2009-05-11
Bajnai kicsomagolt
Megjelent a Magyar Élet 2009. április 30- számában
Bajnai György Gordon megérkezett a kommunista aranyifjúság feltőkésített táborából a Magyar Köztársaság nevű zárt miniszterelnöki székébe, más szóval a gazdasági hatalomból a politikai hatalomba, és április 20-án kicsomagolt: 1300 milliárdos kiadás-csökkentés a célkeresztben. (A zártkörűen működő részvénytársaság, röviden zárt., a cégek azon formája, amely részvénytársaság ugyan, de a részvényesek köre zárt, ahol nem szeretnék még azt sem, ha a részvényesi kör egy kis része cserélődne bizonyos időközönként.) Nemzetközi sajtótájékoztatón ismertette programját, amelyet pár nappal korábban az MSZP és az SZDSZ parlamenti képviselőivel már ismertetett. Elmondta, hogy a magyar állam a szociális- és lakástámogatásokra, az állami működési költségekre, illetve az adósságszolgálatra költ jelentősen többet a régiós országoknál. "Egyöntetű elemzői vélemény, hogy a csapdahelyzetből csak a növekedés élénkítése révén lehet kilábalni" – mondta, de mind az amit megoldásként javasolt, inkább bénításra, mint élénkítésre alkalmas. – Erős megszorításokra van szükség – mondta –, a februári csomaggal együtt idén 400 milliárd, 2010-ben pedig már 900 milliárd forintos lefaragásra, ami azt jelenti, hogy a csomag eredményeként összesen mintegy 1300 milliárdos kiadáscsökkentésre készül.
A tájékoztatón elmondta: a kormány azonnal újra tárgyalni kíván a Nemzetközi Valutalappal (IMF) és az Európai Bizottsággal, hogy megismertesse a két szervezet képviselőivel az új előrejelzéseket, az egyensúlyt biztosító intézkedéscsomagot. Szavaiból az derült ki, hogy az előrejelzést az unió székhelyén még jóvá kell hagyni.
Miről is van szó, miért kell tárgyalnia a magyar kormánynak az említett nemzetközi intézményekkel? Az ország eladósodása okán, vagy egyéb körülmények miatt? Történelme folyamán Magyarország a középkori birodalmi Magyarország összeomlása óta több-kevesebb mértékben külső birodalmi függésben élt. A mai "birodalmi" függést
Bogár László közgazdász, egyetemi tanár (tanulmányában, ami olvasható a Magyar nemzetpolitika című könyvben, kiadta a Magyar Konzervatív Alapítvány) így magyarázza:
"A jelenlegi birodalmi függés felismerését kétségtelenül nehezíti, hogy ez a birodalom nem a földrajzi, hanem a szimbolikus térben épül fel. Nem egy »országként« működő impérium tart minket függő helyzetben, hanem egy országok feletti térben »lebegő«, de azért nagyon is létező birodalom, a nyugatias globalitás hatalmi rendszere. E hatalmi rendszer fő elemei: a kényszerítő hatalmi, a fegyelmező hatalmi és a véleményhatalmi szimbolikus erőszak intézményei. Ezeket az intézményeket a saját »lokalitásunkban« közvetlenül megjelenő multinacionális vállalatok, az IMF [Nemzetközi Valutaalap], a Világbank, a hitelminősítők és a globális média testesítik meg. A valóságos hatalmat ők gyakorolják a Magyarország nevű »lokalitás« területén, hiszen érdekérvényesítő képességük ma már sokkal nagyobb, mint valamennyi magyar uralmi szereplőé együttvéve, beleértve a társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális elitek mindegyik csoportját."
Ilyen történelmi helyzetben egy függetlenségi igényét még el nem vesztett ország igyekszik a függés káros hatásait elhárítani, a szuverenitás elemeihez ragaszkodni, másszóval a birodalmi függésnek ellenállni. Ez a jelenlegi magyar közhatalomtól nem várható el.
"Egy soha, senki által semmire meg nem választott, ennél fogva illegitim miniszterelnök bejelentette, hogy mindenfajta felhatalmazás nélkül lenyomja az emberek torkán a minden eddiginél brutálisabb megszorításokat tartalmazó MSZP csomagot" – fogalmazott
Szíjjártó Péter, a Fidesz sajtótájékoztatóján.
Mint mondta – utalva arra, hogy a Bajnai-program keményebb, mint a Gyurcsány Ferenc által bejelentett bármelyik csomag –, Bajnai Gordon "Gyurcsányabb a Gyurcsánynál". Közlése szerint, ez a megszorító csomag, ez az MSZP-csomag minden eddigi csomagnál brutálisabb, és minden eddiginél brutálisabban bünteti az embereket, azokat az embereket, akik egyáltalán nem tehetnek arról, hogy Magyarország ilyen helyzetbe került. Kérdésre válaszolva Szíjjártó hangsúlyozta: míg az MSZP-kormány a megszorításokban gondolkodik, ami rossz irány, addig a Fidesz gazdaságpolitikájában a gazdasági növekedésen van a hangsúly.
Dióhéjban a csomag terhe:
Közszférában • a nominális bruttó kifizetések rögzítése két évre; • a 13. havi juttatás megszüntetése; • az önkormányzati támogatások csökkentése.
Nyugdíjrendszerben • a korhatáremelés előre hozása (2012-től); • a 13. havi nyugdíj második részének visszavonása; • a 13. havi nyugdíj megszüntetése, ehelyett GDP-hez kötött prémium; • a rokkantnyugdíjazás feltételeinek szigorítása.
Szociális támogatások terén • a táppénz 10 százalékpontos csökkentése; • a családi pótlék befagyasztása két évre; • a gyes és a gyed együttes időtartama 3-ról 2 évre csökken: • a lakástámogatások megszüntetése: a távhő- és gázárkompenzáció fokozatos elvétele.
Egyéb • a közösségi közlekedési támogatások csökkentése; • az utazási kedvezmények felülvizsgálata; • a közmédia támogatásának csökkentése; • a közösségi agrártámogatások nemzeti kiegészítése csökkentése.
Adózásban: • csökkennének a személyi jövedelemadókulcsok 15–17, illetve 33–35 százalékra, az alsó kulcs sávhatára 4–5 millió forint lenne; • bevezetnék az összbruttósítást, amely azt jelenti, hogy a munkavállalói bér és a járulékok együtt képezik az adóalapot; • jövőre öt százalékkal csökkenne a munkáltatói járulék; • 2010-ben megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás; • adómentességek, kivételek korlátozása, radikális egyszerűsítés.
Bajnai Gordon a csomagot ismertető nemzetközi sajtótájékoztatóján ismert toposszal is előhozakodott: a magyar állam működése nem hatékony. Az egyensúly helyreállításához szerinte kiadáscsökkentésre van szükség.
Mialatt a pénzügyi válság ürügyén az újraoltott gyurcsányozással tovább nyírják tövig a magyar szociális mezőt, szóba sem kerül az állam működtetése során elkövetett mérhetetlen pazarlás, mint olyan terület, ahol több százmilliárd forintot lehetne megtakarítani a költségvetésben. A baloldali pártelit talán nem is tud elképzelni más forrást saját gyarapodására, mint az állami forrásokat. Ennek érdekében túlnövekedett az állami szektor feltehetően fölösleges hivatalokkal, fölösleges feladatokkal. Vajon készítenek-e időközi hatékonysági vizsgálatokat, mint ami a privát vállalatoknál rendszeresen megtörténik. Az állami pazarlást nem úgy kell értelmezni, hogy a hozzánemértés miatt megy el a pénz, hanem úgy, hogy az elvtársi körnek kereseti lehetőséget kell biztosítani, olyan anyagi pozícióba helyezve őket, amelyből a párt kormányhatalomban tartását hatékonyan tudják támogatni. Ez tehát a nagyonis hozzáértés zárttársulati mechanizmusa.
Tanulságos a
Debrecen Online jelentése (Spóroljunk az államon) az állami pazarlásról:
"A közfeladatok ellátása és a költségvetés számai között nincs egyértelmű, világos és átlátható kapcsolódás. A legtöbb közfeladat esetében az ágazatokat irányító minisztériumok nem tudják megmondani, hogy mennyibe is kerül az adott közfeladat ellátása… – írták még tavalyi kutatásukban a minisztériumok hatáskörébe tartozó közfeladatokat, s azok ellátását vizsgáló szakértők (a Telkes Tanácsadó ZRt és a feladattal megbízott más cégek munkatársai), akik javaslatokat is tettek a jobbításra. Az elkészült anyag alig kapott sajtóvisszhangot, s egyáltalán nem hasznosult, pedig ha a módosítási javaslatok mentén elkezdődött volna a minisztériumok megreformálása, mára már jelentő s kiadáscsökkentést lehetett volna megvalósítani ezen a területen. ... A kormányzati működésnek nem szerves része az intézkedések következetes kontrollja, holott az elengedhetetlen része a jó működésnek – írják a szerzők, akik szép hosszú listát készítettek arról, hol úsznak el a milliárdok. Az állam karcsúsításán rendre azt értik, hogy kevesebbet költsünk az egészségügyre, oktatásra, szociális kiadásokra. Egy kicsit lefaragnak ugyan a minisztériumok gazdálkodásából is, de ettől még folytatódik a pazarlás, a kuszaság, az állami pénzek körüli visszaélések, s burjánzik a korrupció. ... A Transparency International legutolsó jelentése szerint Magyarország a korrupciós listán az utóbbi évben nyolc helyet esett vissza. Ez még nem sokat mond, de azt jelezi, hogy egyre romlik a helyzet ezen a téren. Egyes számítások szerint a magyar állampolgároknak évente 200 milliárd forintjába kerül a korrupció. A korrupciós mechanizmusok szinte teljesen beépültek az állami pénzek elosztásába. Úgyis fogalmaznak elemzők, hogy hazánkban intézményesülni látszik a korrupció világa. A Zuschlag-per egyik hozadéka lehet, hogy a korrupció kérdése a középpontba kerül. Nyilvánvaló, hogy az a 75 millió forint, amit »Zuschlag és társai« tulajdonítottak el a közpénzekből, csepp a tengerben. Ám a per során arra derült fény, hogy léteznek olyan csoportok, melyek azt hiszik, hogy bármit megtehetnek ebben az országban. A népet mélyen lenézik, az csak hivatkozási alap ezeknél az álbaloldali parazita elemeknél. Számukra a politikusi pálya nem szól másról, mint hatalomra kerülésről és pénzgyűjtésről."
– A válság kér lemondást az emberektől – Bajnai megfogalmazásában. Szavai szerint lemondást kér a válság a "nagyszüleinktől, a nyugdíjasoktól", akiknek le kell mondania a 13. havi nyugdíjukról. A családoknak is szembe kell néznie a lemondással, mert az elkövetkező két évben nem emelkedik a családi pótlék összege. Bajnai azt állítja, hogy a jövő nyugdíjasainak is meg kell hozniuk az áldozatot azzal, hogy tovább dolgoznak, tovább maradnak a munka világában. Ezeket a lemondásokat számszerűen is megjelölte, de vajon mit jelent forintban az a mondat, hogy: – A program szolidaritást kér a vagyonosoktól is, hogy egy ideig adózzanak többet. Ezt a kérés(!) nincs a programpontok közt.
"Szociális kiadásként" említi a "szocialista" miniszterelnök azokat a kifizetéseket, amiknek a teljesítése alapvető állami kötelezettség annak értelmében, hogy mindenkinek joga van a kornak megfelelő alapvető életvitelhez. A pártelit mágnás nagyurainak kormánya "szociális költekezésnek" nevezi az állami juttatásokat, amelyek a nyomorszint fölött tartják a rászorulókat. Tehát költekezés, amit le kell faragni. Így szólnak a nyugdíjról, ami pedig a társadalom intézményes gondoskodása azokról, akik munkájukkal életben tartották, fenntartották a társadalom működését, és nevelték a következő generációt munkabíró korukban. Ez minden ország társadalma folyamatos fennmaradásának rendje. Már csak ezért sem szabad a csak nyereségre törekvő külföldi vállalkozóknak átengendi a hazai termelési lehetőségeket, akiknek a munkás nem több mint termelési költségtétel, és érzéketlenek aziránt, hogy a dolgozó réteg része és fenntartója egy társadalomnak.
– Újra kell építeni a bizalmat Magyarország iránt – jelentette ki Bajnai. Meg azt, hogy – adócsökkentéssel meg kell teremteni a növekedés feltételeit. Milyen jól tudják, hogy a magas adó bénította a gazdaságot. Dehát ők emelték állandóan az adókat. – Újra kell építeni a bizalmat? Dehát ők veszítették el a bizalmat. Ôk borították fel a pénzügyi egyensúlyt. Azt mondja: ösztönzik majd a bankokat, hogy adjanak hitelt a kis és közepes vállalatoknak. Akkor miért szüntették meg az Orbán-kormány által beindított Széchenyi Programot, amely éppen ezt valósította meg. Hiszen ez a párthatalom döntötte válságba a magyar gazdaságnak ezt a jelentős vívmányát. Épp ez a komprádor társaság szolgáltatta ki az országot a multiknak nyújtott adómentességgel, a magyar vállalkozások megnyomorításával. Újabb forrásokat fordítanak a munkahelyek megőrzésére? Ismét úgy, hogy állami pénzt adnak a külföldi vállalatoknak, hogy ne csökkentsék a munkások számát? Ez mikor működött? Az uniós források felgyorsításáról szólt. De hát azért kell felgyorsítani, mert azt is elhanyagolták a múltban.
A közszférát sújtó megszorítások ismertetésével kezdte a miniszterelnök. Ám nem esik szó arról, hogy csökkentik a miniszterek, államtitkárok, egyéb fontos elvtársak állami költségen utaztatását feleségestől titkárnőstől, kísérő személyzettel együtt a nagyvilág mindenféle rendezvényeire. Gyurcsány külön járatú légi utazgatásai emlékezetesek. Ezekre mérhetetlenül több pénzt szívtak ki az államkasszából eddig, és bizonnyal ezután is, mint amit most elvesznek a köztisztviselőktől.
A szociális rendszert érintő kiigazításokat a táppénz összegének 70-ről 60 százalékra történő csökkentésével kezdte a miniszterelnök. Ezután a családi pótlék két éves befagyasztásának bejelentése következett. A GYES és a GYED két évre csökkentését úgy tálalta, hogy 2012-ben jutnak el a bölcsődéig azok a gyerekek, akikre ez a megszorítás már vonatkozik.
A nemzetpusztulás megállítása minden más problémánál fontosabb lenne ma Magyarországon. Ezek a kiadások a gyermekvállalást erősítik, sokak számára ez tette lehetővé a család növekedését. Egyébként a gyermekvállalás életbevágó kérdés a nemzet jövőjét illetően. Ismét
Bogár Lászlót szólaltatjuk:
"A magyar társadalom termékenysége most már több mint ötven éve az egyensúly megtartásához szükséges szint alatt van, és a folyamatos süllyedés nyomán ma alig felét éri el a minimálisan szükséges szintnek. Minden évben hozzávetőleg ötven százalékkal többen halnak meg, mint amennyien születnek, és e tendencia folytatódása esetén egy évtizeden belül akár kétszer annyian is meghalhatnak, mint ahányan születnek. Ha ez bekövetkezik, onnan nincs visszatérés."
Ebből következően nyilvánvaló, hogy ez a politikai garnitúra érzéketlen a magyar nép létét veszélyeztető tények iránt, hiszen még azt is elveszi, ami legalább fékezi a hanyatlást.
A lakáshoz jutási támogatások jelenlegi rendszere július elsejétől kerül felfüggesztésre. Ez is családvédelmi támogatás volt.
A gázártámogatást a gáz árának világpiaci csökkenésére hivatkozva két év alatt kívánják eltörölni. Racionalizálják majd a közösségi közlekedést, ki fogják igazítani a közmédia támogatását és az agrártámogatások korrekciója is megvalósul majd a miniszterelnök szerint.
A közmédia állami támogatása jelenleg pártérdekű. A baloldali pártoknak és érdekeknek a kiszolgálása a médiában erősen érzékelhető. A Duna TV műsorán is egyre inkább érződik a baloldal kultúrpolitikája.
A kormány azt javasolja, hogy idén 25 százalékra emelkedjen az áfa felső kulcsa, és jöjjön létre egy 18 százalékos kedvezményes, átmeneti kulcs. Utóbbiba csak a tej, tejtermékek, kenyér, pékárú és a távhő tartozzon – hangsúlyozta Bajnai Gordon.
Képzeljük el azt a helyzetet – itt ahol a GST 10 százalék – , hogy milyen hatása van termelésre és társadalomra bármely árunak és szolgáltatásnak megterhelése az eladási ára negyedével. A megtermelő/előállító boldog lenne, ha befektetett pénze és munkája garantáltan jövedelmezne 25 százalékot. Ekkora terhelés, úgy ahogy van, tisztességtelen árdrágítás és fogyasztóellenes, tehát társadalomellenes cselekedet. Erkölcstelen is, mert alkalmas arra, hogy megélhetési okból – előállító és fogyasztó közös érdekéből – eltagadja az árucserét, ami a törvény szerint üldözendő bűncselekmény. Bűntudatgerjesztő, lelkiismeretromboló morális terrorizmus.
A kormány tervei között szerepel, hogy jövőre "az adóparadicsomba menekített jövedelmet és vagyont" bevonnák az adóalapba.
Adóparadicsom. A kapitalizmusban ez a mennyek országa, ahova csak az igazak és jók, vagyis kivételezettek léphetnek be. Földi értelmezése érdekében olvassuk el egy adóparadicsomtermelő cég termékleírását. A "Lovis Limited – Professzionális Offshore Cégbejegyző, tanácsadó és Kereskedelmi Iroda" internet honlapjáról idézzük ennek a teljesen legális adóelkerülési módszernek a szakszerű leírását:
"Az off-shore angol kifejezés partonkívülit, parttól távol esőt jelent. Az offshore cég tehát olyan vállalkozás, amely valamely országban (vagy az ország törvénykezésileg önálló, független területén) bejegyzésre került, de nem folytat gazdasági tevékenységet az adott területen. Az ilyen státuszú cégnek tehát nem származik bevétele a bejegyzés országából, csak annak határain kívülről. Mik azok az adóparadicsomok? Adóparadicsomnak nevezi a magyar köznyelv azokat az államokat vagy területeket, amelyek az oda bejegyzett offshore státuszú cégek számára rendkívül széleskörű adókedvezményeket biztosítanak. (Az eredeti angol kifejezés – tax haven – adómenedéket jelent). Az adott országban törvények teszik lehetővé a kedvező adózási státuszt az offshore cégek számára. Ezt azért hangsúlyozzuk, mert nem arról van szó, hogy a cég illegálisan nem fizet adót, hanem ellenkezőleg, törvények által biztosított módon mentik fel az adózás, (vagy annak egy része) alól."
Ezt a közteherviselésből való kivételezést Magyarország szempontjából inkább nevezhetnénk adópokolnak, amihez a "magyar" kormány feltehetően így közelít: – Érdekeltek vagyunk országunk kifosztatásában, szíveskedjenek kizárólag offshore alapon itt hasznot termelni, azt elvinni és nem adózni.
Nem is különleges eljárásról szólunk, hiszen a Világ tőzsdéin a tőzsdeforgalom 90%-át offshore cégek bonyolítják. Az offshore tevékenységet és az adóparadicsomok (helyszíneinek) státuszait nemzetközi szerződések garantálják. Ez a mai nagyhatalmi, nemzetközi, kapitalista világuralmi rend. Ilyen tengeren kell hajózni.
Eredeti forrás: Csapó Endre
Csapó Endre