Magyar Hírlap online

Nyomáspróba előtt állnak a pedagógusok

Túl sok idő jut az adminisztrációra, kevés a nevelésre

Elkezdődhet végre majdnem kétéves várakozás után a pedagógusok munkaterhelésének reprezentatív vizsgálata. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által szorgalmazott felmérés célja, hogy az érdekvédelmi szervezetnek megmutassa: a tanárokra rakott adminisztrá­ciós terhek és a szocializációs feladatok már az érdemi nevelő-oktató munkát akadályozzák.



Még 2008 augusztusában állapodott meg Hiller István oktatási miniszter és Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke, hogy reprezentatív felmérést készítenek a pedagógusok munkaterheléséről. Ahogy arról lapunk többször is beszámolt, az oktatási tárca vezetőjének ígérete után hónapokig nem történt semmi. A miniszter főtanácsadója az érdek-képviseleti szervezet érdeklődésére 2008 októberében azt válaszolta, a világgazdasági helyzet miatt a kormány új költségvetést készít, amely érinti az oktatást is. Novemberben a PDSZ újabb levelet írt a szaktárcának, tudomására jutott ugyanis, hogy a miniszté­rium már 2008 első felében megrendelt egy munkaidő-terheléses vizsgálatot a Tárki-Tudok Oktatási Központtól. A minisztérium elismerte, hogy 9,12 milliós keretösszegért megbízást adott a felmérés elkészítésére, de ismét megígérték, 2009 második felében elkészülhet a PDSZ által sürgetett vizsgálat is. A Tárki önbevalláson alapuló vizsgálata elsősorban az oktatási intézményen belüli munkát mérte, miközben a pedagógusi munka jelentős része azon kívül folyik.

Az OKM és a PDSZ közötti szakmai egyezetések után végül az idén február 25-én elkezdődött a terheléses vizsgálat. A mostani felmérés teljesen eltér attól, amelyet a szaktárca korábban rendelt meg a Tárki-Tudok Oktatáskutató Központtól, miközben ugyanezt a céget kérték fel a vizsgálat elkészítésére. A pedagógusok névtelenül kérdőíveket töltenek ki, illetve naplóban rögzítik a napi tevékenységüket. A felmérésben 203 alap- és középfokú iskola és szakiskola, valamint 101 óvoda mintegy nyolcezer pedagógusa vesz részt. A mintavételnél figyelembe vették a településtípust, és azt is, hogy az intézmény egy vagy több telephelyen működik. A PDSZ a májusban elkészülő kutatás nyomán abban bízik, hogy az oktatási kormányzat felismeri: a pedagógusokra háruló adminisztrációs terhek oly mértékűek, hogy az már az érdemi nevelő munkát akadályozza. Továbbá belátják, hogy az iskola nem képes a család helyett a szocializációs feladatokat ellátni. Az érdekvédelmi szervezet szerint csökkenteni kell a tanárok terhelését, a kötelező heti óraszámot legfeljebb húsz órában kellene meghatározni. Remélik, a döntéshozók felismerik a gyermekek érdekében, hogy növelni kell az oktatást segítő személyzet szerepét az iskolában, hogy eredményesen működjön az integrált oktatás.

---

A tanárok kevesen vannak és fáradtak

Már az oktatási tárca által 2008 őszén megrendelt felmérés is beigazolta, hogy a pedagógusok heti átlagos óraszáma is meghaladja a kötelezően előírtat. A Tárki vizsgálata szerint a tanárok az iskola épületében átlagosan 31 órát dolgoznak, azon kívül további tízórányi munkát végeznek. A tanárok túlterheltsége a túlórákból és a munkáltató által előírt többletórákból fakad. A szakiskolában dolgozó tanárok terhelése a legnagyobb. Ez rányomja bélyegét a szakképzés minőségére is, kevesebb tanári figyelem jut egy-egy diákra, miközben arányaiban ebben az iskolatípusban tanul a legtöbb hátrányos helyzetű fiatal. A felmérés megállapította, hogy minden tizedik iskola pedagógushiánnyal küzd, miközben az intézménybezárások miatt mintegy tízezer pedagógus-álláshely szűnt meg.