Magyar Hírlap online

Orbán Viktor: Küzdelem és megegyezés

A nemzeti érdekek képviseletét, az ország érdekében való megegyezési készséget, a középosztály vezető szerepének kialakítását és Magyarország új alapokra helyezését hangsúlyozta tegnapi, tizennegyedik évértékelő beszédében a Millenáris Parkban Orbán Viktor miniszterelnök.



„A néptől, a néppel, a népért, vagyis az emberektől kapott felhatalmazással, az emberekkel, az emberek érdekében” – Abraham Lincoln egykori amerikai elnök a demokratikus kormányzásról vallott gondolatával foglalta össze politikájának lényegét a kormányfő. A lincolni mondás, mint kifejtette, a január 21-i békemenet sok százezres tömegeit látva hasított belé. Orbán Viktor évértékelő beszédében köszönetet mondott mindazoknak, akik kiálltak a kormány mellett a nemzetközi pergőtűz közepette.

A miniszterelnök szólt arról, a középosztálynak kell lennie a társadalom vezető csoportjának, amely képes érdekegyesítésre az oda visszakapaszkodókkal és a nyugdíjasokkal. A kormányzati célok, a felemelkedés érdekében ezért kellett az országot új alapokra állítani, amelyeket már nem lehet felszámolni. „Ha valakinek kétsége volna efelől, idézze fel a békemenetben vonulók derűs elszántságát” – jegyezte meg.

Az új alapok letevésének első lépéseként az adósrabszolgasággal való szembefordulást említette. Ezzel decemberig százhatvanezer család tudott végtörleszteni, így a külső devizaadósságunkból mintegy 766 milliárdot sikerült átváltani, a végtörlesztők kétszázmilliárdnyi árfolyam-ingadozástól szabadultak meg. Hamarosan a többi hiteles terhe is elviselhetővé válik.

Orbán kitért az új adórendszerre is. „Tudom, sokan érzik úgy, főleg a szerényebb keresetűek, hogy nekik nem könnyíti meg a helyzetüket az új adózás. Ez ma valóban így is van. Az új rendszerre ugyanis csak 2013. január elsejétől tudunk teljes fordulatszámon átállni, ha ez megtörténik, az ő zsebükben is több marad majd” – ígérte a kormányfő. Elmondta ugyanakkor azt is, 2011-ben az egy gyermekes szülők nettó átlagkeresete 8,1, a kétgyermekeseké tizenhat, míg a három és többgyermekes családoké 23,3 százalékkal emelkedett.

A GYES ideje három évre nőtt, a jövőben pedig lehetővé akarják tenni, hogy a munkába visszatérő anyáknak ne jelentsen hátrányt a gyermekük, így bölcsődéket és óvodákat építenek. Hangsúlyozta, a nyugdíjak értéke nem csökken tovább, és a rezsiköltségek növekedésének is határt szabtak.

Az új alapok között kiemelte a Start munkaprogramot, amelynek keretében az idén összesen 206 ezer embert hívnak vissza a munka világába. „Igaz, hogy a 46 ezer forintos munkabér kevés, de több, mint a 28 ezer forintos segély” – mondta a kormányfő, aki bízik abban, a gazdaság növekedésével emelhetik majd ezeket a munkabéreket is. Hangsúlyozta azt is, a közmunka mellett pótolni fogják a képzetlen munkanélküliek elmaradt iskolai és szakmai oktatását, és már új alapokra helyezték a szakképzési és a felsőoktatási rendszereket.

Emlékeztetett, az európai uniós tagságunk óta először tudta a kormány három százalék alá vinni a költségvetési hiányt, ami azért is lényeges, mert 2,8 százalékos hiány alatt az államadósság automatikusan csökken. Ez utóbbival kapcsolatban kitért arra, a tisztánlátást ebben megzavarja a forint árfolyam-ingadozása, ám az akkor is jelentősen apadt. Mint mondta, ha az adósságnövekedést nem fékezik meg, Görögország sorsára jutottunk volna.

Arra is felhívta a figyelmet, 2002-ben, az előző kormányzati ciklusuk végén az államadósság még csak 52 százalékon állt. Mint mondta, azóta az elmúlt nyolc év kormányzásáért felelősök – a nemrég zátonyra futott olasz tengerjáró hajó kapitányához hasonlóan – elsőként „hagyták el a fedélzetet, nem érdekelte őket, mi lesz az emberekkel, csak annyit mondtak, viszlát… És most a szárazföldről, külföldi üzlettársaik szoknyája mellől handabandázva, tücsköt-bogarat szórnak azokra, akik maradtak, és próbálják menteni a menthetőt” – fogalmazott.

A miniszterelnök az ország nemzetközi tárgyalásaival kapcsolatban bírálta az MSZP-t és a Jobbikot is. A baloldalról kifejtette, a teljes önfeladásban jeleskednek, most is eladnának mindent, a földet, a vízkészletet, így aztán ők bárkiről, bármiben megegyeznek. Hozzátette, „akik tőlünk elvakultan jobbra állnak, semmiben nem hajlandók megegyezni semmiben, ennélfogva nem is vehetők komolyan”.
A kormányról viszont kifejtette, készek küzdeni, de megegyezni is az ország érdekében, hogy Magyarország erős és sikeres állam legyen.

---

Mértékletes hangvétel

Tartalmi értelemben sok újdonsággal nem szolgált a kormányfő beszéde, alapvető elemeit mind az előző ciklusok bírálata, mind pedig az általa vezényelt, strukturális változások kapcsán, már mindenki jól ismerte – vélte lapunknak nyilatkozva Zárug Péter Farkas politológus. Szerinte Orbán Viktor a változatlan iránytartást szögezte le az egykulcsos adótól az oktatási rendszeren át egészen a munkahelyteremtés közmunkaprogramjáig. Hozzátette, azonban a „kard-ki-kard” stílus és a szabadságharcos modor helyett végig a mértékletes hangvétel dominált az értékelő során. „Ez nem a megadás tónusa volt, sokkal inkább az ésszerű kompromisszumokra való hangolás mutatkozott meg benne” – fogalmazott a politológus. Zárug rámutatott, a miniszterelnök ugyanakkor az esetlegesen elkövetett hibákról egyáltalán nem beszélt, ahogy a kormányzat diplomáciai konfliktusait sem érintette. (KD)

---

Reakciók

Mesterházy Attila (MSZP): „Orbán Viktor keszonbetegségben szenved, nem Ma­gyar­országról beszélt, hiszen az elmondottaknak semmi köze a magyar valósághoz. Nevetséges, hogy azt a középosztályt jelölte meg legfőbb társadalmi bázisaként, amely a szegények mellett a leginkább megszenvedte kormánya gazdaság- és társadalompolitikai intézkedéseit. A beszéd 2010-ben egy ellenzéki vezető szájából elment volna, de az országot két éve vezető politikustól már gyatra és gyenge. Közben az elemzők is gazdasági recessziót várnak, az államadósság pedig történelmi csúcson jár.”

Gyöngyösi Márton (Jobbik): „Kevés volt a beszédben a konkrétum, és egyetlen nóvum sem hangzott el. A miniszterelnök a megoldási javaslatokról és a kormány stratégiájáról nem beszélt. A szónoklat gazdasági része a megszokott neoliberális toposzok mantraszerű ismételgetésére épült. Szomorú, hogy a kormányfő kiállt az elhibázott egykulcsos adórendszer mellett. Az elmondottakkal szemben a Jobbik nem a multinacionális vállalatokat ösztönözné a társasági adó alacsonyan tartásával, hanem a hazai kis- és középvállalkozásokat támogatná, valamint szerintünk nem lefaragható és kinőhető az államadósság, hanem azt újra kellene tárgyalni.”

Karácsony Gergely (LMP): „Ez nem évértékelő volt, hanem hazugságbeszéd. Úgy hangzott, mintha az elmúlt másfél évben nemhogy miniszterelnöke nem lett volna Magyarországnak, hanem mintha nem is élt volna ebben az országban. Olyan múltat és jövőképet vázolt fel, amelyik köszönő viszonyban sincs azzal a valósággal, amit a magyarok átélhetnek. Magyarország az elmúlt másfél év alatt egy demokratikus intézményeitől megfosztott, a korábbi társadalmi berendezkedéseinél is igazságtalanabb, hitel-, és bizalomvesztett ország lett.”