2010-08-09
Termálvizes zöldségtermesztés
Az agrárium alapozhatna a geotermikus energiára
Több tízezer új munkahely teremthető a hazai mezőgazdaságban a geotermikus energia felhasználásával a gödöllői Szent István Egyetem Kertészeti Technológiai Intézete szerint.
Erre alapozva és adottságainkat kihasználva rövid időn belül zöldségtermesztő nagyhatalom lehetnénk.
Világviszonylatban is kiemelkedő, összesen ezernégyszáznegyven forró vizet adó hévízkutat tartanak számon Magyarországon. Sajátos geológiai adottságainkat azonban eddig kevésbé használták fel a mezőgazdaságban, pedig a geotermikus energiára alapozva több tízezer új munkahely teremthető az ágazatban a gödöllői Szent István Egyetem Kertészeti Technológiai Intézete szerint. Dimény Judit, az intézet vezetője hangsúlyozta: erre az energiára alapozva és az üvegházi zöldségtermesztés nagyobb arányú elterjesztésével rövid időn belül zöldségtermesztő nagyhatalommá válhat Magyarország.
„Ezen megújuló erőforrások az energiaárak elszabadulása következtében még inkább felértékelődnek. Hasznosításukra a zöld gazdaság fejlesztésén belül elsősorban a kertészetben kínálkozik lehetőség” – mondta Dimény Judit a távirati irodának. Az évi mintegy kétmillió tonnányi, száznegyven-száznyolcvan milliárd forint értékben termesztett zöldség egyharmadát ugyanis jelenleg is a hozzávetőleg hatezer hektárnyi üvegház és fóliasátor alatt állítják elő. „A geotermikus energia felhasználásával ez a terület akár megkétszerezhető lenne, ami által az ágazat kitörési pont lehet az ország gazdasági megerősödéséhez” – mondta a professzor. Szakemberek szerint elsősorban Heves és Békés megye termálvízkútjait állíthatnák az üvegházi zöldségtermesztés szolgálatába, de más alföldi régiókban is óriási lehetőségek rejlenek, ahol már amúgy is több ilyen bázis működik. „Az egész évben olcsó energiával előállított friss zöldség termesztéséhez éppen a segélyeken élő, képzetlen, inaktív munkaerőt lehet némi képzéssel mobilizálni. Ezek az emberek állandó megélhetéshez juthatnak, így a zöldségtermesztés egyúttal fontos szociális kérdések legalább részbeni megoldására is lehetőséget kínál” – emelte ki Dimény Judit.
A gödöllői Szent István Egyetem a közeljövőben együttműködési megállapodást köt a városhoz közeli Turán létesülő óriás üvegház beruházását finanszírozó Sugar Holdig befektetői társasággal és a helyi önkormányzattal, hogy a sok ezer kétkezi munkás mellett az üvegházakat működtető mérnökök képzésében segítsen. Ennek keretében az egyetem diákjai szakmai gyakorlaton tanulhatják meg az üvegházi zöldségtermesztés fogásait, és a turai modellként számon tartott termesztési rendszert alaposan megismerhetik. A rendszerben környezetkímélő technológiával paradicsomot állítanak elő az ötmilliárd forintból tíz hektáron felépülő üvegfelület alatt. A fűtést a földből kinyert és hasznosítás után visszasajtolt, százharminc fokos termálvízzel biztosítják, és a termelés a legkorszerűbb eljárásokon alapul. További üvegházakban más zöldségeket is termesztenek a paradicsomon kívül, ellátva friss áruval a hazai és a külföldi piacot. Tura ráadásul ösztöndíjjal tervezi támogatni azokat az egyetemi hallgatókat, akik a leendő üvegház üzemeltetési technológiáját kitanulják. A település a fiatal szakemberek letelepedéséhez, lakáshoz jutásuk költségeihez is hozzá kíván járulni.
szsz