Magyar Hírlap online

Napszámosok megszámlált napjai az agráriumban

Megszűnhet a napszámosok foglalkoztatása egy áprilistól hatályba lépő törvény miatt. Ezzel több tízezer alkalmi munkás foglalkoztatása, több ezer napszámosnak munkát adó mezőgazdasági üzem, gazdaság kerülhet veszélybe. A munkaügyi ellenőrzések több százezer forintos büntetései ellehetetlenítik a gazdákat, akik az előírások megszegése esetén elveszíthetik jogosultságukat a nemzeti és uniós támogatásra.

Ésszerűtlen és betarthatatlan az áprilistól életbe lépő egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény, amelyet csaknem két év egyeztetés után, tavaly év végén fogadott el az Országgyűlés. A törvény egy része a növénytermesztésre is vonatkozik, ahol a mezőgazdaságban a legtöbb – évente megközelítően százezer fő – alkalmi munkást foglalkoztatnak. „A jogszabály miatt drasztikusan megnehezül, illetve a növénytermesztés esetében el is lehetetlenülhet az alkalmi munkavállalók foglalkoztatása. Holott a jogalkotók alapvetően azért készítettek új törvényt, mert a régebbi, ezt szabályozó, alkalmi munkavállalói könyvről szóló jogszabály is sok konfliktussal volt terhelt” – áll a Magyar Agrárkamara, valamint a FruitVeB, Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács lapunkhoz eljuttatott közleményében. A szervezetek érthetetlennek tartják, hogy a törvény előkészítésekor hiába egyeztettek több hónapon keresztül, a törvényben nem vagy csak kis részben vették figyelembe felvetéseiket, ajánlásaikat.

A problémákról Bajnai Gordon miniszterelnök, Gráf József agrárminiszter, Herczog László munkaügyi miniszter és Oszkó Péter pénzügyminiszter sem vett tudomást. „Az eddigieknél is bonyolultabbá vált az alkalmi munkások foglalkoztatásával kapcsolatos adminisztráció. Nem életszerű és kivitelezhetetlen, hogy munkavállalókként 25-30 adatot kell a munka megkezdése előtt a foglalkoztatási szerződésben rögzíteni, majd azokat a munkakezdés előtt elektronikus formában a hatóságoknak jelenteni” – hívják fel a figyelmet az érdekvédelmi szervezetek. Hangsúlyozzák, a növénytermesztésben az alkalmi munkásokat olyan csúcsidőszakban foglalkoztatják, mint például a hibridkukorica címerezése vagy a gyümölcsszedés, metszés, szőlőszüretelés, amikor esetenként akár több száz alkalmi munkás foglalkoztatása szükséges. Szerintük lehetetlen ekkora adminisztrációt a reggeli munkakezdésig teljesíteni, tekintve, hogy e munkáknál napról napra változik a napszámosok személye. „A jogszabály előírja, hogy agrárüzemenként egy évben maximum tízezer munkaórában foglalkoztathatnak alkalmi munkásokat. Holott például egy hektár hibridkukorica kézimunka-igénye – a gépesítés itt lehetetlen – eléri az ezerötszáz órát” – húzzák alá.

A munkaidőkorlát a gyümölcsösben is óriási gondot jelent, hiszen ott ezer-ezerötszáz óra a hektáronkénti kézimunkaerő-igény. Ez esetben a törvény szerint maximum tízhektáros gyümölcsöst lehet alkalmi munkásokkal műveltetni. A hajtatott zöldségek esetében még szélsőségesebb példát lehet hozni, ott négyezer óra hektáronként a kézimunka-igény.

„A jogszabály egyáltalán nem segíti a munkaügyi előírások betartását. A szigorodó és ésszerűtlen előírások miatt fokozódik a termelők kiszolgáltatottsága, a munkaügyi előírások megszegése miatt pedig a gazdaságok elveszíthetik jogosultságukat a nemzeti és uniós támogatásra” – fogalmaznak. Az agrárszakma a leghatározottabban elutasítja és elfogadhatatlannak tartja a jelenleg is kiélezett helyzet fokozását azért is, mert mindez a szakma válságának további elmélyülését eredményezheti. Ráadásul több tízezer ember alkalmi foglalkoztatása kerül veszélybe, és a feketegazdaság is tovább növekedhet.

Gőgös Zoltán, a szaktárca államtitkára az MTI-nek úgy nyilatkozott: a törvény megváltoztatására már nincs lehetőség, mivel a parlament a választások előtt már nem ül össze, de a végrehajtási rendelet megalkotásába bevonják az érintett szakmai szervezeteket.