Magyar Hírlap online

Konzervatív világlátás

Nagy Magyarország: Elég volt a marxista szemléletből

Nagy Magyarország címmel hiánypótló történelmi folyóirat jelent meg. A színes magazin minősége, kinézete a világlapokat idézi. Szakács Árpád lapigazgató elmondta: a marxista-internacionalista szemlélettel szemben ők a konzervatív világlátás képviselői, így már témaválasztásaikban is különböznek versenytársaiktól.

„Nincs semmi provokatív abban, hogy – így, kötőjel nélkül – Nagy Magyarország lett a folyóirat címe. Ebben ugyanis pontosan megjelöljük, mivel is foglalkozunk, az olvasó rögtön beazonosíthat bennünket. Emellett úgy gondoltuk, valóban hiánypótlásra vállalkoztunk, minket Magyarország és a Kárpát-medence történelme érdekel. Az elhallgatott történelmünket ugyanis újra fel kell fedezni” – mondta el lapunknak Szakács Árpád lapigazgató. Hangsúlyozta azt is, a Nagy Magyarország újságárusoknál nem kapható, az általuk üzemeltetett, naponta frissülő tartalmat nyújtó Tortenelemportal.hu-n lehet megrendelni.

Ennek anyagi okai vannak, a lapterjesztők által megkövetelt ötvenszázalékos árrést a kiadó nem tudja teljesíteni, mivel a lapot egyetlen alapítvány, kulturális alap sem támogatja. Szerinte eljárt az idő az idegen, magyarellenes nézőpontú marxista-internacionalista-balliberális történelemszemlélet felett. „Nem lehet elfogadni, hogy sok történész szükségszerűnek tartja a trianoni diktátumot. Ők az idegen álláspontot képviselik. Ezzel szemben mi a magyar szempontoknak adunk teret. Az, hogy témafelvetéseink – a Rongyos Gárda története, Trianon, Szlovákia története, illetve a következő, a Szent korona-tan – miatt az előbb említett marxista körök szélsőségesnek tarthatnak minket, nem érdekel. Mi őket tartjuk annak. De tisztában vagyok azzal, a körön kívüliekkel szemben most is ugyanolyan kirekesztés zajlik, mint korábban” – magyarázta Szakács Árpád. Hozzátette: az olvasó döntsön arról, milyen a lap, miután beleolvas a Nagy Magyarországba.

Szakács Árpád különösen büszke aktuális számukra, amely A szlovákok története címmel jelent meg. Nem törekedtek arra, hogy a két nemzet megbékélése jegyében állítsák össze a lapot. Kimondottan Szlovákia múltja érdekelte őket. A lapigazgató úgy vélte: nem volt céljuk a kényszeredett kompromisszumkeresés, mert az nem áll másból, mint sűrű bocsánatkérésekből olyasmikért, amiket a szlovákokkal szemben az elmúlt ezer évben nem követtünk el. „Szerzőink felkészültsége garancia arra, hogy elfogulatlan, indulatmentes, tényszerű kiadvány született” – mondta. A lapban tisztázták: Szlovákia történelmének nagy része mítosz és mese. Szakács példaként hozta fel erre egyik, Csák Máté mint szlovák király című cikküket. Ebből kiderül: a trencséni magyar földesurat a szlovákok Matus Cakként ismerik, és szlovák királynak tartják. Náluk sajnos ez a hivatalos történelem.

Hangsúlyozta, a lapban pályakezdő történészek mellett egyetemi tanárok, tudósok publikálnak. Mások mellett Gergely Jenő, az ELTE tanszékvezetője, Popélyi Gyula egyetemi tanár, Gulyás László neves szegedi történész, Bogár László közgazdász, Szőcs Géza író-költő, Szaniszló Ferenc újságíró, Balassa Zoltán és Raffay Ernő. w