A civilek szerint Velence szocialista vezetése eladósítja a települést, tönkreteszi a Velencei-tó környezetét és a helyi kisvállalkozókat a környékbeliek felháborodását kiváltó, a Velencei-tó kapuja elnevezésű turisztikai beruházás mindenáron történő megvalósításával. Az Angelika Egyesület a jövő nemzedékek ombudsmanjához fordult az ügyben.
Ugyancsak a Velencei-tó partjára, ám a King’s City néven elhíresült, első osztályú kaszinót is magába foglaló turisztikai projekthez képest jóval „szerényebb” méretekkel valósulhat meg a Velencei-tó kapuja elnevezésű, kiemelt állami beruházás. Ennek megvalósítását Velence szocialista vezetésű önkormányzata – az előző kormányzatok támogatásával – már majd hét éve tervezi, és egyes számítások szerint már több mint kétszázmillió forintnyi közpénzt el is költött az előkészítésére. A képviselő-testület az elmúlt hetekben „begyorsított”, s a helyi ellenzék, valamint a környékbeli civilszervezetek tiltakozása ellenére, kiválasztotta a milliárdos projekt kivitelezőjét. Ezzel lényegében, négy hónappal a helyhatósági választások előtt célegyenesbe került a részben uniós pénzből megvalósuló beruházás.
„Felmerül a kérdés: politikusainkból a hozzáértés vagy a gondosság hiányzik? A választópolgároknak, vagy számunkra ismeretlen üzleti köröknek kötelezték el magukat? A választ még nem tudjuk” – jelentette ki Szigeth Gábor, a sukorói Angelika Egyesület vezetője, aki szerint a projektet haladéktalanul le kellene állítani. Velencei civilek úgy tartják, az önkormányzat hűtlenül kezeli a tópart egyik legszebb szakaszát, ezért azt fontolgatják, hogy ügyészséghez fordulnak, az Angelika Egyesület pedig – a felmerülő környezetvédelmi aggályok miatt – a jövő nemzedékek ombudsmanjához fordult.
„Nem fogadhatjuk el, hogy a fás, ligetes területet elvegyék a velencei polgároktól, és az ide ma még jó érzéssel látogatóktól. Felháborító, hogy gazdaságélénkítésnek nevezik a város eladósítását, a pocsékolást, és a minőségi turizmusra hivatkozással leradírozzák a Velencei-tó keleti partoldalát, a helyi kisvállalkozások tönkretételét pedig munkahelyteremtésnek nevezik. A városvezetés viselkedése arra enged következtetni, hogy tulajdonuknak és nem élőhelyüknek tekintik a tó világát. A helyi közösségek, a környezetvédelem érdekeit nem lehet alárendelni gazdasági érdekcsoportok akaratának” – mondta Szigeth Gábor.
A projekt megvalósítási tanulmánya szerint a húszhektáros területen létrejövő beruházás célja, hogy növelje a település „turisztikai attrakcióját”, a helyi gazdaságot pedig dinamizálja. A gyakorlatban ez úgy nézne ki, hogy homokos tengerpartot alakítanának ki, mellé park, szökőkút, pláza és vendéglátó-ipari egységek épülnének. Csakhogy Szigeth Gábor szerint a környéken már van pár hasonló komplexum, amelyek, az ígéretek ellenére, nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.
Lapunk megkereste Budai Gyulát, a sukorói és bábolnai botrányok felderítésével megbízott fideszes országgyűlési képviselőt, aki azt mondta, mivel nem állami, hanem önkormányzati területről van szó, ebben az ügyben nem vizsgálódik. Hozzátette azonban, hogy a King’s City kapcsán folyik az újabb, eddig a közvélemény előtt nem ismert dokumentumok kiértékelése, s az eredményeket hamarosan nyilvánosságra hozzák.
Hirdetés:
Nincs lakásbiztosítása? Kösse meg a piacvezető lakásbiztosítónál, havonta már egy pizza áráért védheti otthonát! Lakásbiztosítás
Vörös festékkel öntötte le a frissen avatott szobrot
"Csak egy kiút van, az államadósság újratárgyalása"
Valótlanul állítja a volt miniszter, hogy jogosan használtak katonai eszközöket 2006 őszén
Orbán Viktor elvonná a pártok támogatását, az MSZP, a DK és az LMP ragaszkodik a jussához