Magyar Hírlap online

Erőforrásnak kell tekinteni az agráriumot

Az unióban igazságosabb, méltányosabb közös agrárpolitikára van szükség, amely nem csökkenti a gazdáknak adható támogatásokat

Az Európai Unió közös agrárpolitikájának (KAP) irányairól tárgyaltak nemzetközi szakértők, politikusok a III. Magyar Agrárakadémián, Nádudvaron. A jelenlévők hangsúlyozták: igazságosabb, méltányosabb agrárpolitikára van szükség.



A 2013 utáni közös agrárpolitika irányairól, a magyar agrárium és élelmiszer-gazdaság jövőjéről tanácskoztak hazai és külföldi szakemberek a III. Magyar Agrárakadémián, Nádudvaron. A konferencián hazánk mellett nyolc másik uniós ország is képviseltette magát.

„A közös agrárpolitika főbb pillé­reit feltétlenül meg kell tartani 2013 után is, de számos dolgot azonnal meg kell változtatni, mert azok csak a régi tagállamoknak kedvezők, míg a többi országnak és az ott dolgozó gazdáknak kifejezetten igazságtalanok. Igazságosabb, méltányosabb agrárpolitikára van szükség, amely nem csökkenti a gazdáknak adható támogatásokat. Ha elapasztják a forrásokat, akkor több ország és sok régió teljesen elveszíti versenyképességét” – mondta lapunknak Luis Manuel Capoulas Santos európai parlamenti képviselő, Portugália egykori mezőgazdasági minisztere. Kijelentette: elfogadhatatlan, hogy az uniós átlagnál ötször kevesebb támogatást kap egy portugál gazda, és tízszer kevesebbet, mint például dán társa. Az uniós agrárpolitika néhány eleme az alapító tagállamok mezőgazdaságának specifikumait támogatja.

„Ezekben az országokban a gazdálkodás a szarvasmarha-tenyésztésre és a gabonatermesztésre épül. Sok újonnan csatlakozott államban azonban húsz százalék alatti is lehet ezeknek az ágazatoknak az aránya, így lényegesebben kevesebb támogatáshoz juthatnak. Az elnyerhető forrásokhoz új kritériumokat kell megnevezni: nyerjen az a gazda, aki a foglalkoztatás bővítését, a környezet megóvását és a mezőgazdaság fenntartását éri el gazdálkodásával” – mondta Luis Manuel Capoulas Santos.

Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter előadásában kijelentette: Magyarország elutasítja az unió közös agrárpolitikájának radikális reformját. A KAP 2013 után esedékes átalakításáról folyó vitában a hazai agrárdiplomácia a totális liberalizáció ellen érvel.

„Huszonegy másik tagállammal írtunk alá nemrég nyilatkozatot, amelyben az áll, hogy a reform csak akkor elfogadható, ha a termelés ésszerű fejlesztését, az agrárpiacok stabilizálását és a fogyasztók biztonságos és elfogadható áron történő élelmiszer-ellátását szolgálja” – mondta a tárcavezető. Kiemelte: hazánk alapvető érdeke a közvetlen támogatások szinten tartása. Szakemberek szerint ha csökkennének a direkt kifizetések, akkor az újonnan csatlakozott tagállamok korántsem élvezhetnének olyan támogatottsági mértéket, mint az EU 15-ök.

„Egységes földalapú támogatási rendszert kell bevezetnie a közösségnek, hogy a brüsszeli agrárkasszából minden tagállam egyenlő mértékben részesedhessen. Ne kerüljenek hátrányba az európai, így a magyar gazdák sem, akik jól és eredményesen használják fel az uniós forrásokat” – mondta Gráf József.

Szakemberek szerint az agrártermelés fejlesztésére minden országban szükség van, mert az előrejelzések szerint földünk lakossága kilencmilliárdra nő 2050-re, márpedig ennyi ember ellátásához hetven százalékkal kell növekednie a globális élelmiszer-termelésnek a mostanihoz képest. Ehhez a gazdák megtartására és támogatására van szükség.

A III. Magyar Agrárakadémián részt vevő Dacian Ciolos, az Európai Bizottság új mezőgazdasági biztosa közölte: átláthatók és minden országban azonosak lesznek az uniós agrártámogatások kritériumai. A mezőgazdasági biztos Font Sándorral, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnökével is tárgyalt a Parlamentben. A találkozón a termőföld-vásárlási moratórium, a 2013 utáni közös agrárpolitika, a genetikailag módosított növények kérdése, a multinacionális vállalatok erőfölénnyel való visszaélése, valamint az élelmiszer-kereskedelem kérdései is szóba kerültek.

„Nem szeretném, ha folytatódna a megkülönböztetett támogatási rendszer, ehelyett központi uniós forrásból finanszírozott mezőgazdaság lenne a megfelelő. Az Európai Unió hatá­rait nem lehet lezárni az élelmiszer-kereskedelemtől, de azzal nem értünk egyet, hogy olyan helyekről érkezzenek az unió piacára élelmiszerek, ahol nem tartják be az állatjóléti, az élelmiszer-biztonsági, a gyermekmunka tilalmára vonatkozó törvényeket. Elkerülhetetlen lesz egy európai uniós kódex elfogadása is a multinacionális vállalatok erőfölénnyel való visszaélése témában” – mondta Font Sándor. A politikus ismertette az Európai Unió mezőgazdasági biztosának a Fidesz agráriummal kapcsolatos álláspontját is, amely erőforrásként és nem ellenségként kezeli majd a magyar mezőgazdaságot, a fellendülés motorjának tekinti az ágazatot, és mindenképpen megvédi a termőföldet, valamint a vízbázist.