Az Index internetes hírportál három T betűs kultúrpolitikája: Trágárság, tiszteletlenség, tahóság – minden mennyiségben
Néhány cím és alcím – a teljesség igénye nélkül – az Index hétvégi kínálatából: Adam Sandler fingja se a régi, Nagy a seggem. Közöd?, A szerencsétlen paraszt állítólag pszichológusnak tanul estin, aztán muszáj gályáznia mellette a tandíjér… Mindez tehát az Index, a függetlenség és szabad szellem állítólagos hírportálja. Mi azonban utánanéztünk a dolgaiknak. A valóság kissé más. Se szabadság, se szabad szellem, csak szocialista zsold és szimpla tahóság.

Kezdetben volt az Internetto. Az első komoly magyar internetes portál szerkesztősége azonban 1999 áprilisában felmondott, és egy hónappal később megalapították az Indexet. Első sajtótájékoztatójukat a MÚOSZ székházában tartották. Az Index alapítói között számos baloldali elkötelezettségéről ismert figurát találunk. Hogy őket nem pusztán az üzlet, hanem a régi kapcsolatrendszer és – nyilvánvalóan nem keresztény-konzervatív – közéleti, politikai világképük is összefűzte, arról Braun Róbert vallott 2000-ben a Heteknek, a Hit Gyülekezete hetilapjának:
Albérlet a Wallisnál
„Sok más, sikeres vállalathoz hasonlóan itt is régebbről ismerték egymást a résztvevők, mint azt esetleg a szakmai kapcsolat indokolná. Kőrösi Ákos, az Index többségi tulajdonosa például gimnáziumi osztálytársam volt. Vannak itt olyanok, akik Ákos tankörtársai voltak a műegyetemen, és persze nekem is voltak olyan barátaim, akik most itt dolgoznak. Tehát egy kulturálisan is összekapcsolódó társaságról van szó.” A kulturálisan összekapcsolódó társaság tagjai, az indexes alapítók szép karriert futottak be a baloldali kormányok idején, kötődésük, irányultságuk egytől egyig szociálliberális irányba mutat. Uj Péter, az Index jelenlegi főszerkesztője például a Népszabadság már-már örökös szerzője, Gerényi Gábor pedig a Gyurcsány-kormány idején lett a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének elnöke. A leglátványosabb pályát mégis Braun Róbert futotta be, akit az Index alapításakor társai még történészként aposztrofáltak, manapság pedig Gyurcsány Ferenc volt főtanácsadójaként ismerjük.
Braun vezérigazgató-helyettesként és kommunikációs vezetőként is dolgozott az Indexnél, és alighanem ő „szállította” a mindkét félnek jól jövedelmező Sziget-kapcsolatot: nyilvánvalóan teljesen „véletlenül”, Braun ugyanis 1998 és 2000 között a Sziget fesztivál kommunikációs igazgatója is volt.
Amikor az Index felélte forrásait, mindig akadt megmentő. 2002 márciusában például a Wallis Rt. rántotta ki őket a bajból 170 millió forintos tőkeemeléssel, és egyúttal 31 százalékos részesedést szerzett a cégben. Ez már nem pusztán baloldali szimpátia: Bajnai Gordon – ekkor már a Wallis vezérigazgatójaként – szó szerint bevásárolta magát az Indexbe. A szoros pénzügyi és politikai felügyeletre, a rövid pórázra jellemző, hogy a szerkesztőség át is költözött a Wallis-ingatlanba.
2005-ben a vállalatot Nobilis Kristóf és érdekeltsége, a Sydinvest Kft., 2007 januárjától a Közép-európai Média és Kiadó Szolgáltató Zrt. vette át, de a baloldali kötődés, a hányaveti stílus, a magyarság múltján és nemzeti értékein élcelődő pimasz hangvétel változatlan maradt. Talán a volt gazda, Bajnai is ezt kérte tőlük, mielőtt átvette a stafétabotot Gyurcsánytól.
Pimaszság a tetőfokon
Az Index újságíróinak stílusát underground körökben sokan bravúrosnak, egyedinek tartják, de közelebb állunk az igazsághoz, ha azt mondjuk, hogy némi marihuánás leheleten kívül nem sokat adtak a szakmának. Közismert tény, hogy az Index valamennyi divatos devianciát lelkesen támogatja: címválasztásban, szóhasználatban, tartalmi közléseikben népszerűsítik a homoszexuális életformát, a füvezést, a szinglilétet, a celebkultuszt.
Riportjaikat, tudósításaikat közvetlenségnek álcázott intellektuális gőg hatja át: pedig nem ártana a szakmai alázat, hiszen munkatársaik egy része még a magyar helyesírás alapjaival bíbelődik.
Videoriportjaik iskolapéldái az irányított, tendenciózus kérdezéstechnikának, a blogjaikon elszabaduló szennyáradat pedig valósággal szájöblítésért kiált.
Az Index kultikus figurája a Pulitzer-emlékdíjas Tóta W. Árpád főmunkatárs, aki Szombathy Pál főszerkesztősége idején a Magyar Hírlapban is próbálkozott írásaival, de provokatív hajlama, trágár szóhasználata miatt távozni kényszerült. Uj Péterék azonban mindmáig a keblükön melengetik Tótát, akinek keresztényellenes frusztrációja, beteges, perverz önimádata közismert szakmai körökben.
Hírhedt pápaellenes cikkében például a katolikus világegyház fejét, a haldokló embert, II. János Pált gyalázta (lásd keretes írásunkat). Talán szatirikusnak szánt A zsidó álma című írásáért a jobboldali elfogultsággal aligha vádolható MÚOSZ etikai bizottsága is elítélte 2008-ban Tóta W.-t, aki bárminemű megbánás helyett durva vádakat szegezett a Halák László vezette testületnek.
A szövegíró milliói
Tóta W. Árpád üzleti ügyeiben sem gátlásos: nagy port vert fel, amikor kiderült, szövegíróként jó nagy adag közpénzért közreműködhet az MSZP-kormány „ismeretterjesztő animációs filmsorozatában”, propagandafilmjében. 2006-ban viszont megjárta: az Index pert vesztett, és kétmillió forintot fizetett, miután Tóta W. a következőket írta Mitnyan György fideszes polgármesterről: „Undorító fejű, gusztustalan kis varangyos béka”, „visszataszító rágcsálófejű”, „gusztustalan mocsok”, „kötelessége zsömlészacskóban vagy bukósisakban mutatkozni”, mert „rettenetesebb dögkút az ő feje, mint bármilyen rossz női láb. Nem való az emberi szemnek”. Tóta W. nagy trükkje az Index szakmai iránytűje: mindegy mit, csak beszéljenek róluk, és minden eszköz megengedett, ha a magyarságon, a nemzeti oldalon, a polgári értékeken üthetnek. Kiváló példa erre Bede Márton főmunkatárs förmedvénye a lengyel elnök repülőgép-szerencsétlensége után, efféle részletekkel: „Attól, hogy egy ilyen nemzeti gyásznap a kutyát sem érdekli, még nem kellene ilyen bőkezűen bánni vele. A magyar népnek egy évben összesen 365 napja van, ezeket nem kellene csak úgy két marékkal szórni mindenfelé.” „97 ember halála szörnyű dolog, de sajnos egyáltalán nem olyan különleges esemény.” „97 magyar ember halála nemzeti gyásznapot érdemelne. 97 nem magyaré nem, akárkikről is legyen szó. Egyszerűen azért, mert míg az előbbi veszteség az egész magyar népnek, az utóbbi nem az.”
Az Index elvesztése nem lenne veszteség a magyar népnek, erre mérget vehetünk.
Hirdetés:
Nincs lakásbiztosítása? Kösse meg a piacvezető lakásbiztosítónál, havonta már egy pizza áráért védheti otthonát! Lakásbiztosítás
Magyar Hírlap Sajtóklub
Az író az európai liberálisokat riasztotta a kádár-kor "feltámadása" miatt
Három szervezet is elhatárolódik a hazánk elleni nyugati sajtókampánytól
A miniszterelnök szerint nem lehetetlen a Malév újraindulása
Daily Mail: A külföldi média szándékosan hallgatott erről, ez pedig „több, mint felelőtlenség”
Ellenzéki szózuhatag: nemcsak a kormányt bírálták, egymásnak is üzengettek a hét végén a politikusok
Demokrata-kör: Bencsik András műsora
Csudai Sándor képriportja