Magyar Hírlap online

Még nyomoznak a Dataplex-ügyben

A kacifántos cégeladás ügyében eleinte hűtlen kezelés, majd később adócsalás lett a bűnüldöző szervek vizsgálatának tárgya

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóságán folyik a nyomozás a Bajnai Gordon nevéhez is köthető cégeladás ügyében – tudta meg lapunk. Az úgynevezett Dataplex-ügyben már 2007 májusa óta vizsgálódnak a bűnüldöző szervek, kezdetben hűtlen kezelés, majd később adócsalás gyanújában, de eredmény még ma sincs.



Több mint négy éve tart a nyomozás az úgynevezett Dataplex-ügyben. A történet szálai 2005-ig nyúlnak vissza, s a Bajnai Gordon volt miniszterelnök által irányított Wallishoz köthető ciprusi offshore cégekkel kapcsolatosak. A magyar Dataplex informatikai céget 2005 decemberében vásárolta meg 2,4 milliárd forintért a Wallis-birodalom vagyonkezelő cége, a Fleminghouse Ltd. – amelyben Bajnai a minisztersége előtt igazgatói tisztséget töltött be –, valamint a Corbeil Holdings (Kóka János akkori SZDSZ-es gazdasági miniszter sógorának, Lepp Gyulának az érdekkörébe tartozó vállalkozás) és egy harmadik ciprusi társaság, a Romnio Investments. Három hónappal később a Kóka minisztersége alatt kistafírozott Dataplexet a Magyar Telekom már 2,7 milliárd forinttal többért, vagyis 5,1 milliárdért vásárolta meg.

A különös cégvásárlás-cégeladás miatt a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) 2007 májusában ismeretlen tettes ellen hűtlen kezelés bűntettének gyanújával rendelt el nyomozást. „Gyanú merült fel, hogy a Magyar Telekom részéről a Dataplex Kft. üzletrészeiért kifizetett több mint ötmilliárd forint a megvásárolt társaság valós értékét jóval meghaladja” – mondta akkor lapunknak Bartha László, az NNI szóvivője. A nyomozást aztán felfüggesztették, mert a magyar hatóságok Ciprustól adatokat kértek, s ezek már tavaly tavasszal meg is érkeztek a szigetországból. Az adatkérés – bár ennek indokát nem közölte az NNI – nyilvánvalóan azt volt hivatott eldönteni, hogy a ciprusi eladók fizettek-e adót a szigetországban keletkező 2,7 milliárd forint nyereségük után, illetőleg választ adhattak arra a kérdésre is, kik állnak a ciprusi vevők mögött.

Tény, hogy az adatkérést követően az ügyészség úgy döntött, a nyomozást átteszi az adóhivatal bűnüldöző szervezetéhez, s az immár nem hűtlen kezelés, hanem adócsalás gyanújával folytatódott, és tart a mai napig is.

„Az ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóságán folyik a nyomozás, amelynek érdekeire tekintettel részleteket nem osztunk meg a nyilvánossággal” – mondta lapunk megkeresésére Sárközi Alexandra szóvivő. Az egyre kacifántosabb ügyről korábban Vadász Iván adószakértő a Magyar Hírlapnak azt mondta, hogy ha magyar magánszemélyek részesedtek ebből az árfolyamnyereségből, akkor rájuk a magyar személyijövedelemadó-törvények vonatkoznak, vagyis belföldi illetőségűnek minősülnek. „Adófizetési kötelezettség ott keletkezik, ahol a cégeladás bevétele megjelenik, tehát ebben az esetben Cipruson” – állította a szakértő véleményével ellentétben az APEH osztályvezetője.

A két vélemény között egyébként nincs ellentmondás. Az offshore cégeknek valóban Cipruson kellett adózniuk, ellenben a nyereségből részesülő tulajdonosoknak – ha azok magyar magánszemélyek – Magyarországon kellett jövedelmüket bevallaniuk. Következésképp adózniuk itthon kellett (vagy kellett volna) az árfolyamnyereség miatt. Az is tény, hogy a Magyar Nemzet által 2010-ben nyilvánosságra hozott dokumentum alapján – a Wallis adóoptimalizálásra létrehozott cége, a Fleminghouse, illetve a Corbeil (mindkét cégnek 49-49 százalék üzletrésze volt a Dataplexben) sem 2005-ben, sem 2006-ban, a cégeladás évében nem nyújtott be adóbevallást Cipruson – állította laptársunk, hogy Bajnai Gordon adócsalás gyanújába keveredett.

A Wallis közleményben tudatta, hogy az adott évben a cég veszteséges volt, s akkor sem kellett volna adót fizetnie, ha a tranzakció Magyarországon történik.