Magyar Hírlap online

Tényleges az életfogytiglan

Kihúzták a szőnyeget a nemzetközi baloldal alól

A nagy-britanniai ítéletek kapcsán meghozott állásfoglalás azért fontos, mert a tényleges életfogytiglan elve az új magyar alaptörvényben is szerepel, amely miatt az Európai Parlament (EP) többek között MSZP-s indítványra, tavaly nyáron az alaptörvényünk módosítására szólította fel a kormányt.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága döntése alapján nem ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményével, a konkrét egyesített ügyekben a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása, amelyből csak diszkrecionális miniszteri kegyelem (indoklási kötelezettség nélküli miniszteri döntés, ilyen lehet például az elítélt halálos betegsége, súlyos cselekvőképtelensége – a szerk.) alapján szabadulhat az elítélt – tudta meg a Magyar Hírlap.

Így a strasbourgi bíróság kihúzhatta a szőnyeget a nemzetközi baloldal és több emberjogi szervezet, a magyar alaptörvény ellen indított támadása alól is. Az EP-ben tavaly nyáron többek között Tabajdi Csaba és Göncz Kinga (MSZP) európai parlamenti képviselők javaslatára a szocialista-liberális-zöld-kommunista többség kimondta, mivel az új magyar alaptörvény tartalmazza a tényleges életfogytiglani büntetés kiszabásának elvét, módosítani kellene az alkotmányt. (A döntés semmilyen jogi kötelezettséggel nem járt, de az EP felszólította az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg a magyar alaptörvény és a sarkalatos törvények összhangját az uniós szerződések szövegével és szellemével, valamint az Európai Unió alapjogi chartájával.)

A tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésről szóló döntést három konkrét brit gyilkossági ítélet kapcsán állapította meg az Emberi Jogok Európai Bírósága. A hétfős – lengyel, izlandi, brit, finn, ciprusi, albán és máltai bírákból álló – kamara 4:3 arányban döntött.
A bíróság alapvetően az Emberi Jogok Európai Egyezménye 3. cikkével (kínzás tilalma) való összhangot vizsgálta. Úgy vélekedtek, hogy a brit bíróságok a három vizsgált gyilkosság kapcsán is tisztességes és alapos megfontolások alapján állapították meg 2009-ben a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztéseket. A kiszabott büntetéseket az elkövetett bűncselekmények súlyosságára tekintettel nem tartották súlyosan aránytalannak, illetve az embertelen, megalázó bánásmódot sértőnek.