Sakkban tartott dokik

Ha minden szerencsésen alakul, végleges formában a jövő év elejére kristályosodhat ki az új betegellátási struktúra. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint ugyanis elképzelhető, hogy a napokban kiadott munimumrendelet kapcsán újból hozzá kell nyúlni a kórházi rendszerhez.Május utolsó napján jelent meg a Magyar Közlönyben a betegellátás személyi és tárgyi feltételeire vonatkozó rendelet. Ez leírja, hogyan működhet egy kórház az adott orvosi szakmákban és ellátási – úgynevezett progresszivitási – szinteken. A minimumrendelet a kihirdetés napjától hatályos, az intézményeknek pedig négy hónap áll rendelkezésükre, hogy nyilatkozzanak, megfelelnek-e a feltételeknek.Egyszerűbb a helyzet a technikai hiányosságokkal, mert ezeket valamilyen pénzalapból pótolni lehet majd. Ennél viszont sokkal súlyosabb a szakemberhiány – mondja Sinkó Eszter szakközgazdász, a szakmai kollégium egészség-gazdaságtani tagozatának vezetője. Ezt a kérdést a kórházak állami kézbe vétele előtt könnyebben oldották meg az önkormányzatok, mert vállalták az ezzel járó többletterheket, azaz hogy más kórházakból „vásároltak” maguknak orvost. A helyzetet azonban bonyolítja, hogy januártól a megyei és fővárosi intézmények esetében minden kötelesség és felelősség már az állam vállát nyomja.A szakember szerint előfordulhat, hogy az állam kénytelen lesz szemet hunyni néhány hiányosság fölött, hiszen az egészségügyi dolgozók körében jelentős a létszámhiány. Sinkó Eszter emlékeztetett az ÁNTSZ által 2008-ban végzett országos felmérésre, amely szerint a kórházi osztályok harminc-negyven százaléka nem felelt meg az akkori feltételeknek. A kép most sem lehet jobb – mondta –, mert miközben több ezer dolgozó távozott az ellátásból, a rendszer nem vált arányosan karcsúbbá, a kórházi ágyak száma mindössze öt százalékkal csökkent.Tovább árnyalja a helyzetet, hogy az ellátás legmagasabb progresszivitási szintjével a korábbinál kevesebb intézmény foglalkozhat, ezért bizonyos esetekben a betegeknek mégis többet kell majd utazniuk gyógyulásuk érdekében. A szakember szerint a kérdés az, hogy ezek a kórházak képesek lesznek-e ellátni az emiatt rájuk zúduló nagyobb tömeget. Még az is előfordulhat, hogy az év második felében az államnak újból át kell gondolnia az ellátási struktúrát.„A fenntartónak úgy kell sakkoznia az orvosokkal, hogy a rendszer végül megfeleljen a kialakított elképzeléseknek, azaz át kellene vezényelnie egyes orvosokat más kórházakba. Csakhogy a világ nem így működik – mondta Sinkó Eszter. – Igaz, egy-egy adott kórház orvosai most is »kijárnak« más intézményekbe dolgozni, segítve ezzel a kisebb ellátóhelyek munkáját, viszont eddig jó pénzt kaptak érte.” Ám azt ma egyetlen adatból sem lehet kiolvasni, hogy hány orvos hány helyen dolgozik „tányérpörgetőként”. Mindez azért okoz nehézséget, mert korábban az intézmények a néhány órára megjelenő „vendég” orvosokat is teljes értékű orvosként számolták be a gyógyítói létszámba. Ha viszont az állam most megengedő lesz e tekintetben, akkor a betegek ellátási biztonsága sérülhet, így valószínűleg a betegutakat is át kell majd rendezni. Sinkó Eszter úgy véli, a struktúraátalakítás egy időben zajló folyamatai – köztük a városi kórházak mostani átvétele –, és a várhatóan szükséges korrekciók miatt jó esetben a jövő év elejére kristályosodhat ki a végleges szerkezet.