Magyar Hírlap online

Új ösztöndíjrend a felsőoktatásban

Változó a költségtérítés, a jogászképzés például Pécsett 175 ezer, Szegeden 176 ezer, Debrecenben 185 ezer forint lesz félévente

Rektorok szerint számos szak és kar jövőjét teszi bizonytalanná a támogatott férőhelyek csökkenése, bár az önköltség általában nem lesz több, mint amennyit a költségtérítéses képzésekért eddig fizetni kellett. A jogászképzés például Pécsett 175 ezer, Szegeden 176 ezer, Debrecenben 185 ezer forint lesz félévente.



Veszélybe kerülhetnek a gazdasági szakok a Debreceni Egyetemen – értesült lapunk az intézmény rektorától. Fábián István szerint a felvételi keretszámok változásai komoly gondot okozhatnak a jogi, gazdasági és bölcsészettudományi képzéseik jövőjét illetően. Ismert, a tavalyi 53 ezer helyett szeptembertől csak 34 ezer új hallgató kezdheti meg tanulmányait a felsőoktatásban teljes állami támogatással, további 15 ezer fiatalnak pedig a költségek felét állja az állam. Bár az összes támogatott hely tekintetében Debrecen az elsők között van, a jogi kar egyetlen ösztöndíjas férőhelyet sem kapott, gazdaságtudományi területre pedig a korábbi kétszáz helyett mindössze tíz hallgatót vehet fel.

A rektor lapunknak kiemelte, hogy a hallgatókra nehezedő jelentős anyagi terhek miatt egyelőre bizonytalan, milyen mértékben tudják majd betölteni a fizetős helyeket. A nappali tagozatos jogászképzés félévente 185 ezer, míg az igazgatásszervező szak 155 ezer forintba kerül majd az intézményben.

A vártnál egy kicsit jobban alakultak a felvételi keretszámok a Szegedi Tudományegyetemen, az intézmény két és fél ezer támogatott helyet kapott. Homoki-Nagy Mária oktatási rektorhelyettes közlése szerint az önköltség megállapításánál a karok igyekeztek a korábbi költségtérítéses díjak összegét érvényesíteni. A legdrágább nappali alapképzés – az orvosi és fogorvosi szak – félévente 950 ezer forint, míg a legolcsóbb – a tanítóképzés – 125 ezer forint lesz. A természettudományi karon minden nappali alapszak 200 ezer, a zeneművészeti karon minden 300 ezer forint lesz, osztatlan jogászképzést pedig szemeszterenként 176 ezer forintért lehet végezni. A rektorhelyettes arra is felhívta a figyelmet, hogy a hátrányos helyzetű hallgatókat új ösztöndíjakkal és kedvezményekkel várják.

A „sokkoló” keretszámok miatt szakok, sőt karok megszűnésétől tart a Pécsi Tudományegyetem vezetője. Bódis József szerint hosszú távon integrációkra is sor kerülhet. Hangsúlyozta, a közgazdaság-tudományi karon a talpon maradás érdekében várhatóan növelniük kell az idegen nyelvű képzések arányát. Az intézményben szemeszterenként 175 ezer forintért lehet jogásznak tanulni.

A Pannon Egyetem ugyanakkor nem számol szerkezeti változásokkal. Friedler Ferenc rektor szerint a támogatott létszám csökkenése várható volt, és hosszú távon előnyös is lehet a hallgatók számára. „Nálunk nem változik a képzési rendszer, mivel szakjaink általában olyan szakmai műhelyekhez kötődnek, amelyek az oktatási normatíván felüli finanszírozással is rendelkeznek. A különbséget saját forrásból finanszíroztuk, amit ezután is biztosítunk. Ami pedig az önköltséget illeti, legtöbb szakunkon korábban is a most megszabott határok között volt a térítés mértéke, sőt egyes elitképzési szak­jaink még ennél is többe kerültek” – jelentette ki Friedler Ferenc, hozzátéve, hogy a szociálisan rászoruló hallgatókat speciális ösztöndíjakkal, lakhatási támogatással és projektmunka-lehetőséggel támogatják, sőt az országban elsőként Felvételi Tanácsadó Központot hoztak létre.

Ösztöndíjprogrammal csalogatja a hallgatókat a Budapesti Gazdasági Főiskola is. A Biztos jövő elnevezésű juttatásra a gazdaság- és a társadalomtudományos képzések legjobban teljesítő hallgatói pályázhatnak majd, összesen évi 14 millió forint értékben. Sándorné Kriszt Éva rektor lapunknak elmondta, intézményükben várhatóan minden meglévő magyar és idegen nyelvű képzés elindul ősszel. Bár úgy véli, ilyen mértékű létszámcsökkentést nem szerencsés egy év alatt végrehajtani, a rektor bízik benne, hogy képzéseik népszerűek maradnak. Hozzátette, egyes szakokon eddig is jelentős volt a költségtérítéses hallgatók száma, az önköltség pedig többnyire csak az infláció mértékével magasabb annál, amit korábban fizetni kellett.