Magyar Hírlap online

Helyre kell állítani az irányítást

A számvevőszéknek meg kell várnia az új Alkotmányt, s az ÁSZ-ról szóló törvényt ehhez szükséges igazítani

Nagyüzem lesz szeptemberben a számvevőszéknél, több fajsúlyos témájú jelentéssel állnak elő. A vizsgálati szempontoknál változás, hogy a szabályosság ellenőrzése mellett előtérbe kerül a célszerűség kérdése. Minderről Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke beszélt a Magyar Hírlapnak. Mivel jó ideig nem volt elnöke a szervezetnek, az irányítást is helyre kell állítani.

– Mivel kezdte ÁSZ-elnöki mun-káját?
– Miután úgy gondolom, az Állami Számvevőszék munkája csak úgy teljesedhet ki, ha szorosan és hatékonyan együttműködik a társszervezetekkel – például a Legfőbb Ügyészséggel vagy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal –, elkezdtem a kapcsolatfelvételt. Ez az együttműködés eredményezheti azt, hogy az ÁSZ által feltárt szabálytalanságok, olykor bűnügyek, eljussanak a valós számonkérésig, az igazságszolgáltatásig.

– Ez jogos igény, hiszen számos esetben érte kritika a szervezetet, hogy hiába tár fel szabálytalanságokat, visszaéléseket, ha utána nem történik semmi.
– Fontosnak tartom felhívni a figyelmet arra, hogy az ÁSZ nem a végrehajtó hatalom része. Hatósági jogosítványok híján nem kényszerítheti ki a szankciók, számonkérések végrehajtását. Ennek ellenére az önkormányzatok a vizsgálatokban foglalt javaslatok mintegy hetven százalékát, a tárcák pedig valamivel kevesebb mint ötven százalékát érezték magukra nézve kötelező érvényűnek.

– Ez pedig felveti, hogy szükséges-e a számvevőszék jogállását törvényi szinten megváltoztatni. A világon ugyanis többféle számvevőszék létezik, van olyan, amely bírói jogkörökkel is rendelkezik. A kínai például statáriális bírói jogokat kapott.
– A magyar számvevőszék hál’ istenek nem ilyen. Ám ne felejtsük el, hogy Magyarországon elkezdődött az alkotmányozási folyamat. Megítélésem szerint az ÁSZ elsődleges feladata a vonatkozó törvények végrehajtása, amelyeket ugyanakkor vitathat, sőt jeleznie kell, ha a jogszabály végrehajthatatlan vagy koherenciazavar mutatkozik. A jogszabály-módosítás kezdeményezésének lehetőségével eddig is élt, és a jövőben is élni fog az ÁSZ. Ezzel együtt úgy gondolom, a számvevőszéknek – szakmai stabilitását, hitelességét megőrizve – meg kell várnia az új alkotmány elfogadásának eredményét. Az ÁSZ-ról szóló törvényt pedig ehhez kell majd igazítani.

– Az önök által az alkotmány-előkészítő bizottságnak készítendő szakanyagban milyen javaslatokat fogalmaznak majd meg?
– A jövőben nemcsak a törvényességi, hanem a célszerűségi szempontokat is vizsgálni akarjuk. A vonatkozó jogszabály az ellenőrzésnek három irányát határozza meg: a szabályosság, a célszerűség és a hatékonyság vizsgálatát. Eddig jellemzően a szabályosság vizsgálata volt az ÁSZ fő profilja, így az egész módszertana erre épült. Ám 2008-ban, a válság kitörésekor az is előtérbe került, hogy ha kevesebb a pénz, a feladat viszont ugyanannyi, mint korábban, akkor fontossá válik a célszerűség górcső alá vétele. Ugyanígy szempont, hogy az ÁSZ által leírtak tudnak-e változást generálni, valamint, hogy milyen következményei, konkrét, számokban visszatükröződő eredményei vannak a számvevőszék megállapításainak.

– Napjainkban egyébként is különös igény mutatkozik az elszámoltatásra, a számonkérésre.
– A számvevőszék erősségéhez tartozik, hogy munkája és jelentései nyilvánosak, ami nyomatékot ad a megállapításainak. Ám ennél is sokkal fontosabb kérdés, hogy a szervezet megállapításait, javaslatait és jelentéseit miképpen fogadja a magyar Országgyűlés. Ez különösen a jövő héten benyújtandó zárszámadási jelentés kapcsán mutatkozik majd meg. A zárszámadás az egyik legnagyobb súllyal bíró jelentés, amelyet minden évben augusztus 31-ig kell benyújtanunk az Országgyűlésnek. Ebben a dokumentumban a számvevőszék az ország előző évi költségvetése elszámolásának megalapozottságát és hitelességét hivatott megállapítani. Egyébiránt az első jogi problémával épp a zárszámadás ellenőrzése során, illetve az ÁSZ előző évi tevékenységéről szóló beszámoló aláírása kapcsán szembesültem. Egy korábbi, hivatalba lépésemet megelőző időszakban elkészített dokumentumot kellett aláírnom. Épp ezért első körben azt mondtam, hogy nem írom alá. Ugyanis nincs módom arra, hogy ellenőrizzem, amit írtak, az teljesült-e. Aztán jogászokkal egyeztetve abban maradtunk a főtitkár úrral, hogy egy teljességi nyilatkozatot kapok. Így megfelelünk annak a jogi, kicsit merev szabályozásnak, hogy mindent az elnöknek kell aláírnia.

– Mondana még néhány konkrétumot az eltelt rövid idő alatt folyó munkáról?
– Bár jóval hivatalba lépésem előtt kezdődött el, de a közeljövőben vizsgáljuk meg a 4-es metró beruházásáról, a szervtranszplantáció kezeléséről, az Országos Cigány Önkormányzat, illetve a fogyatékkal élők nonprofit szervezeteken keresztül történő állami támogatásáról készülő jelentéseket is.

– A sajtóban ellentmondó hírek keringtek arról, hogy az elmúlt két évtizedben volt vagy nem átfogó ÁSZ-ellenőrzés a Fővárosi Önkormányzatnál.
– Van úgy, hogy az ÁSZ témavizsgálatot folytat, vagyis egy-egy részterületet ellenőriz. Ugyanakkor az Országgyűlés határozata értelmében a szervezet négyévenként visszatérő, átfogó vizsgálatot végez a legnagyobb költségvetéssel rendelkező helyhatóságoknál, s ezekből Budapest kimaradt. Arra kértem a kollégáimat, készítsék el az ellenőrzés módszertanát, hogy mielőbb elvégezhessük ezt az átvilágítást is.

– Melyek a további teendői?
– Az irányítást kell helyreállítani, hiszen jó ideig nem volt a számvevőszéknek elnöke. Ezenkívül a minőségbiztosítást szükséges tovább erősíteni, valamint módszertanilag át kell tekinteni néhány kérdést. Előtérbe szeretném helyezni, hogy a számvevőszék a munkájával ne csak azt mutassa meg, amit az ellenőrzöttek rosszul csinálnak, és kizárólag számonkérőként lépjen fel, hanem segítse azokat, akik a közpénzzel, a közvagyonnal gazdálkodnak.

– Öt év távlatában milyen számvevőszéket képzel el?
– Olyan szervezetet, amelynek tekintélye és szakmai képességei fejlődni tudnak. Azt szeretném elérni, hogy az ÁSZ az elemzésein keresztül hozzáadott értékeket nyújtson, illetve közpénzt takarítson meg, így gazdagítva a közvagyont. Fontos az új minőség létrehozása. Öt év múlva azt szeretném látni, hogy a rendhez, a rendezettséghez hozzájárult az ÁSZ az állami vagyon hatékony felhasználása terén is, s ezeken keresztül egy magasabb gazdasági teljesítmény, nagyobb nemzeti jövedelem megteremtését segíti elő. Fontosnak tartom az alternatív erőforrások ügyét, ezért a zöldügy, az energia, illetve az energiahatékonyság kérdése kiemelt helyet kap majd. Az ÁSZ-nak a jövőben a klímaváltozással jelentkező problémák megoldásában is fokozottabban jelen kell lennie. Nagyon fontos döntés volt az elődöm részéről, hogy ezt önálló témavizsgálat tárgyává tette. A jövőben azonban nemcsak eseti témavizsgálattal, hanem a négyéves stratégia részeként szeretném mindezt a normál vizsgálatok sorába illeszteni.

---

Mik kerülnek a célkeresztbe?
Elsőként az ország tavalyi gazdálkodásáról, majd a vagyonkezelés eredményességéről mondanak véleményt a számvevők a jövő héten. A következő időszakban vitatják meg a 4-es metró beruházásáról, a szervtranszplantáció kezeléséről, az Országos Cigány Önkormányzat gazdálkodásáról, illetve a fogyatékkal élők nonprofit szervezeteken keresztül történő állami támogatásának hasznosulásáról készülő jelentéseket.

Hirdetés:
Nincs lakásbiztosítása? Kösse meg a piacvezető lakásbiztosítónál, havonta már egy pizza áráért védheti otthonát! Lakásbiztosítás