Magyar Hírlap online

Rosszra használt rendőri erők 2006 véres őszén

Bár a rendőrség a 2006. szeptember 18-i tévészékházostrom után számított arra, hogy október 23-án is komoly demonstrációkkal kell szembenéznie, mégis felkészületlenül érték az események – többek között ez derül ki a lapunk birtokába jutott vizsgálati dokumentumokból. Az ezen a napon tartott vezetői értekezleten például Szabadfi Árpád akkori országos főkapitány-helyettes már jelezte, hogy az októberi önkormányzati választások eredménye nagyban befolyásolja majd az október 23-ai hangulatot. „Ha nagy arányban veszít az MSZP, akkor nehéz helyzet alakulhat ki, nem csak a fővárosi, a megyei főkapitányságokon is nagyon észnél kell lenni” – mondta. Ugyanezen az értekezleten egy vezérőrnagytól az a kérés is elhangzott, hogy legyen elég tartalék, és „legyünk toleránsak, de azért tartsuk szárazon a puskaport, tehát ha kell, akkor képesek és készek legyünk intézkedni”. Érdekesek a visszaemlékezések a Károly körúti eseményekre is. Ezekből többek között kiderül, hogy a rendőrség tudta: ha nem képes elválasztani a Károly körúton a demonstrálókat a Fidesz-nagygyűlés résztvevőitől, nagy baj lesz. Egyes visszaemlékezések szerint ezt bizonyos egységek megpróbálták, mások azonban úgy emlékeznek, ez ügyben nem történt intézkedés annak ellenére sem, hogy ezt a Fidesz-rendezvény szervezői is kérték.

A vezetőségben uralkodó káoszt jól jellemzi Miskolci Csanád, az egyik bevetési osztály akkori helyettese, aki meghallgatásakor kijelentette: a törzs úgy hozott döntéseket, hogy nem volt tisztában azzal, milyen feltételekkel kell őket végrehajtani. „Ezért többször kaptunk olyan utasítást, amely fizikailag, illetve a gyakorlatban kivitelezhetetlen volt.”

Az október 23-i biztosítás kapcsán Szabó Ferenc, a Köztársasági Őrezred parancsnoka is rámutatott: a rendezvények vonatkozásában nincs tisztázva egyértelműen, hogy ki miért felelős. Azon a napon az EDR-rádiórendszer csődöt mondott, és teljes forgalmazási káosz alakult ki a biztosításban.

Az egyik legérdekesebb meghallgatási jegyzőkönyvben a 23-i műveletirányításért felelős Majoros Zoltán rendőr alezredes a brutalitás okairól azt mondja: a tömegoszlatáskor közelharcban a hétköznapitól teljesen eltérő rendőri intézkedés valósul meg, ahol a tüntetők nem szabályszerűen küzdenek, hanem sok esetben „aljas módon” igyekeznek a rendőröknek sérülést okozni. Ennek következtében néhány rendőr vélhetően a türelmét is elvesztheti, és szükségtelenül agresszívvá válhat. Ilyen esetekben beszűkülhet a rendőr látásmódja, gondolkodása, és ennek következtében rendkívül egyszerű, de hatékony módját választja ellenfele harcképtelenné tételének. A rendőrökben ilyenkor az működik, hogy a lehető leggyorsabban és a leghatékonyabb módon tudják ellenfelüket ártalmatlanná tenni. Ugyanakkor Majoros elismeri, ez nem jelentheti, hogy ők is ugyanolyan kegyetlenül járjanak el, mint ahogy velük szemben fellépnek. Majoros hivatkozik a hiányos védőfelszerelésre és arra is, hogy az egységeket nem váltották le időben.

---

Vizsgálatra szoruló súlyos cselekmények

A Fidesz szerint a Magyar Nemzet tegnapi számában ismertetett rendőrségi dokumentumok azt bizonyítják, hogy a rendőrségen – az Ignácz-jelentés alapján – egy „összességében korrektnek nevezhető” jelentés született a 2006. szeptember 18-i tévéostromkor elkövetett „szakszerűtlenségekről”. Gulyás Gergely, a 2006-os eseményeket vizsgáló országgyűlési albizottság fideszes elnöke emlékeztetett arra: most kiderült, hogy a rendőrségen is úgy érezték, vizsgálatra szoruló súlyos cselekmények történtek, amelyek kapcsán meghallgatják Gergényi Pétert is. (MH)

Hirdetés:
Nincs lakásbiztosítása? Kösse meg a piacvezető lakásbiztosítónál, havonta már egy pizza áráért védheti otthonát! Lakásbiztosítás