Magyar Hírlap online

Buta a gyerek, vagy csupán legaszténiás?

Rengeteg ember küzd olvasási és helyesírási problémákkal, úgynevezett legaszténiával. Az ilyen gyerekeket az iskolában gyakran kinevetik, mert a legegyszerűbb szavakat is rosszul írják. A hétköznapi gondolkodásban a helyesírási képességek és az intelligencia közé általában egyenlőségjelet tesznek, holott a legaszténiások igen jó társaságban találhatják magukat. Ide tartozik Dustin Hoffman, Whoopi Goldberg, sőt Gusztáv svéd király is, de hasonló gondokkal küzdött Alfred Hitchcock, Walt Disney vagy Francois Mitterand is.



Világszerte az emberek négy-öt százaléka tartozik a legaszténiások közé. Mivel a gond egyfajta neurobiológiai zavar miatt alakul ki, az illetőt élete végéig elkíséri, ha nem tesznek ellene következetesen. A terápiás módszerek és az iskolai tréningek nagyon sok időt emésztenek fel. Az érintetteknek nehezükre esik nemcsak a helyes-, hanem a szépírás is, és az idegen nyelvekkel is nehezen boldogulnak. Rossz jegyeket szereznek már az alapoktatásban is, és még nehezebben jutnak tovább a felsőoktatásba. A tanárok a legritkább esetben mutatkoznak megértőnek a legaszténiásokkal, akik között nemritkán feltűnően magas intelligenciaszintű is akad. A szakemberek szerint az ilyen gyerekek hetven százalékánál téves értékelést adnak a pedagógusok, és megsértik a gyerekek méltóságát.

Németországban már van olyan tartomány, ahol figyelembe veszik a legaszténiások eltérő adottságait, és „hátránykiegyenlítésben” részesítik őket. Ez azt jelenti, hogy a vizsgakörülményeik eltérőek, például számítógépet vagy nagyobb méretű írószereket használhatnak. Olyan hely is akad, ahol anélkül fejezhetik be az iskolát, hogy a helyesírási képességei-ket értékelték volna. Több toleran-ciát jelen pillanatban nem várhatnak a társadalomtól.

Feltételezések szerint a legaszténiás embereknél az agy információ-feldolgozó munkája szenvedett zavart. Esetükben nem működnek megfelelően az agynak azok a területei, amelyek a betűk és a számok feldolgozásáért, a nyelv és a beszédhangok megkülönböztetéséért felelősek. A szindróma kialakulásáért gyakran több tényező is felelős. A gyerekeknél az esetek többségében genetikailag meghatározott hajlam figyelhető meg. Így például a súlyos legaszténiában szenvedőknél nemritkán okolható egy bizonyos gén megváltozása.

Az egyelőre nem tisztázott, hogyan járul hozzá a gén változása a legaszténia kialakulásához. Feltételezések szerint további tényezőkként szóba jöhetnek még a terhesség vagy a szülés alatt fellépő sérülések. Ezzel szemben a zavar kiváltásában a szülői ház és a gyerek környezete kisebb jelentőséggel bír.

Az olvasási nehézségekkel küzdő gyerekek számára problémát jelent egy szöveg hangos felolvasása, gyakran kihagynak sorokat, és általában véve is igen lassan olvasnak. Az olvasottakat nem az értelmüknek megfelelően hangsúlyozzák. Felcserélik a szavakat a mondaton belül vagy a betűket a szavakon belül. Ezenkívül rosszabbul értik meg, miről is szól a szöveg, nem világosak számukra az összefüggések, és a tartalmat csak nehezen tudják visszaadni.

Helyesírási nehézségeik abban mutatkoznak meg, hogy egy szón belül összecserélik a betűket, legtöbbször a b-d és a p-q betűpárokat. Egy szón belül felcserélik a betűk sorrendjét, kihagynak betűket vagy rossz helyre illesztik be. A hasonlóan hangzó betűket ugyancsak felcserélik: összetévesztik például a d és t vagy a g és k hangokat (zöngés-zöngétlen párok). Jellemző, hogy ugyanazt a számukra nehézséget okozó szót újra és újra rosszul írják le.

---

Gyakori kérdések és válaszok

1. Nem vagyok biztos benne, hogy a gyerekem legaszténiás. Mit tegyek?

A problémát először a tanítóval beszélje meg, utána az iskolai pszichológushoz is fordulhat.

2. A nevelési tanácsadóban nem tudtak segíteni, nem tudják, hol lehetne a gyereket megvizsgáltatni. Kivel beszélhetek?

Forduljon a gyerekorvoshoz. Tőle kérjen beutalót olyan gyerekpszichiáterhez, aki el tudja végezni a megfelelő vizsgálatot, és diagnosztizálni tudja az esetleg fennálló legaszténiát.

3. A gyerek már tízéves, de súlyos problémái vannak a helyesírással. A pedagógus szerint majd kinövi, csak várjak türelemmel. Meddig várjak?

Ha a gyerek harmadikos korára sem tanult meg helyesen írni, és súlyos problémái vannak, akkor a lehető legsürgősebben diagnosztizáltatni kell. A legaszténiát ugyanis nem lehet „kinőni”, annál jobban erősödik viszont a gyerekben a kudarcélmény. A folyamatosan átélt kudarcokhoz igazítja majd a viselkedését, és végül úgy érzi majd, túl buta mindenhez.