöki különgép vitte Barack és Michelle Obamát, valamint kíséretét Angliába. A sugár- és atombiztos Boeing 747-en a hagyományoknak megfelelően egy magas rangú katonai személy is utazott, aki a nukleáris rakéták kódját vitte magával, arra az esetre, ha az atomtámadást éppen az elnök külföldi tartózkodása idején kell megindítani.


Az elnök igen elegáns a jól szabott öltönyében, de kevesen tudják, hogy, több más nemzetközi közéleti személyiségéhez hasonlóan, "Caballero" anyagból készülnek a ruhái, ilyet viselt Washingtonban a beiktatási eskütétele alkalmából is. Caballero kolumbiai tervező olyan textíliát állított elő, amely teljesen hasonló a közönséges gyapjúhoz, de golyóálló, a 9 milliméteres lövedék sem hatol át rajta.


Obama elnök gépkocsija igen különleges jármű. Karosszériája acél, alumínium és titán ötvözetéből készült, páncélozott ajtói olyan vastagok, mint egy repülőgépé. Futógumik átlőhetetlenek. A tankban lévő benzin nem gyullad fel, ha találat éri a tartályt. A többtonnás jármű szükség esetén 15 másodperc alatt gyorsul nulláról óránként 80 kilométeres sebességre. Az autót és az elnök heli-kopterét külön teherszállító repülőgép hozta át Angliába. Amikor helikopteren közlekedik, akkor ilyenből több is felszáll, így nem tudható, melyikben ül ő.


A teljes európai utat a titkos szolgálat 200 ügynöke biztosította. Arra az esetre, ha bármi történne Obamával nyolctagú orvosi személyzet, köztük sebészek, orvosok, nővérek és egy nagyobb dózis, az elnök AB vércsoportjának megfelelő vér állt készenlétben. A Fehér Ház szakácsai is felkerekednek, hogy ők főzzenek úton lévő főnöküknek. Obama saját eszközeit használta Európában, többek között amerikai telepromterről olvasta beszédeit. A Fehér Ház megszűri, hogy milyen fotó vagy video kerülhet nyilvánosságra.


Ahogy egy elnöki szóvivő magyarázta, amikor az elnök utazik, az egész Fehér Ház vele megy. "Ellenőrizzük az autót, ami szállítja, a vizet, amit iszik, az ételt, amit eszik. Amerika az egyetlen nagyhatalom, az elnöknek biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy bármilyen válságot, bármikor, bárhol kezelni tudjon".


Elmondhatja a világhatalom elnöke: jött, látott, győzött. A Nagyúr szemlét tartott, mindenki illendően egyetértett Vele. Az Erőnek még van tekintélye.