2010-08-21
Herend a csőd szélére került
A település önkormányzatának jelenleg a szeptemberi bérek kifizetésére sincs kellő fedezete
Augusztusra fizetésképtelenné vált a herendi önkormányzat. A Veszprém megyei kisváros súlyos adóssággal küszködik, kasszája kiürült, megtakarítása nincs, így az önkormányzati dolgozók e havi bérét is már csak hitelből tudták kifizetni.
Ha néhány héten belül nem jut pénzhez a város, csődöt kell jelenteni. A városvezetők utolsó lehetősége a kötvénykibocsátás maradt. Ettől viszont mindenki óva inti őket, mondván, ha működésre fordítják a kötvényből befolyó összeget, később nem tudják majd miből visszafizetni. A testület válságtanácskozást folytat, és szakértők bevonásával vizsgálja a hitellehetőségeket.Kisváros nagy bajban. Röviden így foglalható össze mindaz, ami most Herenden zajlik. A város kasszája kiürült, adósságai felhalmozódtak, és már nincs, aki segítsen.
„A kötelező feladatokat évek óta nem tudjuk megfelelő szinten ellátni” – mondta lapunknak Altai Elvira alpolgármester. Szerinte ebben sok minden közrejátszott. Ez a városvezetés már jelentős adósságállományt örökölt, amelyet évek alatt sem sikerült lefaragni. Az elmúlt nyolc esztendőben ráadásul növelték az önkormányzat kötelező feladatait, s ezzel a kiadásait is, mivel normatívát persze nem adott hozzá az előző kormányzat.
A gazdasági válság hatásai is érezhetők. „Egyetlen jelentős vállalkozás maradt a városban, a porcelánmanufaktúra, miközben jó néhányan visszaadták iparengedélyüket, és felszámolták cégeiket. A manufaktúrának sem megy olyan jól a válság miatt. A már befizetett iparűzési adóból 15 millió forintot még nekünk kellene visszaadnunk. De nincs miből” – mondta az alpolgármester.
„Kétezer derekán kezdődtek a problémák – mesélte a Magyar Hírlapnak Jánszky László, az önkormányzat pénzügyi bizottságának helyettes vezetője. – Abban az évben időközi választáson nyerte el a polgármesteri széket Rieth Nándor. Rövid regnálása alatt látványos, ugyanakkor improduktív fejlesztésekbe, beruházásokba vitte bele a várost úgy, hogy mindehhez a vagyonfelélés és a hitelfelvétel volt a pénzügyi fedezet. Ekkor újították fel a polgármesteri hivatalt, sétányokat építettek, felújították a művelődési házat. Teljesen eladósodtunk.”
A túlzott költekezés közben, a két-ezres évek elején vásárolta meg az önkormányzat a valós érték többszöröséért a település határában fekvő hatalmas szántót, azzal a céllal, hogy ott majd lakóparkot építenek. Egy befektetőnek próbálták értékesíteni közművek nélkül a területet, ami csak részben sikerült. A vállalkozó bebukott, a lakóparkból három-négy ház épült csak meg, 64 telek pedig az önkormányzat nyakán maradt. Az akkor felvett hitelből még 60 millió forint tartozása van Herendnek. A pénzügyi bizottság elnökhelyettese szerint ez egy olyan rossz kondíciójú hitel, amelyet mindenképpen ki kellene váltani egy alacsonyabb kamatozásúval. További adósságai is vannak a városnak. Az előző évből harmincmillió forint hiányt hoztak át, ezzel együtt az ez évi költségvetésből minimum hetvenmillió forint hiányzik. Mint megtudtuk, az elmúlt években a belügyi keretből, illetve az úgynevezett Önhiki keretből kapott kormányzati támogatás szervesen beépült a herendi költségvetésbe. Erre a támogatási forrásra azok az önkormányzatok pályázhatnak, amelyek önhibájukon kívül kerültek nehéz anyagi helyzetbe. A korábbi években ötven-hatvan millió forint körüli összeget kaptak ilyen címen, amelyből nehézkesen, de sikerült egyensúlyban tartani a költségvetést. Az idén is hasonló mértékű állami segítséget reméltek. Előlegként le is hívtak belőle 22 millió forintot. Csakhogy időközben megszületett a döntés mind a belügyi, mind az Önhiki- keretről. A kettőre együtt 3,6 milliót ítéltek meg Herendnek. Ez annyit jelent, ahelyett, hogy pénzt kapnának, 18 és fél milliót vissza kell utalniuk. Ha gyors fejszámolást végzünk, kiderül, a városnak legalább hatvanmillió forintra van szüksége csak az azonnal esedékes adósságainak rendezésére. Ebben még nincs benne a telekvásárlásra fordított hitel törlesztőrészlete, sem az önkormányzati dolgozók bére, sem az önkormányzati intézmények működtetésének fedezete.
Vajai László független, ám a bukott szocialista kormányzattal jó kapcsolatokat ápoló polgármester nem érez felelősséget a kialakult helyzetért. Vagyis azt mondja, hogy a képviselőket közösen terheli a felelősség. Telefonon őt is megkerestük, de rövid úton lerázta tudósítónkat, mondván, a kialakult helyzetről nem ő tehet, és arról nem is igazán tudna mit mondani. Jánszky László szerint a polgármester „ártatlansága” megkérdőjelezhető. Az előterjesztéseiben ugyanis a polgármesternek kell megfogalmaznia olyan célokat, amelyek előreviszik a város ügyeit. A képviselő-testület támogatja, mérlegeli, módosítja vagy elutasítja ezeket a javaslatokat. Alig néhányszor fordult elő, hogy a testület nem fogadott el egy-egy előterjesztést, de fejlesztési elképzelésekről nem igazán hallottak. Jánszky emlékeztetett, többször állt elő testületi üléseken olyan fejlesztési javaslatokkal, amelyeket ha megszívlelt volna a polgármester, jelentősen nőhettek volna a település fejlődésének esélyei.
„Szkeptikus mosoly volt a válasz, mivel, úgy látszik, polgármesterünk végig az állami segítségben bízott.
A javaslatokat lesöpörte, mert azt remélte, majdcsak túléljük valahogy ezt az évet is. Görgetjük az adósságainkat, és az újabb hitellel újabb csapdába kerülünk. Ha nem tudunk bevételt termelni, ha nem tudunk bevételt eredményező fejlesztést megvalósítani, nem lesz miből visszafizetni a hiteleket, és jön a csőd” – mondta a politikus. A végső megoldás az lenne, ha sikerülne értékesíteni az üresen álló, lakóövezetté nyilvánított földterületet, amely jóformán az önkormányzat egyetlen vagyona. Ehhez azonban tehermentesíteni kellene, ami hatvanmillió forintba kerülne. Ha ezzel megtoldjuk a város adósságállományát, érthető, miért 200 millió forint értékű kötvény kibocsátásáról folynak a tárgyalások. Ezt illetően, információink szerint, a polgármester egyetlen bank ajánlatát akarta megszavaztatni a képviselőkkel. A pénzintézet által kínált feltételek viszont nem igazán tűnnek kedvezőnek. Maga a kötvénykibocsátás ötmillióba kerülne a városnak. Ugyanakkor a kért összeg felét, mintegy 100 millió forintot óvadékként az adott bank számláján kellene elhelyezni, mindössze ötszázalékos kamatra. Jánszky László szerint versenyeztetni kell a bankokat. „Ha csak egy ajánlattevő van, és az érzi az önkormányzat kiszolgáltatott helyzetét, nem is próbál kedvezményeket adni. Csak olyan lehetőségre tudnánk igent mondani, amelyben mi magunk forgathatnánk a felvett pénzösszeget.” A javaslatról egyelőre nem született döntés, és Jánszky egy tanácsadó céggel is felvette a kapcsolatot, hogy a legkedvezőbb kondíciójú hitelre sikerüljön rátalálni. A tranzakciót azonban minél előbb le kell bonyolítani, mert az önkormányzatnak jelenleg a szeptemberi bérek kifizetésére sincs fedezete.
Füssy Angéla