Magyar Hírlap online

Még mélyül a válság a tejpiacon

Hiába emelkedett az elmúlt hónapokban valamelyest a tej felvásár­lási ára, továbbra is problémák tömkelege sújtja a tejtermelőket. Az uniós tejkvótarendszer átalakítása és a nemzetközi pénzügyi-gazdasági válság egyértelműen válságos helyzetbe sodorta a tejtermelőket.

Az elmúlt három évben kiderült: egyes tagországok nagyot vesztettek a termelés szabadabbá tételével, Magyarországon pedig a tehenészetek forráshiánya miatt súlyosabb helyzetbe került az ágazat.

„Két éve került sor a Közös Agrárpolitika felülvizsgálatára, hogy bizonyos mezőgazdasági termelési korlátozások eltörlése eredményeként a gazdálkodók a lehető legteljesebb mértékben tudjanak alkalmazkodni a piac jelzéseihez és az új kihívásokhoz. Nem igazán tudtak. A termelés növekedett, az árak olyan nagy mértékben estek, hogy uniós szinten több tízmilliárd eurónyi – több ezermilliárd forintnyi – veszteség keletkezett az utóbbi években az ágazatban” – olvasható a Magyar Agrárkamara lapunkhoz eljuttatott közleményében.

Hangsúlyozzák: hazánk tejkvótája valamivel több, mint kétmillió tonna tej termelését teszi lehetővé évente. „Ezt a mennyiséget még egyszer sem sikerült kihasználni, sőt a magyar tejtermelés a csatlakozás óta folyamatosan csökkent: a 2008–2009-es kvótaév nyolcvannégy százalékos kihasználtságával szemben a 2009–2010-es kvótaévben hetvenhat százalékra esett. Tavaly a tejelő tehénállomány mintegy tizenkétezer darabbal, a felvásárolt tej száztizenötezer tonnával lett kevesebb a korábbi évhez viszonyítva” – közli az agrárkamara. Félő, hogy a 2008-tól kezdődően évente emelkedő kvótamennyiséget a hazai termelők nem lesznek képesek kihasználni, sőt a kvótarendszer 2015-ös teljes megszüntetésével a tejtermelők helyzete tovább romolhat. Tovább emelkedhet az importtermékek aránya, felgyorsulhat a termeléscsökkenés, gyengülhet a versenyképesség, így ellehetetlenülnek a termelők.

A világgazdasági válság a tejpiacon is éreztette hatását, a termelőknek drasztikus tejárcsökkenéssel kellett szembesülniük, az árakban mintegy negyvenszázalékos visszaesés volt tapasztalható. A tavalyi átlagár már csak hatvan forint volt. Jelenleg hatvannyolc forint körüli felvásárlási árat kapnak a termelők literenként, de ez az ár csak közelíti az önköltséget. „Nem állt le a vemhes üszők exportálása. Az oroszok ötszáz–ötszázötvenezer forintot fizetnek egy állatért, de azok hazai pótlása több évbe kerül a biológiai törvényszerűségek miatt. Takarmánydrágulásra is lehet számítani, az import termékek beáramlása pedig nem csökken” – mutat rá
a Magyar Agrárkamara elemzése.

Az itthoni fogyasztás nem esett ugyan vissza, de a hazai termelésű tej és tejtermék iránt nem nőtt érezhetően
a kereslet.

A tejpiaci válság miatt meghozott uniós intézkedések nem orvosolták maradéktalanul az ágazat problé­máit. Igaz, hogy hatásukra emelkedtek a felvásárlási árak, de azok még uniós szinten is messze vannak a termelők által elvárttól. A termelői árak csökkenése ráadásul nem mutatkozott meg, és most sem tapasztalható a fogyasztói árakban.

Az uniós tagállamok agrárminiszterei a közelmúltban tárgyaltak a tejágazat jövőjéről. Úgy döntöttek, hogy az év végéig elkészül egy olyan átfogó intézkedési terv, amellyel átláthatóbbá válnak a szerződéses kapcsolatok, és javulnak a termelői alkupozíciók. Emellett kiálltak egy biztonsági háló létrehozása és az áringadozás csökkentése mellett is.