Magyar Hírlap online

Veszélyben a génállomány

A vagyonkezelő miatt nem sikerült határidőre az átalakítás, az érdi kutatóintézet végelszámolás alá került

Veszélybe került a magyar gyümölcsök génállománya, mivel az érdi gyümölcstermesztési kutatóintézet kényszer-végelszámolás alá került a központhoz tartozó nyolcszáz hektáros földterülettel együtt. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. a törvényi rendelkezés ellenére „elfelejtette” tavaly június végéig a közhasznú társaságot korlátolt felelősségű társasággá alakítani.

Az Érdi Gyümölcs- és Dísznövény-termesztési Kutató-Fejlesztő Kht. hazánk egyik legnagyobb génbankja, ahol az országban honos összes csonthéjas génállományát őrzik és nemesítik.

„A kutatóintézet nyolcszáz hektáros, az M6-os autópálya közelsége miatt magas, mintegy egymilliárd forintos értéket képviselő földterülettel is rendelkezik, amely egyedülálló módon nem az állam, hanem a kutatóintézet tulajdonában van. Emellett a kutatóintézet Budafokon található központja is komoly értéket képvisel” – mondta Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke. Egy 2007-ben elfogadott jogszabály miatt kellett kétéves határidővel a közhasznú társaságoknak tavaly június végéig korlátolt felelősségű társaságokká alakulniuk. Font szerint az MNV hibájából nem sikerült határidőre (három napot késtek) az átalakítás. A képviselő már tavaly decemberben írásbeli interpellációban kért magyarázatot a vagyonkezelőt felügyelő Oszkó Péter pénzügyminisztertől, aki elismerte a hibát, de közölte, az MNV mindent megtesz annak érdekében, hogy a kutatóintézet a jövőben is működhessen. „A határidő lejárta után a vagyonkezelő bírósághoz fordult az átalakulás utólagos elismerése céljából, azonban a testület első és másodfokon sem fogadta be a társaság átalakítását, így a cégre kényszer-végelszámolást rendelt el” – hangsúlyozta a politikus, aki szerint a tulajdonos állam megakadályozhatta volna a végelszámolás elrendelését, azonban ezt valamiért nem tette meg a nyolcszáz hektáros termőfölddel rendelkező kutatóintézet esetében. A végelszámolást a Reorg Zrt. végzi, amely tulajdonosi jogkörben értékesíti az intézet vagyonát, majd elszámol az állam felé. „Ennek értelmében a végelszámoló azt kezd a kutatóintézet ingó és ingatlan vagyonával, köztük a nyolcszáz hektáros földterülettel, amit akar” – hangsúlyozta. Font Sándor szerint a Reorg Zrt. bizonytalan tulajdonosi körű, mivel a társaság tagjai között offshore jellegű céget is fel lehet fedezni. A Fidesz felszólította Oszkó Péter pénzügyminisztert, Kamarás Miklóst, az MNV elnökét és Nagy Jánost, a Vagyonkezelési Tanács elnökét, hogy haladéktalanul intézkedjenek a társaság vagyonának átcsoportosításáról egy új cégbe, amellyel az érdi kutatóintézet elkerülheti a végelszámolást. „Ezt már korábban is megtehette volna az állam, információink szerint azonban Benedek Fülöp – korábban elbocsátott MNV vezérigazgató-helyettes – nyomására, a bíróságra hagyta a döntést, amely a jogszabályok miatt csak végelszámolást kezdeményezhetett. Mindezt annak ellenére tehette meg, hogy az intézet gazdálkodásával probléma nem volt” – mondta Font Sándor. A Fidesz megtámadta a bíróságon azt a döntést, amely a Reorg Zrt.-t jelölte ki végelszámolónak, így a testület jogerős döntéséig az állam még helyrehozhatja a hibáját. Az MTI-nek nyilatkozó Gőgös Zoltán, az agrártárca államtitkára szerint nincs veszélyben a kutatóintézetnél lévő magyar gyümölcsgénállomány, noha a kht. mostani cégformájában megszűnik, de alakul helyette egy ugyanolyan profilú cég, amelynek tevékenysége azonos lesz az előzőével.

---

A törzsültetvények megszűnése nemzetgazdasági károkkal járhat
Érden kívül Újfehértón, Cegléden és Fertődön vannak gyümölcstermesztési kutatóintézetek. Ezek a központok évtizedek óta szolgálják a hazai gyümölcstermesztési és gyümölcs-faiskolai szektort új fajták előállításával és a termelés biológiai alapjainak fenntartásával. Az érdi gyümölcstermesztési kutatóintézet a csonthéjas gyümölcsfajokból (kajszibarack, szilva, cseresznye, meggy, őszibarack) tartja fent a hazai gyümölcsök központi törzsültetvényét, amely magas biológiai értékű, vírusmentes alapanyagokat szolgáltat a faiskoláknak, illetve – gyümölcsfaoltvány formájában – a termesztőknek. Font Sándor szerint a törzsültetvények megszűnésével lehetetlenné válna a gyümölcstermesztők igényeinek új hazai fajtákkal való kielégítése vírusmentes ültetési anyaggal, s ez jelentős nemzetgazdasági károkat okozna. „Ez elsősorban a hazai nemesítésű, értékes fajták szaporítására és köztermesztésbe vitelére vonatkozik, mivel ezekből a fajtákból külföldről nem szerezhetők be magas biológiai értékű faiskolai alapanyagok vagy ültetési anyagok” – húzta alá Font korábbi interpellációjában. A politikus szerint nem szabad elfeledkezni azokról a magyar kutatókról (Brózik Sándor, Maliga Pál, Nyujtó Ferenc), akik világszerte nagy hírnévre tettek szert az új cseresznye-, meggy- és kajszibarackfajtákkal, amelyeket ők nemesítettek.