Magyar Hírlap online

Lantos Ferenc paprikája hódít a japánoknál

Háromezer embernek adhatna megélhetést az a paprikafajta, amelyet Lantos Ferenc nemesített az elmúlt években. A fajta kalciumszegény környezetben is kiválóan teljesít. A japánok és kirgizek után már a görögök is arról érdeklődnek, vajon a magyar paprika náluk is termeszthető-e.



Huszonkét éves Zastava áll meg a Szentes-Mag Kft. fóliasátrai mellett. Lantos Ferenc szegedi egyetemi tanár – aki a tanítás mellett egyúttal a Gödöllői Növénytudományi Doktori Iskola végzős PhD-hallgatója is – kiszáll a kocsiból, és a paprikaültetvényhez siet.

„Egy sátorban vannak a hagyományos és az általam nemesített fajták. Jól látszik, míg az előbbiek héja foltokban megrohadt, az utóbbiak egészségesek” – mondja. A nemesítő eredményére Ázsiában jobban figyeltek, mint idehaza. „Az előző kormány mezőgazdasági szakemberei mindent elkövettek, hogy ez a nemzeti kincs – amely háromezer családnak jelenthetne megélhetést és az államnak adót – ne kerüljön ki a kísérleti telepről. Most ott tartunk, hogy a japán kollégák keresnek a szigetországban olyan farmert, aki ott termesztené a paradicsompaprikát” – panaszolja Lantos Ferenc, akinek a kálváriája hat éve kezdődött. Megkeresték Japánból, hogy érdekelné őket a paprikatermesztés, de a talajmintákból kiderült, hogy nagy a kalciumhiány. „Japánban tabutéma a műtrágyázás, amely hazánkban szinte már rutin.

Vályogtalajon kezdtem el tesztelni az úgynevezett pollenadó paradicsompaprika-fajtát, amely a keresztezéseknek köszönhetően kalciumhiányt jól tűrő fajtává nemesedett” – mondja Lantos Ferenc. A kalciumhiány okozta csúcsrothadást évekig tanulmányozta Európa és Ázsia különböző határtalajain, vagyis ott, ahol túl sok, illetve túl kevés kalciumtartalommal bír a talaj. Azokat a paprikafajtákat, amelyek a határtalajokon jól teljesítettek, szelektálta, majd ezekkel a fajtákkal javította fel a paradicsompaprikát. A kísérletek során kiderült, hogy a kalciumhasznosítás egy belső, endogén tulajdonság, amely örökíthető. Sok esetben ugyanis a kalciumban gazdag talajon termelt paprika csak a gyökeréig szívja fel a kalciumot, de az nem kerül be a növény keringési rendszerébe. „A fóliasátor alatt található egyedek már a negyedik generációba tartoznak, tehát négy évvel a nemesítés után is örökölték a kalciumfelszívás tulajdonságát” – teszi hozzá Lantos.

A nemesítőt tavaly márciusban meghívták a Tokyo Foodex-kiállításra, ahol Magyarország volt a díszvendég. Hatalmas sikert aratott a paprikafajtával, a Mitsubishi Kereskedőház tízezer tonnás megrendelést ajánlott a nemesítőnek. Lantos Ferenc szerint az egész Dél-Alföld termelői is kevesek lennének ennek a mennyiségnek a kielégítésére.

A szentesi paprikát nemcsak a felkelő nap országában fedezték fel, hanem Kirgizisztánban is. „Ott, a türkmén határ közelében, ahol a föld még soha nem látott paprikát, jobb eredmények születtek a nemesített fajtával, mint itthon, Szentesen” – mondja Lantos Ferenc. Jól jellemzi a kirgizek eltökéltségét, hogy Szalva Péter szentesi kutató tanulmánykötete ott tankönyv, míg hazánkban a megyeháza pincéjében porosodik. „Fel kell javítanunk az értékeinket, mivel a holland paprikahibridek beengedése hazavágta a magyar paprikanemesítést” – mondja.