Tizedik alkalommal rendezték meg pénteken a Fiatal Gazda Konferenciát. A rendezvény témája az idén a félidejükbe érkező vidékfejlesztési programok értékelése, a közös agrárpolitikai jövője, a fiatalgazda-támogatások adminisztrációival kapcsolatos teendők megbeszélése volt. A rendezvényen felszólaló Font Sándor az agrárium jövőjéről beszélt.
„Kézzelfogható és hihető jövőképre van szükségük a fiatal gazdáknak” – jelentette ki a konferencia megnyitóbeszédében Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke. A fideszes politikus a rendezvényt szervező Agrya – Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségét konkrét szakmai tudással, a hazai és nemzetközi mezőgazdaság alapos ismeretével rendelkező szervezetnek nevezte, amely tudatosan építkezett az elmúlt években. (A tizennégy éves Agrya mára háromezer-hatszáz fiatal gazdával áll kapcsolatban). Font Sándor a hallgatóságnak elmondta: ha a választások után polgári kormánya lesz az országnak, akkor a mezőgazdaság fizikai bázisát jelentő termőföldet és vízkészletet a kabinet nemzeti szuverenitásként kezeli majd, nem úgy, mint a jelenlegi kormány, amely vagyontárgyként tekint a termőföldre. „A következő generáció szempontjából létfontosságú, hogy hazánk meg tudja hosszabbítani további három évvel a 2011-ben lejáró földvásárlási moratóriumot. Ehhez azonban az uniós tagállamok támogatására is szükség van” – jelentette ki Font Sándor. Mint mondta, pártja már elkezdte a földtörvény módosításának előkészületeit is, de mivel a moratórium meghosszabbításában a régi tagállamok nem érdekeltek, ezért a kezdeményezés könnyen elbukhat Brüsszelben. Font Sándor hangsúlyozta, a földtörvényt úgy kell módosítani, hogy elvben engedje a külföldiek termőföldvásárlását, azonban az adás-vétel gyakorlati megvalósítását úgy kell alakítani, hogy a vevőnek elmenjen attól a kedve. „A jog és a politika vékony jegén kell táncolni a törvény megalkotása folyamán. Nem akarjuk sem a francia, sem a dán modellt egy az egyben átvenni, a külföldi példák alapján a különböző jogi technikákat ötvöző megoldáson dolgozunk” – mondta Font Sándor. A Fidesz agrárcsapata a régi tagországok bírósági procedúráit tanulmányozza, amelyek a földtörvénnyel kapcsolatos precedensértékű ügyeket tárgyalták. A jövő gazdálkodóinak helyzetét hivatott javítani az az elképzelés is, amely a hazai vízháztartás problémáit kezelné. Egy friss felmérés szerint, amely a tavasz eleji vízkárok és a nyári aszálykárok területeit térképezte fel, kiderült, hogy a területek kilencven százalékban lefedik egymást.
A fiatal gazdák meghallgatták az agrártárca, illetve a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal beszámolóit a támogatások kifizetéseiről, illetve az Új Magyarország vidékfejlesztési program eddig elért eredményeiről. A konferencián többen a hosszú kifizetési határidőkre, a pályázatok bonyolultságára és a források elosztásának aránytalanságára panaszkodtak. A nemzeti vidékfejlesztési terv AKG-intézkedésének integrált szántóföldi gazdálkodás című célprogramjában például a kétszáz hektárnál nagyobb üzemek kapták a támogatások nyolcvan százalékát.
A közös agrárpolitika 2013 utáni időszakában az előadók a források stagnálását, illetve enyhe csökkenését prognosztizálták. „Hazánk a jövőt tekintve nincs túl jó helyzetben, mert a mezőgazdasági támogatások 3,5 százalékát kapja, termelése viszont csak az unió agrártermelésének két százalékát teszi ki. Ezért elképzelhető, hogy a KAP 2014 és 2020 közötti időszakában kisebb forrásból kell az ágazatnak gazdálkodnia” – figyelmeztetett Papp Gergely, az Agrárgazdasági Kutatóintézet tudományos munkatársa.
Kertész Imre az identitásunkat gyalázta, és jövőnket is kétségbe vonta a Le Monde-ban
A békemenet sok százezer résztvevőjét sértette meg durván Ulrike Lunacek
A miniszterelnök helyzetértékelésével kezdődött szerda este Egerben a Fidesz kihelyezett frakcióülése
Orbán Viktor kormányfő a békemenet derűs elszántságát ajánlotta a kétkedők figyelmébe
" A helyzet, hogy bele akarnak szólni abba, hogy miként éljünk, de ebből nem kérünk"
Navracsics: a kormány elkötelezett az együttműködés mellett