Magyar Hírlap online

A kormányzat miatt padlón a kereskedelem

A fogyasztás három éve csökken, az élelmiszer-kereskedelem a padlón van. Ennek következtében számtalan kisbolt húzta le a rolót a nagy áruházak árnyékában, munkahelyek ezrei szűntek meg az ágazatban.

Nem állja meg a helyét a szakértőinek mondott szocialista kabinet érvelése, miszerint a háztartások fogyasztásának csökkenése kizárólag az általános gazdasági világválságnak a következménye. A kormány kommunikációjával ellentétben a forgalom mennyisége ugyanis nem 2008 ősze, hanem már több mint három éve folyamatos visszaesést mutat, azaz a világszintű recesszió csak felgyorsította a pénztárcák kiürülését. A GfK Hungária legutóbbi, döbbenetes adatokat tartalmazó elemzéséből kiderült: a magyar háztartások mintegy felének már az élelmiszereken is spórolnia kell.

„A rendszerváltás utáni esztendők nehézségei után a kilencvenes évek végén kezdett növekedni a háztartások fogyasztása” – emlékeztetett Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Rámutatott, egy jelentős hullámvölgy után nagyjából az ezredfordulóra értünk vissza az 1990 körüli szintre. A növekedés még a 2002-es kormányváltást követően is folytatódott, s mindennek a 2006. évi megszorító, úgynevezett konvergenciaprogram vetett véget. A megszorítások miatt az embereknek kevesebb elkölthető pénzük maradt, s ez természetesen a mindennapi kiadásoknál, a fogyasztásnál is megmutatkozott. Például amíg 2000 és 2006 között az üzemanya­gokkal számolt kiskereskedelmi forgalom volumene éves átlagban hat százalékkal emelkedett, addig 2007-ben és 2008-ban 1,8-1,8, a tavalyi évben pedig 5,2 százalékkal csökkent a KSH adatai alapján. Szakértők 2010-re hasonló mértékű visszaesést várnak.

A szocialisták az elmúlt években előszeretettel nyúltak az forgalmi adóhoz. Ennek első lépcsőjeként Medgyessy Péter kormánya 2004-ben az addig 12 százalékos kedvezményes áfakulcsot 15 százalékra emelte, ami több más termék mellett az élelmiszereket is érintette. Tavaly júliustól azonban – többszöri módosítás után – ez a kulcs 25 százalékra emelkedett (élelmiszerek esetében kivételt csak a pékáruk és a tejtermékek jelentenek). Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy egy nettó ezerforintos bevásárlás végén 2003-ban a pénztáraknál még csak 1120 forintot, ma viszont 1250-et kell otthagynunk. Ilyen magas áfateherrel Európában csak a leggazdagabb skandináv országokban találkozhatunk, de például a 25 százalékos kulcsot sok területen alkalmazó Svédországban az élelmiszereket mindössze 12 százalékos forgalmi adó sújtja. A Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint 2010. első két hónapjában 387 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek az áfából, ami nagyjából tíz százalékkal múlja felül a 2009. január-feb-
ruári időszakét.

Az OKSZ figyelmeztetett, hogy az öt százalékpontos áfaemelés (20-ról 25-re) 25 százalékos többletet jelent elméletileg, azaz a büdzsé áfabevételének némi korrekcióval is húsz százalékkal kellett volna növekednie. „Az áfa emelése visszaveti a fogyasztást, így ettől még a költségvetés bevételei nem nőnek érdemben, s csak a feketegazdaság erősödik” – érvelt Vámos György.

A kereskedelemben eközben koncentráció zajlik. A boltok alapterülete nem változott, vagy inkább növekedett az elmúlt években, viszont ezrével zártak be üzletek. Közülük is leginkább a kicsik, amelyek egyre kevésbé tudják felvenni a versenyt a nagy áruházláncokkal. Tíz évvel ezelőtt még 73 470 egyéni vállalkozók által működtetett, élelmiszert vagy iparcikkeket árusító üzlet működött Magyarországon, számuk 2009-re 56 ezerre esett vissza. Vámos György szerint különösen az aggasztó, hogy a mindig nagyszámú munkaerőt igénylő ágazatban egyre több az állástalan. Ez év januárjában a kiskereskedelemben húszezerrel kevesebb alkalmazott kezdte meg a munkát, mint tavaly januárban.