Magyar Hírlap online

Kevesebb szőlő, kevés bor

Az utóbbi években többen pályáztak az ültetvények kivágásának támogatására, mint fejlesztésre

Augusztus 20. körül kezdődik Magyarországon a szüret, az utóbbi évtizedek egyik legdrasztikusabb időjárása azonban az ültetvényeket is megviselte. Az újbor mennyisége tizenöt-húsz százalékkal lehet kisebb az idén a megszokottnál, így mintegy hárommillió hektoliter bor kerülhet a pincékbe. A szőlő- és borágazat problémái súlyosak, de a minőség még mindig világszínvonalú.



A sokéves átlagnak megfelelő a szőlő érettségi állapota hazánkban, így a korai fajták szürete már augusztus huszadika körül elkezdődhet. A termelők ötszázhetven-ötszáznyolcvanezer tonna szőlő betakarításával számolnak, amely mennyiségből mintegy hárommillió hektoliter újbor kerülhet a pincékbe, az átlagos három és fél millió hektoliteres éves mennyiség helyett. Az újbor mennyisége tizenöt-húsz százalékkal lehet kisebb az idén a szokásosnál. Tavaly a szőlőtermés mennyisége 11,4 százalékkal csökkent az azt megelőző évihez képest. Akkor az aszály okozott visszaesést. A szakemberek szerint a tavaly lejelentett szőlőszüretből származó 3,36 millió hektoliter bor mennyiségi szempontból közepesnek számított, a 18,2 átlagos mustfok miatt viszont minőségileg jó évjárat volt a 2009-es.

Az aszály után az idén az utóbbi évtizedek egyik legpusztítóbb időjárása viselte meg az ültetvényeket. „A szőlő- és borágazatban az átlagosat meghaladó intenzitású és mennyiségű csapadék, valamint a viharkárok okoznak folyamatosan kárt és egyre növekvő mértékű terméskiesést. Az előzetes fajtánkénti rügyvizsgálatok eltérő mértékű fagykárt mutatnak. A Zalagyöngye esetében például ötven-kilencven százalékos, a Kunsági borvidéken pedig általánosságban húszszázalékos a főrügykár, amit metszéssel korrigálni lehetett” – mondta lapunknak Vaszari László, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke. Kiemelte: a szélkár és a jégkár is sújtotta egyes régiókban a termelőket, akiknek az idén a belvíz is fejfájást okozott. „A bel­vízzel fedett területeken a növény­védelmi munkák elvégzése lehetetlen, így a peronoszpóra a teljes termést elviheti, és csak reménykedünk benne, hogy nem kíséri a jelenséget jelentős tőkeelhalás. A Csongrádi borvidéken az ültetvények tíz százalékát öntötte el a belvíz, míg a magas talajvíz pincebeomlásokat, állagromlásokat és pinceelöntéseket okozott. Számos ültetvényen tapasztalható erózió is. A legnagyobb, százhúszmillió forintra tehető kárt a Tokaji borvidékről jelezték” – fogalmazott Vaszari László. Hangsúlyozta: szerényebbek a termésmennyiségi kilátások a tavalyihoz mérten, így az idén hárommillió hektoliter újbor kerülhet a pincékbe, sőt, ha kedvezőtlen lesz a szüreti időjárás, további csökkenés sem zár­ható ki.

Szomorú tény, hogy évről évre csökken Magyarországon a szőlőterület nagysága, jelenleg mintegy hetvenezer hektárra tehető csupán. „A legfontosabb indoka a területcsökkenésnek az ültetvények magas kora. A kilencvenes években sokkal kevesebb ültetvényt telepítettek, mint ami az akkori terület egészséges rotációjához kellet volna. Sokan sajnos nem tudják gazdaságilag eredményesen művelni az ültetvényüket, mert vagy idősek, vagy kevés a felvásárló, így ők fokozottan érdeklődnek a kivágás iránt. A támogatások pedig csak fokozták az ültetvénykivágási kedvet” – jelentette ki az elnök. A kivágási támogatás egyébként európai uniós program, így Magyarországnak kötelező a végrehajtása.
Vaszari László szerint viszont korántsem ez az európai szőlő- és bortermelés versenyképességét javító eszköz. Az utóbbi években többen pályáztak a szőlőültetvények kivágásának támogatására, mint fejlesztésre. „A fejlesztések a szerkezetátalakítási pályázatokon keresztül támogatottak, és a szőlőtelepítés költségének a hetvenöt százalékát is el lehet érni. Ez a támogatási forma nagyon jó, reméljük, hogy 2013 után is fennmarad” – mondta az elnök.

A HNT elnöke szerint a túlzott adminisztráció és a túlszabályozottság – a borminősítés díja, a melléktermék kötelező kivonása vagy a jövedéki szabályok – jelentős versenyhátrányt okoznak. Emellett kevés a versenyképes költségszinten művelhető ültetvény, és az igények alig harmadát elégítik ki a technológiai fejlesztési, beruházási pályázati lehetőségek. Nem a szakma igényeinek megfelelő a marketingforrások felhasználhatósága, bonyolult a pályázati rendszer, ráadásul hazánkban kellő ellenőrzés nélkül piaczavaró mennyiségben kerülhetnek forgalomba a külföldi borok.

A magyar bor minősége a problémák ellenére továbbra is világelső – hangsúlyozta Vaszari László –, ugyanakkor gyors beavatkozás nélkül, a problémák további elodázásával súlyos bajba kerülhet a világ minden táján irigyelt hazai szőlő- és borágazat.