Magyar Hírlap online

Egyetértés kötelező

(Megjelent a Magyar Élet 2009. február 19. számában)

Románia politikai terepén alapvető változás történt, megszűnt a magyar párt kivételes helyzete, amely lehetővé tette a most elmúlt 12 évre magyar politikusok részvételét a kormányban, miniszteri és államtitkári minőségben. Ez a magyarok számára kedvező lehetőség a románok politikai megosztottsága révén állt elő, szavazataik megoszlottak a számos politikai párt között. Mindeddig nem sikerült olyan pártszövetséget létrehozniuk, amely nélkülözhette volna a magyar párt bevonását. Ez nagy mértékben nyugtalanította a románokat, és miután ilyen eredmény ismétlődött meg a múlt év novemberi választás alkalmával (Képviselőház: Szociáldemokrata–Konzervatív Szövetség 33%, Demokrata-Liberális Párt 32,3%, Nemzeti Liberális Párt 18,6%, Romániai Magyar Demokrata Szövetség 6,2%), úgy látták elháríthatónak a "magyar veszélyt", hogy a két egymással élesen szembenálló párt kormánykoalícióra lépett. Félő, hogy a magyarellenesség okán létrejött kutya-macska barátságot egyéb közös magyarellenes tevékenység fogja életben tartani.

Nem kellett sokáig várni rá, január 26-án híre jött, hogy a két kormánypárt között Erdély-szerte zajlanak a tárgyalások a prefektusi és alprefektusi tisztségek elosztásáról, egyes megyékben már nevesítették is jelöltjeiket, és Bukarestbe is eljuttatták a javaslatot. A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) a megegyezés értelmében fele-fele arányban osztja el egymás között a közintézmények vezetői tisztségeit, így félő, hogy még azokban a megyékben sem maradhatnak meg a magyar prefektusok, alprefektusok, a különböző közintézmények vezetői, ahol a lakosság számaránya indokolná ezt. Az RMDSZ ellenzékbe kényszerülése óta folyamatosan napirenden van Romániában az etnikai kérdés.

Az erdélyi magyar sajtóban naponta olvasható olyan panasz, amiben etnikai tisztogatást említenek. A koalíciós pártok megegyeztek, hogy a két, többségében magyarok lakta megyében, Hargitában és Kovásznában is – hasonlóan a többi megyéhez – fele-fele arányban osztják el maguk között a kormánynak alárendelt megyei intézmények vezető tisztségeit, így a kormány helyi képviseletét ellátó prefektusi tisztséget is. Háromszéken az etnikai arányok a korábbi években sem érvényesültek. Bár Kovászna megyében hivatalosan 68 százalék magyar és 32 százalék román él, az intézményvezetői tisztségekben a magyaroknak nem sikerült elérniük a fele-fele arányt sem. Lapinformációk szerint a két jelenlegi kormánypárt a prefektusi poszton túl további intézményeket is megnevezett, amelyek élén a helyi magyarságot hátrányosan érintő csere várható: tanfelügyelőség, mezőgazdasági igazgatóság, művelődési felügyelőség, pénzügy.

Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es politikus ellentmondást lát abban, hogy bár a törvény szerint a prefektus nem lehet párttag, a két kormánypárt mégis igényt tart e tisztségekre minden megyében. Sajtóhírek szerint az új kormány valóban a prefektusi törvény módosítására készül. Markó Béla úgy véli, az etnikai arányosságot törvényben kellene garantálni. Az RMDSZ elnöke egy etnikai paktum megkötését sürgeti a román pártokkal, mely eleve részvételi arányt biztosítana a magyarság számára az állami intézményrendszer minden szintjén, függetlenül attól, hogy éppen kormányon van-e az RMDSZ, vagy sem.

Hír (MTI február 8.): Több ezren tüntettek Sepsiszentgyörgyön a székelyföldi Kovászna megye prefektusi hivatala előtt, az ellen tiltakozva, hogy a székelyföldi közintézményekben sorozatosan váltják le a magyar nemzetiségű vezetőket. Az egyházak szervezte sepsiszentgyörgyi tiltakozó felvonuláson az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselői egyaránt jelen voltak. A tiltakozók magyar, román és angol feliratú táblákon követeltek autonómiát Székely-földnek, hitet téve a romániai magyar kisebbség közösségi jogainak érvényesítése mellett.

A történelmi egyházak háromszéki vezetői szerint "régi időkre emlékeztető etnikai tisztogatás" szándékáról van szó. "Nem mondunk le sem nemzeti méltóságunkról, sem a lakosság etnikai arányának megfelelő súlyú képviseletről" – áll a tiltakozásra szólító állásfoglalásukban. "Egyedül az arányos képviselet biztosíthatja a magyar és román lakosság békés együttélését. Ennek az elvnek megfelelően határozottan követeljük a gyarmatosító szándékú bukaresti vezetéstől, hogy biztosítsák az arányos képviseletet" – áll a dokumentumban.

A sepsiszentgyörgyi nagygyűlés résztvevői az alábbi követeléssel éltek:

P E T Í C I Ó

– Románia Államelnöki Hivatalához

– Románia Kormányához

– az Európai Parlamenthez

Mi, a sepsiszentgyörgyi nagygyűlésen résztvevők felháborodással tapasztalva, hogy a parlamenti választások után mind a román kormány, mind az államelnök részéről felerősödtek a magyarellenes megnyilvánulások,

Tudatában annak, hogy Székelyföld autonómiája több évszázados múlttal rendelkezik,

Emlékeztetve, hogy a modern román állam megszületési alapokmányában is garantálták a székelyföldi területi autonómiát, amely a legsötétebb kommunista időkben is – csorbított jogokkal ugyan, de – létezett,

Figyelembe véve az Európai Unió országaiban biztosított autonómia-formákat, valamint a kollektív kisebbségi jogok elismerését, amelyek az etnikai közösségek közötti békés együttélést szavatolják,

Követeljük:

1) Traian Basescu államelnök vonja vissza a székely népet sértő kijelentéseit,

2) az etnikai arányos képviselet biztosítását a központi és helyi állami intézményekben,

3) az irányított, nyílt vagy burkolt betelepítések leállítását, amellyel az etnikai arányok megváltoztatását célozzák,

4) Székelyföld gazdasága szándékos elsorvasztásának megállítását, és a méltányos infrastrukturális fejlesztéseket,

5) az elkobzott egyházi- és közösségi vagyon gyorsított visszaszolgáltatását,

6) a militarizált egységek bővítésének leállítását, és az ország más régióihoz hasonlóan a katonai egységek ingatlanjainak átadását a helyi önkormányzatoknak,

7) állami támogatású önálló magyar egyetem létrehozását,

8) a román nyelv mellett a magyar nyelv regionális hivatalos nyelvként való elismerését,

9) a kollektív jogok elismerését és kiszélesítését,

10) Székelyföld területi autonómiáját.

Sepsiszentgyörgy, 2009. február 8-án.

*

Soha nem lesz területi autonómia Székelyföldön – mondta az MTI kérdésére Traian Basescu román államfő február 3-án, miután magyar partnerével Sólyom László köztársasági elnökkel tárgyalt Budapesten. "Arra a kérdésre, hogy mikor lesz területi autonómia Székelyföldön, azt tudom válaszolni, hogy sohasem, mivel Románia egységes, szuverén nemzetállam" – jelentette ki Basescu, aki szerint az ország kisebbségi politikája megfelel az uniós standardoknak. Románia sohasem fogja elismerni a nemzetiségi kollektív jogokat, ugyanakkor fenntartja a nemzetiségek képviselőinek egyéni jogait, így például az anyanyelvi oktatást, a kultúra fejlesztését és a parlamenti képviseletet – mondta a román államfő. Basescu ugyanakkor arról beszélt, hogy támogatja a politikai autonómiát, minden romániai állampolgárnak nagyobb mértékű egyéni autonómiára van szüksége, a helyi közösségeknek több jogot kell adni a helyi ügyek intézésére.

"Magyarország a területi autonómiát lehetségesnek tartja. A romániai magyarság ez irányú törekvését támogatja" – reagált Basescu szavaira Sólyom László, hozzátéve, hogy ezt csak alkotmányos keretek között lehet kivívni. A magyar államfő azt mondta, nem vonja kétségbe, hogy Románia nemzetiségi politikája megfelel az európai standardoknak, hiszen ezek "minimumstandardok". Sólyom szerint Románia is elismeri a kulturális autonómiát, hiszen például megvan az anyanyelvi oktatáshoz való jog. Ezt azonban Románia egyéni jognak tekinti, annak ellenére, hogy ez nyilvánvalóan kollektív jog: egyedül nem lehet egy nyelvet beszélni, képviselni – mondta a magyar köztársasági elnök, aki arra is emlékeztetett, hogy a magyar alkotmány szerint a kisebbségek államalkotó tényezők, Magyarország tehát nem egységes nemzetállam.

"Basescu tulajdonképpen ország-világ előtt egy elítélendő tényállást vallott be és tett félreérthetetlenné Budapesten: azt mondotta ki, hogy országa csak a románoknak édeshazája, a többieket, akik pedig még mindig sokan vannak, amolyan másodrendű polgároknak tekinti, és egyenlőséget akkor ad nekik, ha majd az alkotmányra hallgatva beolvadnak a többségbe. Nos, a mai Európában nem eszik olyan forrón a kását, az inadekvát jogszabályokat szokták hozzáigazítani a valósághoz, nem fordítva, az elnöki »sohát« a multikulturalitásában egységesülő és egységében diverzifikálódó kontinensen ma már úgy kell fordítani: egyszer mindenképpen, s nem is oly sokára." – így reagált a kérdésre B. Kovács András, a Háromszék című lapban.

Ennél a pontnál visszaidézem egy korábbi, Romániáról szóló írásomban (Magyar Élet 1996. november 28.) közzétett, Borbély Imre akkori RMDSZ bukaresti országgyűlési képviselő ide illő nyilatkozatát: "Az erdélyi magyarság eltüntetésére irányuló román szándék Trianon óta kimutathatóan a román nemzeti stratégia része. Ebben nincs törés. A szándék világos, benne van a román alkotmány első paragrafusában, amely Romániát egységes nemzetállamként határozza meg. Ebben a mondatban van leszögezve az eltüntetésünk programja, ez a román nemzetstratégiának egy alapvető célkitűzése. Ezt kell keresni minden idevágó román indítvány mögött. Ameddig nem kerül ki a mi létünket semmibe vevő meghatározás az alkotmányból, addig magyar politikusnak nem szabad feltételeznie, hogy megszűnt az eltüntetésünk szándéka a román politikai akaratból. Nem száraz, elvont álláspont ez, hanem az RMDSZ képviselőházi frakció eddigi tapasztalata: mindahányszor, bármilyen törvény kapcsán, ha a kétnyelvűség, az önazonosságvédelem kerül előtérbe, a román kormánypárt és csatlósai, de nem egyszer az ellenzék vezérpártja, a Nemzeti Parasztpárt is politikai terminátorérvként az alkotmány első cikkelyéhez folyamodtak."

A kolozsvári Magyar Opera 2007. március 15-i ünnepi műsor díszvendégeként Sólyom László köztársasági elnök fontos kijelentéseket tett a határon túli nemzetrészek iránti elkötelezettségről. Kijelentette, hogy Magyarország nem fordított hátat a környező országokban élő magyar közösségeknek. Közölte, hogy az egyesülő Európában rohamosan nő a kisebbségvédelem joga, és hogy Magyarország kitartásának köszönhető, hogy ez bekerült az alkotmányos szerződés szövegébe. Elismerést nyert az is, hogy az anyaországnak joga van más államok kisebbségét képező nemzetrésze identitásának és kultúrájának támogatására. Továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebbségek kulturális autonómiája magától érthető minimum, a kisebbségi jogok pedig ott, ahol minden féltétel és igény megvan rá, a területi autonómia lehetőségét is magába foglalja. Hozzáfűzte: korábbi hivatalos látogatásán már szóvá tette, hogy ez a magyar kormány álláspontja is. Sólyom László kijelentette: csak érzelmi alapú politizálással nem jutunk előre, az új viszonyoknak megfelelő, az anyaországot és a többi nemzetrész jövőjét egységben látó nemzetstratégia kialakítása nem halogatható tovább.

Világosan láthatjuk azonban, hogy a készség még nem tény, és az utódállamok magyarellenes, asszimilációs törekvését nem befolyásolja az uniós érdeklődés a kisebbségi kérdés iránt. A magyar állam nagyon sokat tehet a határon túliakért, amihez képest eddig szinte alig tett valamit. De azt is világosan kell látni, hogy az európai egységesülésben a tagállamok szuverenitása belső rendjük törvényeit illetően csorbítatlan, csupán ajánlások szintjén jöttek létre illendő szabályok a kisebbségi kérdésben. Tapasztaljuk, hogy kisantantos lakótársaink fütyülnek az ajánlásokra, amelyek betartására nem kötelezhetők. Az is nyilvánvaló, hogy a magyar állam nem követelhet és nem perelhet. Nézetek és államon belüli együttélési szokások javulásában lehet reménykedni. Kisebbségi nemzettársaink természete-sen követelhetik elsősorban mindazt, amit a törvényes joguk ellenére nem kapnak meg, és követelhetnek a kor szellemének megfelelő olyan jogokat is, amiket az állam vonakodik elfogadni.

A szomszéd államok legotrombább anakronizmusa az egységes nemzetállam eszméje. Ez nagyon rokon a folyamatosan elítélt fajelmélettel, mert ugyanúgy másodrendű állampolgárrá alacsonyít országon belüli etnikai csoportokat. Az alkotmányba foglalt egységes nemzetállam eszme felelős mindenféle megkülönböztető, kirekesztő, osztályozó, gyűlöletkeltő törvény és rendelet végrejöttéért, valamint felelős a közvéleményben idegengyűlölet gerjesztéséért. Ilyen törvény megtűrése összeegyeztethetetlen az európai népek együttműködése szellemével, az alapvető emberi jogokkal – eltörlésének követelése közérdek.

Ennek a követelésnek fontos terepe az Európai Parlament. Van mit tenni bőven, hiszen nehéz hallása van a kisebbségi bajokra annak az Európának, amely azokat létrehozta. Háborús gyűlölettel tologatták a határokat, amik még ma is égetnek, de azt kívánják tőlünk, hogy békés lélekkel nyugodjunk bele a ma is fájó következményekbe. Ez olvasható ki egy tudósítás alábbi részletéből is:

"Jaques Barrot EB-főbiztos a »túlzott elvárásoknak« elébe menve leszögezte, hogy az Európai Uniónak nincs általános hatásköre a kisebbségek védelme ügyében, mivel az a nemzeti kormányok hatáskörébe tartozik. Az Unió hatóköre arra korlátozódik, hogy általános irányelveket fogalmazzon meg – példának okáért a faji diszkrimináció, a soknyelvűség, a kulturális sokszínűség, a cigányok szociális jogai vagy a bevándorlók integrációja (stb.) vonatkozásában."

Az Európai Parlament magyar képviselőinek tájékoztatójából még egy részt közlünk, annak érzékeltetésére, hogy milyen nehéz a kérdést ébreszteni, milyen törékeny az a csekély eredmény:

"A román államfő álláspontja a dolgok jelenlegi állása szerint – látszólag – teljes mértékben megfelel az uniós normáknak. Erre nézve elégséges, hogyha az Európai Parlament 2009. január 14-i határozatára utalunk vissza, "az alapvető jogok helyzete" tárgyában. Amiképpen azt hírül adtuk, a nevezett törvény 49. paragrafusából – a román EP-képviselet hathatós közreműködésével – végül is törölték a kisebbségi kollektív jogokra és az autonómia jogokra vonatkozó megfogalmazásokat. Jean Marinescu EP-képviselő úr derekas munkát végzett a kisebbségek iránt előítéletesen elfogult elvbarátai körében."

Mindezek ismeretében érzékeljük, hogy mennyire fontos követelmény, hogy legyen megfelelő magyar képviselet az Európai Parlamentben. A jelenlegi magyarországi csoport és a romániai magyar csoport nagyon szép munkát végez. Nagyon fontos, hogy a romániai új politikai helyzetben ismét legyen megfelelő magyar részvétel Strassbourgban. Ennek érdekében Erdélyben minden magyar politikai árnyalat egyetértése kötelező.