Magyar Hírlap online

Kevesebb az idén a szőlő, drágulhat a bor

A szőlőtermés mintegy egyötöde veszett oda a tavaszi csapadékos és a nyár eleji forró időjárás miatt. Szakértők szerint az idei szezonban a termények minősége is az átlag alatt marad, jó hír azonban, hogy a felvásárlási árak meglódulhatnak, bár aligha fedezik a növényvédelem miatt megemelkedett önköltségi árakat.

Átlagosan húsz százalékkal terem kevesebb szőlő az idén, bár biztosat csak szeptemberben mondanak a szakértők. A növényvédő szereket gyártó hazai cégek tizenöt-húsz százalékos terméscsökkenést prognosztizálnak, mivel az ültetvények súlyos peronoszpóra- és közepes lisztharmatfertőzést szenvedtek el a szélsőséges időjárás miatt. A szőlőbirtokok egy részén már megjelent a fakórothadás és a szürkepenész is. Az elmúlt időszak csapadékos időjárása nyomán a betakarítás is a szokásosnál később, augusztus második felében kezdődhetett el. „Fejér megyében húsz-huszonöt százalékkal szüretelhetnek a gazdák kevesebbet a tavalyi évhez képest” – mondta a Domak Béla, a Fejér Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságának növényvédelmi osztályvezetője. Az időjárás nem kedvezett a szőlőnek: június közepétől július közepéig közepes és erős szőlőperonoszpóra-fertőzések alakultak ki a leveleken és a fürtökön is, júliusban pedig járványszerűen jelentkezett a szőlőlisztharmat. Az osztályvezető szerint, közölte a távirati iroda, a peronoszpóra és a lisztharmat elsősorban a kistermelők szőlőjében okozott jelentős károkat. A szőlő növényvédelmi munkálatait gátolta a meleg időjárás is, hiszen már a kora délelőtti órákban is 25 Celsius-fok felett volt a levegő hőmérséklete, a permetezés következtében számos levél és bogyó megperzselődött.

„Az átlagos három és fél millió hektoliter helyett az idén csak hárommillió hektoliter bor kerülhet a hordókba” – mondta lapunknak Horváth Csaba. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) főtitkára szerint a minőséggel nem lesz probléma, hiszen a szőlőszemek cukorfoka adott. „Egyszerű alapanyagból könnyebb jó bort készíteni, az idei szezonban a borászok felkészültségén és technoló­giai tudásán sok múlik majd. Élénkebb, savasabb, frissebb és üdébb lesz a bor, míg az elmúlt években a túlérett, töppedt szemek eredményezte zamatokban volt gazdagabb” – mondta a főtitkár. Az átlagosnál lényegesen alacsonyabb szőlőtermés a tavalyinál magasabb felvásárlási árakat hozhat, de a hegyközségek szerint a termelőknek is sokkal nagyobb költsé­geik voltak, amelyeket a magasabb felvásárlási árak aligha kompenzálnak. Nagy kérdés, hogy a tavalyinál várhatóan magasabb szőlőárak beépülnek-e a borárakba, s ha igen, milyen mértékben sikerül a kereskedőkkel elismertetni a költségnövekedést. „A kereskedőláncok tavaly, amikor nagyon olcsó volt a szőlő, nem csökkentették a borok árát, remélhetőleg az idén önmérsékletet tanúsítanak, de a gazdáknak kifizetik a magasabb felvásárlási árakat” – hangsúlyozta Horváth Csaba. A főtitkár szerint nincsenek jelentős készletek a pincékben, de az idei terméssel bőven el lehet látni a hazai pia­cot jó minőségű borokkal. Behozatalra továbbra is legfeljebb a választék bővítéséért van szükség.

---

Túligényelt pénzek
Ültetvénykivágásra augusztus 31-ig lehet jelentkezni. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal adatai szerint ültetvénykivágásra eddig 3100 gazda igényelt támogatást. A feldolgozott pályázatok 1500 hektár szőlő kivágását tartalmazzák. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szerint a termelők az idén is túligénylik a támogatást. Az elmúlt két évben az igények ötven százalékához kaptak forrásokat, a termelők 3368 hektár ültetvényt szüntettek meg.

---

Újratelepítési jogot árulnak
Megvásárlásra hirdetett újratelepítési jogokat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH), amelyekre az év végéig lehet pályázni. Mindezt az úgynevezett telepítési jogtartalékból ajánlotta fel, amelybe az 1996. május 1. és 2004. április 30. között engedéllyel végzett ültetvénykivágások alapján keletkezett, de 2010. július 31-ig telepítéshez fel nem használt újratelepítési jogok kerültek. Az MVH-tól vásárolt újratelepítési jog nem forgalomképes, továbbértékesítésére nincs lehetőség, azt kizárólag annak vásárlója használhatja fel. Az újratelepítési jogért hektáronként százötvenezer forintot kell fizetni, de ezt az összeg bizonyos csökkentő tényezők – mint például ha a kérelmező egységes szerkezetű ültetvényből kivágott szőlőültetvény helyén telepít újra, vagy a betelepíteni kívánt terület nagysága meghaladja a másfél hektárt – miatt sem lehet kevesebb húszezer forintnál. A szükséges igazolásokat bemutató fia­tal gazdák ugyanakkor térítésmentesen is megszerezhetik az újratelepítési jogot.