Magyar Hírlap online

Operetthadsereg és korrupció

Miután tábornokokat és főtiszteket is meggyanúsítottak maffia-bűncselekmények elkövetésével, történetének legnagyobb botrányát könyvelheti el a Magyar Honvédség. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektorának letartóztatása, a minisztérium térképészeti intézeténél történt korrupciós ügyek napvilágra kerülése és a moszkvai véderő attasé érintettsége mellett egyelőre csak az biztos: az eljárások miatt büntetőjogi szempontból is terhelt szocialista miniszter, Szekeres Imre úgy kíván politikai felelősséget vállalni a történtekért, hogy ragaszkodik bársonyszékéhez.

A Rákosi- és a Kádár-rezsim idején sem fordultak elő – legalábbis a közvélemény nem hallhatott róluk – ahhoz hasonlatos botrányok, amelyek az elmúlt hetekben a Magyar Honvédség háza táján kirobbantak. Ezért a honvédség veze­tőit is sokkolta az a rendőrségi akció, amely a Katonai Biztonsági Hivatal titkos információ gyűjtését követte, és Szabó János, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektora letartóztatásához vezetett. A nyugdíjas tábornokra irodájában csaptak le a kommandósok, miután az intézmény vezetője befolyással való üzérkedés miatt a Budapesti Katonai Ügyészség látókörébe került.
A gyanú szerint Szabó először 2009. november 11-én találkozott személyesen a DHL csomagküldő cég egyik magyarországi vezetőjével, akivel közölte, hogy tudomása szerint egyes ott dolgozók drog- és fegyvercsempészésre használják fel a céget. A rektor azt mondta, birtokában van egy videofelvétel, amelyen a bűncselekményben részt vevő személyek láthatók, majd felajánlotta a cégvezetőnek: elintézi, hogy a nyomozás alatt a felvétel ne kerüljön a sajtó birtokába, ha elbocsátják az általa megnevezett négy biztonsági vezetőjüket, felmondanak a jelenlegi biztonsági vállalkozásnak, és azzal kötnek szerződést, akit ő javasol.

Szabó János megkísérelt ellenállni az irodájába behatoló kommandósoknak, akik leteperték és megbilincselték. Az akció közben a rektor homloka megsérült, ezért ügyvédje, Zamecsnik Péter az őrizetbe vétel szakszerűségének és törvényességének kivizsgálását kérte. Szabó János elfogásával egy időben a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai több magánszemélynél is házkutatást tartottak, és a honvédelmi tárca egyik főosztályvezetőjét is gyanúsítottként hallgatták ki.

Az eset magával sodorta a katonai ügyészség szóvivőjét, az ártatlan Ács Tibort is, aki az egyik kereskedelmi csatorna munkatársával folytatott magánbeszélgetés alkalmával gengszterszervezetnek nevezte a HM legerősebb gazdasági társaságát, a negyvenmilliárdos éves forgalmat bonyolító, szakmai körökben a honvédség és a katonai titkosszolgálat kádertemetőjeként számon tartott HM EI Zrt.-t. A riporter rögzítette, a televízió pedig nyilvánosságra hozta a szóvivő kijelentését, melynek nyomán az ügyész ellen vizsgálat indult és visszavonták megbízatását.

Beszerzések és kenőpénzek
A botrány hullámai még el sem ültek, amikor kiderült, a katonai ügyészség bűnszövetségben elkövetett vesztegetéssel gyanúsított öt magas rangú katonát. A gyanú szerint az ügyben érintett két tábornok, két ezredes és egy százados egyes honvédségi beszerzéseknél pénzt kértek a szerződő cégektől, és így tehettek zsebre több millió forintot. A gyanúsítottak között szerepel a HM védelemgazdasági főosztályának jelenlegi és volt vezetője, aki moszkvai véderő attaséként teljesített szolgálatot, amikor az ügy miatt hazarendelték szolgálati helyéről. Az ügyben érintett a védelemgazdasági főosztály ezredes rendfokozatú főosztályvezető-helyettese, és gyanúsítottként hallgatták ki a tárca felügyelete alatt álló állami tulajdonú HM Currus Zrt. vezérigazgatóját is.

A kenőpénzekből a bűnszövetségben történt vesztegetéssel meggyanúsított főosztályvezetők szolgálati luxuslakást, udvarházat vásárolhattak. Az egyik eljárás alá vont tábornokról a Magyar Nemzet derítette ki, hogy az általa is tulajdonolt cég értékes ingatlanokhoz juthatott Tokaj-Hegyalján, ahol százmilliós értékű, turisztikai célú udvarházat alakítottak ki. A fejlesztéshez sikerült elnyerniük a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségtől 55 millió forintot is. Az állam uniós forrásokból nyújtott támogatását úgy nyerhette el az időközben meggyanúsított tábornok érdekeltségébe tartozó vállalkozás, hogy eddig nem tisztázott forrásból már rendelkezett a pályázati induláshoz szükséges 55 millió forint önrésszel.
A HM Currus Zrt. vezérigazgatója révén újabb, a Honvédelmi Minisztériumhoz köthető ügyekre is fény derülhet, sőt a terheltek köre is bővülhet, ugyanis információk szerint a gyanúsítottak egyike, L. Szilárd ezredes titkos hangfelvételeket készített minden tárgyalásról. Hozzá egy századoson keresztül jutottak el a nyomozók, akit éppen egymillió forint kenőpénz átvételekor értek tetten.
Évek óta lehetett olyan megnyilvánulásokat hallani, amelyek arról szóltak, hogy nem a HM alá tartozó cégek végzik a rájuk bízott feladatokat, hanem ezeket a munkákat alvállalkozók teljesítik.

A honvédelmi miniszter azonnal felfüggesztette hivatalukból azokat a katonákat, akik ellen vesztegetési ügyben nyomozást rendelt el a katonai ügyészség, a vezérkari főnök kezdeményezésére pedig hivatásos katonai jogviszonyuk megszüntetése érdekében méltatlansági eljárás indult. Szekeres Imre honvédelmi minisztert az elmúlt héten kérette magához Sólyom László köztársasági elnök, aki Kovács Tamás legfőbb ügyésztől és Kovács Árpád katonai főügyésztől is tájékoztatást kért a honvédségi botrányokról és az ügyekben indított vizsgálatokról.

Szekeres Imre nem lép le
A Fidesz a botrány kirobbanását követően lemondásra szólította fel Szekeres Imrét, Simicskó István, a KDNP honvédelmi szakpolitikusa pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a tárca irányítása kudarcot vallott, és a minisztérium korrupciógyanús ügyletei nemcsak a közállapotokat rombolják tovább, hanem Magyarország biztonságát és nemzetközi megítélését is veszélyeztetik.

Szekeres Imre közleményben vállalt politikai felelősséget a történtekért, amelyet a szocialista politikus úgy képzelt el, hogy nem mond le a bársonyszékről, hanem élére áll a visszaéléseket feltáró belső vizsgálatoknak, és „mindent megtesz azért, hogy ilyen esetek még egyszer ne fordulhassanak elő”.

A tárca szóvivője a miniszteri megelőző lépések között említette azt is, hogy Szekeres Imre a bűncselekmények feltárásában egyébként közreműködő katonai elhárítást még körültekintőbb, alaposabb munkára szólította fel.
Az ügyhöz kapcsolódva a korábbi honvédelmi miniszter Juhász Ferenc neve is felmerült. Az egyik meggyanúsított ezredes ügyvédje ugyanis elmondta: védence ellen egy 2006. év elejei vesztegetés miatt indult eljárás. Akkoriban Juhász volt a tárcavezető.

A korrupciós ügyekkel összefüggésben Fodor Lajos nyugállományú vezérezredes, volt vezérkari főnök fejtette ki véleményét lapunknak. A tábornok szerint mióta a honvédelmi törvény módosításával a miniszter nemcsak irányítja, hanem vezeti is a honvédséget, lényegében parancsnoki funkcióban olyan helyzetbe került, mint a mindenkori vezérkari főnök, akit büntetőjogi felelősség is terhelhet minden honvédséggel összefüggő ügyben.
A volt vezérkari főnök a Magyar Hírlap kérdésére úgy fogalmazott, ami a tárcánál, illetve az ellenőrzése alatt álló intézménynél történt, egy hosszú folyamat része, amelynek véleménye szerint még távolról sincs vége. Szavai szerint az anyagiassá vált világban olyan alacsony szintre keveredett a hivatásos állomány, amely nem megengedhető, a haderő átalakításával pedig nem csapattisztek, hanem finánc oligarchák kerültek előtérbe. Felcserélődtek a szerepek, a szakma háttérbe szorult, és az úgynevezett haderőreform nyomán azok futhattak be komoly karriert, akik a pénzügyi-gazdasági területről érkeztek a honvédséghez.

Kontroll nélküli tisztek
Fodor szerint az elmúlt nyolc év irányítása alatt hozott intézkedések odavezettek, hogy a hadseregen belül a korábban csak az üzleti életből ismert mechanizmusok jelentek meg, és így fordulhatott elő, hogy az állami vagyont kezelő katonák az üzletkötések alkalmával jutalékokat fogadhattak el. Fodor Lajos rámutatott, ha megvizsgáljuk a tárca honlapján feltüntetett közhasznú társaságok és egyéb cégek vezetőinek névsorát, kiderül, hogy azok elnökségeiben, felügyelőbizottságaiban igencsak kifogásolható módon magas rangú tisztek ülnek, akik jelenleg kellő kontroll nélkül végzik a rájuk bízott feladatokat.