Nagyobb figyelemmel az életkori sajátosságokra

Bővebben a mai Magyar Hírlapban
A A A
Környei László független szakértő véleménye szerint a negyedik Nemzeti alaptanterv (NAT) pozitív elmozdulást mutat, s bízik abban, hogy a fórumok és a nyilvános viták hagyományt teremtenek, melynek köszönhetően kialakulhat egy határozott oktatáspolitikai koncepció.

– Szakemberek véleménye szerint az új alaptanterv sok vonatkozásban haladó szelleműnek mondható. Miben lát pozitív elmozdulást, illetve hol érzékel gyenge pontokat a tervezetben?– A tartalmat illetően az általános ismeretekre vonatkozó tananyag kicsit a felsőbb évfolyamok felé mozdult el. Ez azt jelenti, hogy az új tanterv az életkori sajátosságokra a legtöbb területen jobban odafigyel, illetve minden ellenkező híresztelés ellenére a kompetenciák nem kerültek kiirtásra. Bizonyos területeken nagyon mértéktartó, a matematikán belül például kimondottan jó szakmai anyag született. Ezzel szemben vannak olyan részek, amelyek már kicsit problémásabbak.– Például?– Talán az informatika és a művészetek. Az informatika sajnos továbbra is megmaradt a szaktantermek falai között, ahelyett, hogy a tanterv kiemelné onnan, és beillesztené alkalmazását az összes műveltségterületbe, kiemelten a magyar nyelv és irodalom – a digitális szövegértés – vagy a természettudományok közé. Ezt igen súlyos iránytévesztésnek tartom.– Kaposi József, a NAT-bizottság elnöke szerint az alaptanterv a „tevékenykedtetést”, a cselekvő részvételt helyezi előtérbe. Mennyire érvényesül ez valójában?– Úgy gondolom, hogy nem, vagy csak jelképesen jelenik meg ez a fajta elmozdulás. A legjelentősebb problémák az általános iskolában jelentkeznek, mert kiirtották innen a manuális tevékenységet igénylő tanórákat. Pedig fontos lenne ezeket visszahozni, különösen az átalakuló szakképzésre való tekintettel.– A felsőoktatásban egyre gyakoribb gondként fogalmazódik meg, hogy a felvett hallgatóknak évről évre alacsonyabb a középoktatásban szerzett alapműveltsége. Mennyiben változtathat ezen az új NAT?– Nem itt van a gond. A felsőoktatás részéről megfogalmazott problémát semmilyen mérés vagy kutatás nem támasztja alá. Az a látszat, amit jogosan észlelnek az oktatók, abból adódik, hogy a diákoknak nem a legjobb tíz, hanem a legjobb negyven százaléka kerül be az egyes intézményekbe. Értelemszerűen így az átlag sokkal lejjebb csúszik. Egyfajta paradigmaváltásra lenne szüksége a felsőoktatásnak, de ez még várat magára.

Hyde Park - Szóljon Ön is hozzá! - Regisztráció
Kérjük, csak a témához szóljanak hozzá és tartózkodjanak a becsmérlő, trágár szövegektől.
Cikkeink kommentálásához regisztráció szükséges.
Eddigi hozzászólások száma: 0