Szijjártó Péter: Ez volt Magyarország történetének legnagyobb demonstrációja
Csaknem négyszázezren vettek részt a Békemenet Magyarországért elnevezésű rendezvényen a Belügyminisztérium (BM) szerint. Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő azt mondta, ez volt eddig Magyarország történetének legnagyobb demonstrációja.
A BM közleménye szerint a békés, jó hangulatú tüntetésen csaknem négyszázezren vettek részt. „Emberemlékezet óta ekkora tömeg még nem demonstrált Magyarországon a kormány és politikája mellett. Rendőri intézkedésre nem volt szükség” – írta a minisztérium. A kormányfő szóvivője megköszönte a békemenet részvevőinek, hogy kiálltak Magyarország mellett. Szijjártó Péter ezt mondta: „Öröm számunkra, hogy Magyarország történetének legnagyobb demonstrációját megszervezve az emberek tanúbizonyságát adták, az a rendkívül széles összefogás, amelyet létrehoztak a 2010-es parlamenti választáson, és amely lehetővé tette az ország megújítását és újjászervezését, még mindig él.” Selmeczi Gabriella Fidesz-szóvivő közölte, a magyar embereket, a civil összefogást köszönet és elismerés illeti meg a méltóságteljes, fegyelmezett kiállásáért.
Az Európai Parlament (EP) magyar néppárti képviselőcsoportja nyilatkozatban fejezte ki köszönetét.
„A soha nem látott méretű, kormány melletti civil demonstráció meggyőződésünk szerint egyben a brüsszeli érdekképviselet melletti kiállás is” – írták, hozzátéve, a megmozdulás méltó és erőteljes válasz „a baloldali erők lejárató kampányára”. A felvonulás ténye önmagában is bizonyítja: a magyar demokrácia erős alapokon áll. „Továbbra is küzdünk a kettős mérce ellen, és felemeljük szavunkat, ha hazánkat sértő és alaptalan vádak érik” – áll a dokumentumban.
A Lungo Drom tájékoztatása szerint a legnagyobb roma politikai szervezet is megmutatta erejét a békemeneten, a Borsod megyei szervezet vezetője, Farkas Félix szervezésében 676 kisebbségi és önkormányzati vezetőjük vett részt a tüntetésen. A hét megyéből és Budapestről „szinte katonás fegyelemmel felvonuló kisebbségi képviselők újra felmutatták, nem csak a kormány, szervezetük mögött is jelentős és egységes erő áll”. Farkas elmondta, Magyarország történetében soha nem fordult még elő, hogy a cigányság ilyen nagy számban a magyar honfitársakkal karöltve állt volna ki közös nemzeti érdekeinkért. Mint fogalmazott, „képviselőinket szinte ünnepelte a tömeg, és köszönetet mondtak bátor kiállásunkért, a kormány, a társadalmi felzárkózás és a békés együttélés mellett”.
Az MSZP úgy reagált a megmozdulásra, a kormány elhibázott gazdaságpolitikáját, igazságtalan adórendszerét, az árakat növelő és a forintot értéktelenítő szabadságharc károkozásait nem semlegesíti „pár tízezer ember” demonstrációja.
Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítója, szóvivője: „Az egyik szervezőként úgy értékelem, lényegesen a várakozásaink felett sikerült a békemenet. Bár egyes külföldi sajtóközlemények arról szólnak, csak százezren voltunk, ez könnyen megcáfolható a technikailag magas színvonalú kamerák, illetve a műholdak korában. Azok a külföldi kormányok, amelyek figyelték az eseményt, pontosan láthatták, mintegy félmillióan voltunk. Fontos megjegyezni, semmi más nem hozhatott volna össze ennyi nemzeti érzésű embert, mint az a külső és belső nyomás, amely jelenleg Magyarországra nehezedik. Ez ráadásul sokakban felidézte a trianoni fájdalmat, amit nem akarunk átélni még egyszer. Márpedig a leereszkedő pénzügyi vasfüggöny növelte a veszélyérzetet. Azt is látni kell, Európának meg kell újulnia. Persze csodálatos érzés, hogy a schengeni határok eltűntével könnyebb az átjárás nemzetrészeink között, és így lényegében nemzetközi támogatást is kaphattunk, hiszen az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, délvidéki, horvátországi, szlovéniai, ausztriai magyarság képviseletében számosan megjelentek a békemeneten. Ők azokat a régiókat is képviselték, ahol élnek, ezért sem túlzás arról beszélni, hogy a magyar kormány politikáját feltétlenül Kárpát-medencei kitekintéssel kell folytatnia.” (MH)
Fricz Tamás politológus: „Két előzményét említhetjük a rendkívül nagyszabású békemenetnek. Az egyik a 2002-es választások két fordulója közötti kormánypárti tüntetés, a másik pedig a Civil Összefogás Fórum 2009-es, a Hősök terén megtartott ellenzéki demonstrációja. Ugyanakkor a szombati nap megmutatta, a baloldali, balliberális ellenzékieknek milyen csekély a súlya. A kormánypártiaké jóval nagyobb, tehát továbbra is komoly, stabil támogatottsággal számolhat a Fidesz-KDNP. Üzenértékűnek bizonyult a békemenet „kifelé” is, hiszen azt üzeni az Egyesült Államok vagy az Európai Unió egyes köreinek, illetve számos világlapnak, hogy Magyarországon nem fasizmus, de még csak nem is autokrácia uralkodik. Felelőtlenségről tenne tanúbizonyságot a nemzetközi közvélemény, ha tovább vádaskodna igaztalanul, mivel szembe menne az aktív magyar választópolgárok többségével, akik ezt a kormány legitimnek tartják. Tudjuk, a magyar kabinet, az EU és az IMF közötti tárgyalások újabb szakaszukba érkeznek, ez a tüntetés óriási morális támogatást ad az Orbán-kormánynak. Az európai politikusok, ha demokratának tartják magukat, ezt nem hagyhatják figyelmen kívül. Emiatt gondolom, a kormány jól teszi, ha egyértelműen figyelembe veszi a nemzeti civil társadalom véleményét.” (ZSCS)
Vörös festékkel öntötte le a frissen avatott szobrot
"Csak egy kiút van, az államadósság újratárgyalása"
Valótlanul állítja a volt miniszter, hogy jogosan használtak katonai eszközöket 2006 őszén
Orbán Viktor elvonná a pártok támogatását, az MSZP, a DK és az LMP ragaszkodik a jussához