Magyar Hírlap online

Korgó gyomorral kelni és feküdni

Az EU-tag Magyarországon 2010-ben lassan kiváltság, ha a gyermek nem éhezik

Az országban több ezer gyermek csak egyszer étkezik naponta. A probléma már nemcsak a legszegényebb régiókban és kistelepüléseken van jelen, hanem begyűrűzött a nagyvárosokba is, ráadásul rohamosan növekszik a szociális étkeztetésre szorulók köre. A kormány eközben a csökkentett normatív támogatás miatt harmadával kevesebb pénzt ad az önkormányzatoknak az ellátásra, mint egy évvel korábban.

Nyolc éve még rémálmainkban sem fordult elő, hogy a gyermekéhezés éppoly mindennapos probléma lesz Magyarországon, mint a harmadik világ országaiban. Ma ez a szomorú valóság, különösen az olyan leszakadó régiókban, mint az Ormánság. Dél-Baranyában rengeteg az olyan kistelepülés, ahol az embereknek gyakorlatilag semmilyen munkalehetőségük nincs. A megyeszékhelyen több ugyan az esély, de Pécs megközelíthetetlen a borzalmas útviszonyok és a rossz tömegközlekedés miatt. Így a kistelepülésen élő családok bevétele még a létminimumot sem éri el. Bogádmindszenten az egy főre jutó jövedelem alig haladja meg a húszezer forintot. Az Ormánság határán fekvő településen az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató, sőt gyakorlatilag az egyedüli. Vállalkozások nincsenek a településen, ezért a falunak sincsenek saját bevételei, mégis biztosítania kell a gyermekek étkeztetését az iskolában. A diákok nyolcvan százaléka ugyanis gyermekvédelmi kedvezményre jogosult. Ez azzal jár, hogy hetedik osztályig a gyermekek étkeztetési díjának száz százalékát, nyolcadik osztálytól az étkeztetési hozzájárulás ötven százalékát kénytelen átvállalni az önkormányzat, amelynek ráadásul mélyen a zsebébe kell nyúlnia, mert az állami normatív támogatás egy gyermek napi háromszori étkeztetésének alig több mint a felét fedezi. A szocialista kormányzat napi 350 forintot szán egy gyermek tízóraijára, ebédjére és uzsonnájára. Nagy János polgármester szerint ennyiből egyszeri étkezést sem lehetne kigazdálkodni, nem hogy napi hármat, ezért az önkormányzat 250 forinttal kénytelen kiegészíteni egy gyermek napi ételadagjának az árát. Ez volna az az összeg, amit a szülőknek kellene fizetniük, csakhogy erre sincs pénzük. A település így kénytelen hitelt felvenni a hozzájárulás finanszírozására, de nem tudni, meddig kaphat még, mert az adóssága már így is meghaladja a hárommillió forintot.

A polgármester elmondta, hogy a januári adatok szerint a sellyei térségben, ahová Bogádmindszent is tartozik 45 százalékos a munkanélküliség. Nagy János szerint addig nem kell tartani a gyermekek alultápláltságától, amíg az oktatási intézményeken belül vannak. A polgármester hangsúlyozta: az ellátórendszer nélkül éheznének a gyerekek.

A helyzet a szomszédos településeken még súlyosabb. A baksai iskolába, négy másik településről is, összesen száznegyvenkét gyerek jár, százketten hátrányos helyzetűek – tájékoztatott Pataki Istvánné, az intézmény igazgatója. Ott jártunkkor gombaleves és marhapörkölt volt az ebéd. Mindezt személyenként 333 forintból kell elkészíteniük. Csike Jánosné, a menza élelmezésvezetője elmondta, hogy nem kis erőfeszíté­sükbe kerül megtalálni a legkedvezőbb ajánlatokat, ahol alacsony áron jó minőségű árut tudnak beszerezni. 333 forintból azonban húsos ételt nehéz készíteni, ezért gyakran kerül tésztaféleség vagy főzelék az asztalra. Ezek olcsóbban előállítható ételek, úgyhogy az ilyen napokon megspórolt pénzből „rendezik” a húsos napokat – mondta el a konyha vezetője. A falu polgármestere, Tóth Gábor szerint a legfelháborítóbb az, hogy az államtól kapott normatíva még ezt a csekély 333 forintos ebédárat sem fedezi, sőt a szülőknek ebből igen jelentős, kétszázhúsz forintos hozzájárulást kell fizetniük.

Csakhogy nincs miből – ezt már a tésenyi polgármester teszi hozzá, ahonnan szintén Baksára járnak iskolába a gyerekek. Összesen hatvanketten, közülük ötvennyolc hátrányos helyzetű, az ő étkeztetésüket a falunak kell megoldania. Bár Németh József független polgármester szerint nincs miből, de más választásuk nincs, ezért a falu likviditási hitelt kénytelen majd felvenni. Az önkormányzati rendszerből kivont pénzek hatására a falu két és fél millió forinttal kevesebből gazdálkodik 2010-ben. Éppen ennyibe kerül annak az 58 gyermeknek az étkeztetése, akiknek a szülei képtelenek fizetni. Az önkormányzat átvállalja a hozzájárulást, nem tud mást tenni, mert különben ezek a gyermekek éheznének – mondja a polgármester.

Németh József szerint a szülők a napi háromszori étkezést is képtelenek biztosítani, hús és főtt étel pedig szinte egyáltalán nem kerül az asztalra. Ezért a hétvégék a kritikus idősza­kok, amikor a diákok nem mennek iskolába, és otthon kénytelenek étkezni – figyelmeztet Moór Eszter gyermekvédelmi szakértő, s emiatt az ellátórendszer kiterjesztését sürgeti. Szerinte a szociális minisztériumnak ki kellene dolgoznia egy programot és egy cselekvési tervet arra, hogy a leghátrányosabb térségekben kialakuljon egy családlátogató szolgálat, amelyik, a már most is működő családsegítőkön túl, házhoz vinné a meleg ételt.

Ez a rendszer nagyban hasonlítana a leginkább időseknek járó szociá­lis étkeztetési rendszerhez, amelynek működését ugyancsak veszélybe sodorta a kormány. Az ehhez járó állami normatívát ugyanis csaknem a harmadával csökkentették. A kormány célkeresztjébe a legfiatalabbak mellett a másik leginkább sújtott társadalmi csoport, az idősek kerültek – mondja a pécsi ellátásért felelős bizottság elnöke, Csizi Péter. A népjóléti bizottság adatai szerint már most látszik, hogy az idén sokkal többen szorulnak rá az önkormányzat segítségére Pécsen, mint tavaly. Csak eddig mintegy húsz százalékkal, 635-ről 750-re nőtt a szociális étkezést igénylők száma. Csizi Péter szerint megfigyelhető volt már az elmúlt években is egy folyamatos növekedés, de most a Bajnai-csomag megszorító intézkedései miatt drasztikusan megemelkedett az igénylők száma, miközben a szociális étkeztetésre fordítandó állami normatív támogatást csökkentette a kormány. Az integrált szociális intézmény adatai szerint egy étkezőtől 50 és 400 forint közötti térítési díjat kérnek, az illető rászorultsági helyzetétől függően. Pécs az eddigi nyolcvanezer forint helyett mindössze ötvenötezer forintot kap egy évre egy rászorult megsegítésére. Az elnök szerint a kormány lehetetlen helyzetbe hozta a településeket, mivel a szociális étkeztetés kötelező önkormányzati feladat, kénytelenek finanszírozni, csakhogy nincs miből. A város polgármestere, Páva Zsolt éppen a napokban jelentette be, hogy Pécs 1,6 milliárd forinttal kevesebből kénytelen gazdálkodni idén, a hiányzó normatívákat ezért csak hitelből tudják pótolni. A polgármester rámutatott ugyanakkor arra is, hogy a helyhatóságnál tartalékokra is fény derülhet, ha elzárják azokat a csapokat, amelyeken át az előző szocialista városvezetés folyatott el pénzeket.